Álügynökök a lakáspiacon

A középkorú hölgy szerint az újsághirdetés nyomán telefonon hívta õt egy férfi. „Egy házaspár érkezett a találkára, alaposan megnézték a tömbházlakásomat, és elmondták, külföldön dolgozó unokaöccsük bízta meg õket, hogy vásároljanak neki lakást. Alkudozni kezdtek, majd megkérdezték, hogy ha eladják a lakásomat, mennyi pénzt adok nekik a közvetítésért. Én határozottan leszögeztem: nem kértem fel egyetlen ügynökséget sem, hogy eladják a házamat, ezért ha akarják, kérjenek közvetítõi díjat az esetleges vásárlótól\" – idézte fel a hölgy, aki szerint végül ez a házaspár szerzett vevõt lakására, meg is kapta a kért összeget, de azt nem tudja, hogy a közvetítõk mennyit kaptak a vásárlótól.

A jelenségrõl Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesternek is tudomása van. Mint elmondta, nemrég egy pórul járt személy kért kihallgatást nála, aki elpanaszolta, lakást szeretett volna vásárolni, ám a tranzakció lebonyolításával megbízott „ingatlanügynök\" eltûnt ezer lejével. Albert Álmos jelezte, felkéri a Kovászna Megyei Pénzügyi Igazgatóságot, a Pénzügyõrséget, illetve a fogyasztóvédelmi hivatalt, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet az álingatlanügynökökre. Éppen ezért jövõre a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályán megpróbálják bevezetni azt a szabályt, hogy az ingatlanok adásvételéhez szükséges pénzügyi bizonyítványt csupán a lakás tulajdonosának vagy hivatalosan bejegyzett ingatlanügynökség képviselõjének adják ki. A polgármester szerint az álingatlanügynökök körében bevált szokás, hogy egy írásos felhatalmazás alapján, az eladó nevében intézik a hivatalos dokumentumokat.

A törvényesen mûködõ ingatlanügynökségek tevékenységére is negatívan hat az álügynökök tevékenysége. Egy lapunk által felkeresett sepsiszentgyörgyi ügynökség munkatársa elpanaszolta: az álügynök egyrészt veszélyes az eladóra vagy vásárlóra nézve, mivel érvényes szerzõdés hiányában bármikor csalók áldozatává válhat, másrészt az álügynökök nem lojális konkurenciát jelentenek a hivatalosan tevékenykedõ szakcégek számára, hiszen az ingatlanok adásvételébõl származó közvetítõi díjra nem adnak számlát és nyugtát, tehát nem is adóznak. „Bevallom, nem hallottam olyan esetrõl, amikor leléptek volna valakinek a pénzével, hiszen ezek a személyek inkább a közvetítõi díjakra hajtanak, viszont számunkra rendkívül bosszantó a tevékenységük. Hiszen míg a hivatalos ingatlanközvetítõ cégek jelentõs összegeket fizetnek adóként, addig az álingatlanügynökök akár több ezer eurót is zsebre tesznek feketén\" – ecsetelte a hivatalosan mûködõ ingatlanközvetítõ iroda munkatársa, aki szerint a jelenség méretét a napilapokban megjelenõ hirdetésekbõl is le lehet mérni. Hozzátette: megfigyelhetõ, hogy az újsághirdetések többségében azonos telefonszám jelenik meg az eladási és a vásárlási hirdetéseken.