Deák Zsombor triatlonista útja Sepsiszentgyörgytől a nemzetközi Ironman-versenyekig

„Ez egy teljesen egyéni dolog, nem lehet benne taktikázni, másra számítani – itt mindig magad vagy” – magyarázta, hozzátéve, hogy már kezdetben sikeresnek bizonyult a triatlonban, ami egy nagy löketet adott.

„Nem mondom, hogy nem tudtam úszni, de nem azon a szinten, amin kellett volna” – vallotta be, hozzátéve, hogy csak középiskolásként tanulta meg a helyes technikát, ami felnőttként már komoly hátrányt jelentett számára.

„Tudatos döntés volt, hogy kiköltözöm. Ott indultam el az első profi versenyeimen” – magyarázta, kifejtve, hogy hazai, romániai vagy akár magyarországi klubok, szövetségek és a rendelkezésre álló infrastruktúra egyszerűen nem tudta, nem tudja számára biztosítani azt a szintet, amivel a világ élmezőnyével versenybe lehetett volna, lehet szállni.

„Minden van, csak nem azon a szinten” – vélekedett Deák Zsombor utalva arra, hogy a hazai háttér bár létezik, de hamar korlátot jelent egy tehetséges sportoló számára. Így nemcsak földrészt, hanem szemléletet is váltott: attól kezdve minden egyes lépést tudatosan, saját magának épített fel – a versenyprogramtól kezdve a szponzorációs rendszerig.

„Ez egy egyszemélyes biznisz” – fogalmazott. Ő maga intézi az utazásait, a nevezéseket, tartja a kapcsolatot a szponzorokkal, egyeztet edzőtáborokról és versenyhelyszínekről. A szponzorációs rendszer is saját erőből épült. „Az Ausztráliába költözés után teljesen nulláról kezdtem újra” – idézte fel, hozzátéve, hogy szerencsére az eredményei hozták magukkal a támogatást: egy időben több ázsiai céggel dolgozott együtt, és ma is aktív nemzetközi kapcsolatokat ápol.

„A profi sport erről szól: ez a munkám. Ez nem kérdés, hogy megcsinálom-e” – fejtette ki, megjegyezve, hogy az online alapú edzésmodell ma már a világ élversenyzőinél is bevett gyakorlat: adatokat elemeznek, pulzuszónák, teljesítménygörbék, regenerációs idő alapján terveznek – az edző jelenléte fizikailag nem szükséges, a bizalom és a precizitás viszont annál inkább.

Mindez olyan körülmények között zajlik, amelyek kevesek számára tűnhetnek megszokottnak: Zsombor az év jelentős részét Thaiföldön és Ausztráliában tölti, mivel Közép-Kelet-Európában télen egyszerűen nem lehet rendesen felkészülni. Thaiföldön egy holland edzőközpontban edz, ahol a világ minden tájáról vannak profik. A kontinensek közötti ingázás már nem idegen számára, hanem a sportkarrier része – ahogy ő fogalmaz, mintha hazajárna ezekre a helyekre.

Kérdésünkre, hogy melyik verseny volt a legemlékezetesebb számára, felidézte, hogy Tajvanon volt az első profi versenye, ahol negyedik lett, teljesen ismeretlenként.

Deák Zsombor egyébként két kategóriában, illetve két távon versenyez: féltávú triatlonokon (1,9 km úszás, 90 km kerékpár, 21 km futás) és teljes távú Ironman versenyeken (3,8 km úszás, 180 km kerékpár, 42 km futás) is részt vesz, az igazi kihívást pedig az utóbbiban látja „Ez a nagy álmom, ebben kihozni magamból a maximumot. Egy nyolcórás versenyen három sportágban kell minden összeálljon – ez nagyon ritka” – magyarázta Deák Zsombor.

Azt is elmondta, hogy a teljesítmény maximalizálása nemcsak testi felkészültség kérdése.

Arról is szó esett, hogy a triatlon népszerűsége egyre nő, hogy hétköznapi emberek tűzik ki célul, hogy teljesítenek egy maratont, vagy végigcsinálnak egy Ironmant. Deák Zsombor szerint ennek hátterében az áll, hogy az emberek keresik a határaikat. A jóléti társadalmakban főleg, amikor már nem a megélhetésért kell küzdeni, jönnek az újfajta kihívások. Ez pedig új lehetőségeket is nyit számára: ma már több tanítványa is van, akiket online készít fel versenyekre. Nem tömegesen, inkább személyre szabottan – de ez az út egyértelműen nyitva van számára a profi pályafutás után is.