Anglia lett az „itthon”, de Erdély maradt az otthon

A 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő polgárai közül eddig 5,6 millió folyamodtak letelepedett státusért, köztük 918 ezer román állampolgár •  Fotó: Pixabay

A 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő polgárai közül eddig 5,6 millió folyamodtak letelepedett státusért, köztük 918 ezer román állampolgár

Fotó: Pixabay

A legfrissebb adatok szerint ez idáig közel egymillió román állampolgár kért tartózkodási engedélyt a Brexitet követően az Egyesült Királyságban. Erdélyből elszármazott magyarokat faggattunk arról, hogyan működik a tartózkodási, illetve az állandó letelepedési engedély igénylése a szigetországban, milyen személyes tapasztalatok, motivációk vezérelték őket a procedúra kérvényezésére, továbbá mennyi esélyt látnak arra, hogy valaha hazaköltözzenek.

Simó Helga

2021. június 28., 14:022021. június 28., 14:02

Már csak két napjuk maradt a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgároknak a tartós letelepedési kérelem benyújtására a július elsejei határidő lejártáig. A szigetország tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel letelepedett státusért – kell folyamodniuk.

Azoknak a jogosultaknak, akik lekésik a június 30-i határidőt, lesz ugyan lehetőségük később is a letelepedett státus kérvényezésére, de ehhez méltányolható indokokat kell felmutatniuk, és a brit hatóságok minden ilyen esetben egyéni elbírálás alapján döntenek.

A londoni belügyminisztérium legutóbbi összesítése szerint a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül május 31-ig 5 605 800-an folyamodtak letelepedett státusért. Az országokra lebontott lista élén a lengyelek és a románok állnak 975 180, illetve 918 270 letelepedési folyamodvánnyal.

„Talán ez volt életem legegyszerűbb hivatalos procedúrája”

A 27 éves Illyés Cecília 2014 óta él férjével és két gyermekükkel egy angliai kisvárosban. Minden nehézség ellenére már egy év ottlét után tudta, hogy maradni szeretne. „Anglia itthon, Erdély otthon” – fogalmazott Cecília, aki másfél év elteltével ismerte meg pakisztáni származású férjét. Tapasztalatai szerint roppant egyszerű a letelepedési engedély igénylésének menete, viszont az angol nyelvtudás elengedhetetlen.

Interneten lehet jelentkezni, applikáción keresztül igazolni kell a személyazonosságot, útlevéllel és egyéb iratokkal – például számlákkal, banki papírokkal – bizonyítani kell, hogy az illető az országban tartózkodott 2020. december 31. előtt, ez fontos feltétel.

Ha eddig a dátumig már 5 évet Nagy-Britanniában élt a kérelmező, akkor állandó tartózkodási engedélyt, amennyiben ennél kevesebbet, akkor ideiglenes letelepedési engedélyt kap, amelyet az öt év leteltével állandó letelepedési engedélyre válthat.

A 28 éves Virágh Bernadett csaknem öt éve él az Egyesült Királyságban. Országváltását a pénz és az egyetemi választék motiválta, odakint meg tudta teremteni az anyagiakat ahhoz, hogy jelentkezhessen egy kiváló oktatási intézménybe. Jelenleg üzletfejlesztési és digitálismarketing-vezetőként dolgozik saját cégénél, amit a férjével együtt irányítanak. Amikor 2019 szeptemberében igényelte az ideiglenes letelepedési engedélyt, már sok munkaadó kezdte sürgetni az alkalmazottait, hogy minél hamarabb legyen meg az ideiglenes tartózkodási engedélyük.

Idézet
„Talán ez volt életem legegyszerűbb hivatalos procedúrája: letöltesz egy applikációt, és követed a pár lépésből álló utasításokat. Minden digitalizálva van, szóval nem volt nehéz. Pár nap múlva jött is a levél, hogy sikeres volt a jelentkezés”

– emlékezett vissza Bernadett. Azt nem tudja, korábban milyen nehéz volt munkavállalói vízumot megszerezni az Egyesült Királyságban, de a Brexit után szigorították a feltételeket, és csak annak adnak engedélyt az ott-tartózkodásra, akinek a kérvényét különböző kritériumok alapján – például nyelvtudás vagy végzettségi szint – elfogadják.

