
Gazdasági szempontból életképes lesz az autonóm Székelyföld, az RMDSZ autonómiatervezetében arra is vannak megoldások, hogyan lehet biztosítani a fenntartáshoz és a fejlesztéshez szükséges bevételeket – szögezte le Antal Árpád.
2014. október 01., 19:482014. október 01., 19:48
2014. október 02., 15:052014. október 02., 15:05
Sepsiszentgyörgy polgármestere – aki aktívan részt vett a törvénytervezet kidolgozásában – lapunknak leszögezte, az elképzelés szerint a Székelyföld Autonóm Régió illetékes hatósága gyűjtené be az adókat, és nem Bukarestből osztanák vissza, mert „minél többet jár a pénz, annál inkább lemorzsolódik”.
Emlékeztetett, amit eddig az oktatás és az egészségügy területén decentralizáltak, most Székelyföldön sokkal olcsóbban és hatékonyabban működik. „Az Európai Unióban működő autonóm régiókban is az a közös, hogy miután elérték az önrendelkezés egy szintjét, fellendült a gazdaságuk, jobban gazdálkodtak” – fogalmazott Antal Árpád.
Rámutatott, az autonóm Székelyföld gazdasági fenntarthatóságára az jelent megoldást, ha a román állam lemond bizonyos erőforrásokról és javakról, és elfogadja az adó- és illetékbegyűjtés és -visszautalás statútumban rögzített elveit. A szövetség statútuma szerint minden cég, amelynek a székhelye nem Székelyföld területén van, köteles lenne a térségben bejegyezni egy profitcentrumot, és a térségben megtermelt nyereség után helyben kellene adóznia.
Kifejtette, a kis települések a legkiszolgáltatottabbak jelenleg. „Minél kisebb faluból nézzük a székelyföldi történetet, annál szkeptikusabbak vagyunk a térség jövőjét illetően – fogalmazott az elöljáró. – Sepsiszentgyörgyről nézve ugyanakkor sokkal derűlátóbbak vagyunk, hiszen néhány helyi cég évi befizetett adója nagyobb, mint a város teljes költségvetése.
Antal szerint nemcsak a bevételek növelése, hanem az észszerű gazdálkodás is hozzájárulhat a fenntarthatósághoz. „Az autonóm Székelyföldön olyan közpolitikákat lehetne életbe ültetni, amelyek a mélyszegénységben élőket nem gyermekvállalásra, hanem munkavállalásra ösztönöznék” – mondta Antal, példaként említve, hogy nem folyósítanának gyerektámogatási segélyt, hanem annak összegét leírnák az adóból.
A politikus ugyanakkor azzal is érvelt, hogy a székely megyéknek nincs ugyanakkora autonómiájuk, mint a többi romániai megyének, hiszen például az állam Craiován és Piteşti-en hatalmas támogatást nyújtott az autógyáraknak, az adójukat pedig a helyi közösség fejlesztésére lehet fordítani, ezzel szemben a Székelyföldön egyetlen befektető sem kap állami támogatást. „A Székelyföld Autonóm Régióban dönteni lehetne a befektetőknek szánt kedvezményekről és az intézmények költséghatékony működtetéséről is” – tette hozzá az elöljáró.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
szóljon hozzá!