„Móc nagykövetséget” nyitna Brüsszelben egy PSD-s EP-képviselő

Az alakulat Fehér megyei szervezete alelnöki tisztségét is betöltő Victor Negrescu gyulafehérvári sajtótájékoztatóján azzal indokolta tervét, hogy brüsszeli kirendeltség híján a román hatóságok nem tudják népszerűsíteni az ország régióit, ugyanakkor nem képesek közvetlenül uniós forrásokat sem lehívni.

Az eurohonatya a német tartományokat, a lengyelországi vajdaságokat és a spanyolországi régiókat hozta fel példaként, amelyek egytől egyig működtetnek irodát az EU fővárosában. „A helyi közigazgatási egységeknek például 300 féle közvetlen finanszírozási lehetőség áll a rendelkezésükre, amelyekhez mi nem férünk hozzá, mert nem vagyunk ott Brüsszelben. Ezeket az alapokat közvetlenül a haszonélvező pályázhatja meg, legyen szó civil szervezetről vagy vállalkozóról” – érvelt javaslata megalapozottsága mellett Negrescu.

Hozzátette, ötletét a PSD többi EP-képviselője is felkarolta, ennek megfelelően már ősszel megnyitná kapuit az erdélyi kirendeltség és a móc nagykövetség, amelynek működését egyelőre saját költségvetéséből finanszírozná. Az iroda munkatársai Erdély, ezen belül az öt megyében – Bihar, Arad, Hunyad, Fehér és Kolozs – elterülő Mócvidék turisztikai potenciálját, befektetési lehetőségeit népszerűsítenék, hangsúlyt fektetve a régióban kidolgozott fejlesztési projektek uniós finanszírozásának lehívására.

A kezdeményezés azért meglepő egy román politikus részéről, mivel Bukarest három évvel ezelőtt hisztérikusan reagált Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának megnyitására. A kirendeltséget Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében avatták fel 2011. június elsején, mégpedig a brüsszeli Magyar Régiók Házában.

A román hatóságoknál a helyszín és a díszvendég egyaránt kiverte a biztosítékot. Néhány nappal az esemény előtt a bukaresti külügyminisztérium bekérette a magyar nagykövetet, akivel közölte: Románia a két ország stratégiai partnerségére való tekintettel elvárja, hogy egyetlen magyarországi hivatalos személy se vegyen részt a megnyitón.

A tárca sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszelben „egy nem létező, mindenféle alkotmányos és törvényes alap nélküli” közigazgatási-területi egység számára hoznak létre képviseletet. Traian Băsescu államfő úgy vélekedett, Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása nem jár politikai következményekkel, de az alkotmány és a románság semmibevételének minősül.

Az irodanyitás miatt Puiu Haşotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője az akkor az EP alelnöki tisztségét betöltő Tőkés László román állampolgárságának megvonását követelte. Hasonló hangnemben reagált Horia Grama parlamenti képviselő, a PSD Kovászna megyei szervezetének elnöke, aki szerint Emil Boc akkori kormányfőnek ki kellett volna rúgnia a kormányból az RMDSZ-t, mivel a Székelyföldi képviselet megnyitása és az autonómiaigény révén a szövetség „semmibe veszi a román népet és az államot.”

Mircea Geoană, a szenátus akkori PSD-s elnöke „törvénytelen, alkotmányellenes és európaiatlan” jelzőkkel illette a kezdeményezést, azzal érvelve, hogy csupán azon régiók nyithatnak törvényesen képviseletet, amelyeket saját országuk alkotmánya elismer. Egyébként a brüsszeli irodát azzal a céllal hozta létre Hargita és Kovászna megye önkormányzata, hogy Székelyföld sajátos érdekeit, gazdasági és turisztikai lehetőségeit segítsen megjeleníteni az EU döntéshozó fórumain, elősegítve a térség fejlődését, a lakosság életszínvonalának emelkedését.