„Miután megismered a működő rendszert, nem sietsz haza”

Ladó Szabolcs 2011-ben döntött úgy akkori párjával, hogy megpróbálják a külföldi életet, amelynek egy bőrönddel és hátizsákkal vágtak neki. Elsősorban pénzszerzés volt a céljuk, amely egy kis kalandvággyal is keveredett. „A terv 1–2 év volt, legalábbis ezt mondtuk az otthoni barátoknak, családnak, magunknak, amíg kigyűl annyi pénz, hogy „pirosba” fel tudjuk húzni a házat. Először könyvelőként kerestem munkát, de zsákutcának bizonyult, ugyanis ki sem tudják olvasni a nevem, és külföldi iskolával, külföldi tapasztalatokkal nem vált hasznomra” – fejtette ki a 37 éves erdélyi férfi, aki fél év elteltével, ügynökségen keresztül kapott állást egy nyílászárókat előállító gyárban. Kilenc éve dolgozik ott. „Miután megismered a rendszert, ami működik – iskola, egészségügy, politika –, nem sietsz haza.

Idézet
Angliában a középréteg a legnagyobb, egy átlagember annyit tud keresni, hogy fent tud tartani egy, akár két autót, bérel egy kertes házat, évente egyszer elmegy külföldre nyaralni. Mondjuk nem Londonról beszélek, ott egy kicsivel drágább az élet, mint vidéken”

– vázolta a kinti lehetőségeket. Szabolcs azért igényelte a letelepedési engedélyt, mert muszáj volt, az applikáció segítségével a procedúra mindössze 20 percet vett igénybe. Mindezt magyar állampolgárként igényelte.

Hasonló történet a Hatházi Szendéé, aki több mint egy évtizede, 22 évesen döntött úgy, hogy elmegy világot látni. Az Egyesült Királyságban kezdetben csak pár évre tervezett, nyelvet akart tanulni, kis pénzt gyűjteni, aztán valahogy „ott ragadt”. Férjével és 4 éves kislányával él, ugyanakkor július közepére várják a kisfiuk érkezését; fitneszkonzultánsként dolgozik a helyi szabadidőközpontban. „A Brexit előtt nem volt szükség letelepedési engedélyre, mivel EU-s tagországként szabadon élhettél itt, vállalhattál munkát letelepedési engedély nélkül” – emlékezett vissza Szende, aki az igénylése után egy hónappal már meg is kapta a letelepedési engedélyt. Akárcsak Ladó Szabolcs,

a kérvényét magyar dokumentumokkal nyújtotta be. Ezt azzal indokolta, hogy 11 évvel ezelőtt sokkal egyszerűbb volt megkapni a hivatalos munkavállaláshoz szükséges adó- és társadalombiztosítási számot magyar állampolgárként, mint románként.

„Mi azóta is a magyar állampolgárságunkat használjuk itt, bármilyen hivatalos ügyben. Nyilván azóta a helyzet változhatott, jelenleg nem tudom, hogy jelent-e bármi extra nehézséget, ha román állampolgárságát használva próbál valaki érvényesülni” – magyarázta Szende.

Sok erdélyi magyar pár évig tervezte a maradást a szigetországban, aztán ott ragadt •  Fotó: Pixabay Galéria

Sok erdélyi magyar pár évig tervezte a maradást a szigetországban, aztán ott ragadt

Fotó: Pixabay

A Brexit csupán felgyorsította a folyamatot

Hogy a Brexit mennyire befolyásolta őket döntésükben, alanyaink eltérő válaszokat adtak. Míg Illyés Cecília azt mondta, a brit kiválás nem befolyásolta a döntését, és mindenképp igényelte volna a letelepedési engedélyt, Virágh Bernadett számára nehezítő körülményt teremtett.

Idézet
„A Brexit csupán hozzátett egy plusz lépést, azaz jelentkeznem kellett az ideiglenes tartózkodásira is, mivel amúgy is szándékomban állt, hogy jelentkezzem az állandó tartózkodási engedélyre az 5 év eltelte után, mivel itt szeretnék letelepedni”

– magyarázta. Ladó Szabolcs viszont biztos abban, hogy nem léptek volna, ha a Brexit nem következik be; ő 2018-ban igényelte, amikor már a munkahelyén is felvilágosították, hogy a külföldieknek élniük kell ezzel a lehetőséggel. Hatházi Szende azon a véleményen van, hogy egyszer valószínűleg sor került volna rá, de mivel enélkül is gond nélkül lehetett élni, dolgozni a szigetországban, még huzamos ideig nem lett volna ez prioritás. A Brexit felgyorsította a folyamatot, mivel letelepedési engedély nélkül nem lenne lehetséges a további ott-tartózkodásuk.

