
Legendák egymás között. Bölöni László és Farkas Bertalan beszélget a Tusványoson
Fotó: Rostás Szabolcs
Egyedi pillanatnak lehettek szemtanúi a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor részvvevői pénteken, amikor rövid időre együtt láthatták Farkas Bertalan volt űrhajóst és Bölöni László egykori kiváló labdarúgót.
2022. július 22., 19:422022. július 22., 19:42
2022. július 22., 19:542022. július 22., 19:54
Az illusztris személyiségek találkozása annak köszönhető, hogy mindketten előadást tartottak a nap folyamán a Tusványoson, és a kettő között összefutottak egymással, nekünk pedig sikerült lencsevégre kapnunk a ritka alkalmat. Farkas Bertalan, az első magyar, aki járt a világűrben, mindenekelőtt a 42 évvel ezelőtt tett nyolc napos űrutazása során szerzett tapasztalatairól, élményeiről számolt be a Sólyomkő lábánál elterülő Tusnádfürdő hagyományos rendezvénye közönségének.
A dandártábornok részletesen beszámolt az űrhajósképzés körülményeiről, nehézségeiről, amikor például a Moszkva közeli Csillagvárosban mínusz 43 fokban kellett készülni, bevallása szerint ugyanakkor élete legnehezebb megpróbáltatását a tengerben élte át a szűk leszállóegységben.
Fotó: Rostás Szabolcs
„A kiképzés, majd az űrutazás során is remekül kijöttünk a szovjet, orosz űrhajósokkal. Egy alkalommal például azon viccelődtek, hogy mi, magyarok leköröztük őket, hiszen a Szovjetunió Lajka kutyával kezdte az úrutazást, míg Magyarország rögtön egy Farkassal” – idézte fel az asztronauták közötti élcelődést Farkas Bertalan. Akitől megtudhatta a közönség azt is, hogy laboratóriumban gyártott ételt ettek az űrállomáson (ő orosz, a szovjet űrhajósok magyar étkeket, például pörköltet, libamájat, töltöttkáposztát), fürödni nem lehetett, nedves törölközővel tisztálkodtak, és 28 ezer kilométeres óránkénti sebességgel száguldottak a föld fölött. Arra a kérdésre nem tudott válaszolni, élnek-e rajtunk kívül értelmes lények a világegyetemben, ugyanakkor szerinte néhány éven belül feljuthat a második magyar űrhajós is az űrbe (Simonyi Károly űrturistaként járt odafent).
Farkas Bertalan űrutazásáról mesélt a tusványosi közönségnek
Fotó: Rostás Szabolcs
A Buzánszky Jenő Sportterasz meghívottjaként a marosvásárhelyi labdarúgóedző Szöllősi Györgynek, a Nemzeti Sport főszerkesztőjének kérdésére utólag úgy vélte, rengeteg stresszel járt volna, ha végül az év elején lezajlott tárgyalások nyomán megegyezik a Román Labdarúgó-szövetséggel, és ő lesz a román válogatott kapitánya, amibe azonban szerinte csak belebukni lehet. Részt vett a beszélgetésen Kollarik Tamás filmproducer is, aki Szabó Attila székelyudvarhelyi rendezővel dokumentumilmet forgat a futballegendáról, ennek kapcsán Bölöni László elmondta, nagy örömmel fogadta az ötletet, úgy érzi ugyanis, hogy olyasmiben sikerült részt vennie a labdarúgásban, ami nem adatik meg mindenkinek.
Bölöni a Buzánszky Sportterasz vendégeként Szöllősi Györggyel (balra) és Kollarik Tamással
Fotó: Farkas Tamás
„Amikor megnyertük a BEK-et, azt mondták: Bölöni az egyetlen magyar, akit az összes román elfogad. Akkor éreztem, talán adtam valamit a románoknak, ami tiszteletet ébresztett bennük egy magyar iránt is” – állapította meg Bölöni, hozzátéve, abban reménykedik, hogy év végéig sikerül befejeznie régóta készülő önéletrajzi könyvét. Nem kizárt egyébként, hogy a készülő Bölöni-filmben megjelenik majd néhány képkocka erejéig a tréner legnagyobb felfedezettje, Cristiano Ronaldo is. A 69 éves szakember a magyar labdarúgásról úgy vélekedett, hogy az elmúlt években hatalmasat változott, elsősorban az infrastruktúrát tekintve, de a játék képe is biztató. „Örülök, hogy ennyire sikeresek, most viszont nagyon magasra helyezték a lécet, így ezt túlszárnyalni sokkal nehezebb lesz. Bőven van még hová fejlődni, de kétségtelen, hogy jó úton haladnak” – jelentette ki Bölöni László.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
szóljon hozzá!