Félnek hazaköltözni az „ismerős ismeretlenbe”

Bár Illyés Cecíliának nagyon hiányzik az otthona, nem tervezi, hogy hazaköltözik Erdélybe.

Idézet
„Anglia egy szabad ország minden nemzet, minden bőrszín számára, és akármennyire szeretnék hazaköltözni a férjemmel és a két kis barna gyermekemmel, nem hiszem, hogy jó ötlet lenne. Sajnos a rasszizmust magas szinten művelik a kelet-európai országok”

– véli a fiatal nő. Virágh Bernadett hasonlóképpen vélekedik, második otthonának tartja Nagy-Britanniát, ahol családot alapított. „Nincs tervben a hazaköltözés, jelenleg itt alakítom az életemet, és itt szeretném folytatni. Viszont ahogy a mondás is szól: ember tervez…” – fejtette ki Bernadett. Ladó Szabolcs elmondta, hogy

a Brexit és a koronavírus-járvány miatt állítólag 1,5 millió kelet-európai állampolgár költözött haza,

köztük nemrégiben a csíkszeredai barátai is, arról viszont nem tudott nyilatkozni, hogy számára vajon mit hoz a jövő. Mindenesetre nem siet haza, 2017-ben járt itthon utoljára.

Hatházi Szende ezzel szemben sokat gondolkozott a hazatérésen.

Idézet
„Nagyon szeretnénk hazaköltözni, viszont túlságosan régen jöttünk el. Azóta rengeteg minden változott otthon is, így kicsit félünk az ismerős ismeretlenbe hazaköltözni.

De azt mindenképp szeretnénk, hogy a gyerekeink otthon nőjenek fel, így a cél a hazaköltözés, bár azt még nem tudjuk pontosan, mikor kerül rá sor” – vázolta családja terveit Szende.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 03., péntek

Gyorshajtó gázolt el egy magyar fiút a járdán Kolozsváron – Radarokat és kerítéseket ígér Emil Boc

Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán sodorta el egy gyorshajtó.

Gyorshajtó gázolt el egy magyar fiút a járdán Kolozsváron – Radarokat és kerítéseket ígér Emil Boc
2025. október 02., csütörtök

Sváb kulturális-turisztikai útvonalat alakítanak ki

A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.

Sváb kulturális-turisztikai útvonalat alakítanak ki
2025. október 02., csütörtök

Felfedezésre várnak a kutyfalvi Degenfeld-kastély újdonságai

Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.

Felfedezésre várnak a kutyfalvi Degenfeld-kastély újdonságai
2025. október 02., csütörtök

Falopás Biharban: 50 ezer lejnyi tüzelőt koboztak el egy fuvarostól

176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.

Falopás Biharban: 50 ezer lejnyi tüzelőt koboztak el egy fuvarostól
2025. október 02., csütörtök

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza
2025. október 02., csütörtök

Illúziók, amelyek a mindennapjainkat alakítják – Filmről és propagandáról a Filmtettfeszten

A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.

Illúziók, amelyek a mindennapjainkat alakítják – Filmről és propagandáról a Filmtettfeszten
2025. október 02., csütörtök

Halálos baleset a 13-as főúton: két haszonjármű és egy személyautó ütközött Brassónál

Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.

Halálos baleset a 13-as főúton: két haszonjármű és egy személyautó ütközött Brassónál
2025. október 02., csütörtök

Brassó: nem enyhül a válság az RMDSZ-ben, lemondott a megyei elnök

Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.

Brassó: nem enyhül a válság az RMDSZ-ben, lemondott a megyei elnök
2025. október 01., szerda

Zsibói Magyar Napok: Wesselényi szellemi örökségét viszik tovább, „soha nem hátrálnak meg” a zsibói magyarok

Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.

Zsibói Magyar Napok: Wesselényi szellemi örökségét viszik tovább, „soha nem hátrálnak meg” a zsibói magyarok
2025. október 01., szerda

Gasztronómia és hagyományéltetés: Szilvanap a Tornyai Tájházban

A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.

Gasztronómia és hagyományéltetés: Szilvanap a Tornyai Tájházban