Állatkerti dilemmák

A kertben ugyanis a ragadozók számára nem biztosítanak akkora életteret, mint amekkorát előír a törvény. „A sétányok mentén táblákat helyezünk el, amelyek figyelmeztetik a látogatókat, hogy ne menjenek tovább, illetve védőszalagokkal vesszük körül a megjelölt területeket” – mondta el a Krónikának Molnár Mihály, az állatkert működéséért felelős Piac- és Közterület-fenntartó Vállalat műszaki igazgatója. Az állatkert közegészségügyi, állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági engedéllyel sem rendelkezik. A környezetvédelmi hivatal által két évvel ezelőtt kibocsátott ideiglenes működési engedély 2007. június 27-én járt le. Akkor azzal a feltétellel kapták meg a hatóságtól, hogy a megadott határidőig tucatnyi követelménynek tesznek eleget.

A Partium egyetlen állatkertjét a június 27-i határidőig nem sikerült felújítania a nagyváradi önkormányzatnak. A környezetvédelmi hivatal 13 pontos követelménylistájából két év alatt mindöszsze ötnek tettek eleget: megjavították a kerítéseket, felújították a tájékoztató táblákat, rendbe tették a ketrecek közötti zöldövezetet, vásároltak egy számítógépet, és alkalmaztak egy biológust. Nem valósult azonban meg többek között az állatkert vízellátó rendszerének feljavítása, egy szivárgásmentes trágyagyűjtő létrehozása, a csatornázás kiépítése, és az ólakba sem vezették be a központi fűtést.

Ragaszkodnak a város szívéhez

„A felelősség az el nem végzett munkáért egyértelműen az állatkertet működtető piac és közterület-fenntartó vállalatot terheli, hiszen aránylag kis befektetéssel mindent meg lehetett volna oldani – szögezte le Viorel Aştilean, az állatkert igazgatója. – A majdnem héthektáros terület egy részét már átjátszották magáncégeknek, és ezt folytatni akarják.” Molnár Mihály, az állatkert működéséért felelős vállalat műszaki igazgatója szerint az állatkert elköltöztetése lenne a megoldás. Az európai uniós elvárások betartása érdekében a várostól távol kellene korszerű állatkertet létesíteni, amely legalább 20 hektáron terülne el, állítja Molnár. Aştilean azonban más véleményen van. „Budapesten is a város szívében van az állatkert, és azért olyan közkedvelt. Ha egy fővárosnak elég egy hathektáros állatkert, nem értem, nekünk miért kellene 20 hektár. Ha a meglévő rendbetételére sincs pénz, miből létesítenének újat?” – sorolta kérdéseit felháborodottan Aştilean, aki az állatkert egyetlen állatorvosa is.

Az állatkertnek tavaly 71 ezer látogatója volt, a sétányokon kora délelőttől késő estig mindig találni érdeklődőket. Az igazgató becslései szerint a jelenlegi állatkert felújítása 1,5 millió euróba kerülne, míg egy új létesítmény felépítésének költségei a 10 millió eurót is meghaladnák. „Tömbházban lakunk, a gyerekkel nincs hova menjek sétálni, így gyakori vendégei vagyunk az állatkertnek – meséli az egyik édesanya. – Ha azonban a várostól több kilométerre költöztetnék a kertet, oda biztosan nem jutnánk ki, mert nincs autónk.”

Az állatkert számára megfelelő terület Molnár Mihály szerint a száldobágyi erdőben, Félixfürdő környékén vagy Szentandrás irányában van, e városon kívüli részek azonban szinte egyáltalán nem rendelkeznek infrastruktúrával.

Megszegik a végrendeletet?

Rhédey Lajos gróf több mint 100 évvel ezelőtt adományozta a Nagyvárad szívében fekvő héthektáros területet közhasznú park céljára az önkormányzatnak. Végrendeletében a gróf arról is rendelkezett, hogy a területet mindenkor a város polgárai használhassák szórakozásra és pihenésre. E területen található ma a Bălcescu parkként ismert Rhédey-kert és a 4 hektáron elterülő, 832 állatfajt bemutató állatkert. A terület többi részét a város már odaadományozta, illetve bérbe adta különböző vállalkozóknak. „Még van majdnem 2 hektárnyi területünk, amit korábban kaszálónak használtunk, azzal ki lehetne bővíteni az állatkertet. Így a nagy testű ragadozóknak is több hely jutna, és az eredeti élőhelyüknek megfelelő környezetet, akár növénykertet is ki lehetne alakítani” – véli Aştilean. Az önkormányzati képviselők azonban másképpen gondolkodnak. „Az állatkertet el kell onnan költöztetni, nincs más megoldás” – szögezte le lapunk kérdésére Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es frakcióvezetője.

Az állatkert közepén van ma a Rhédey-mauzóleum. A múlt héten Nagyváradra látogató Rhédey Gábor László, a grófi család leszármazottja elcsodálkozott azon, hogy a családi mauzóleumot ma állatkert veszi körül. Arról kérdezve, mit szólna, ha őse végrendeletét az utókor megszegné, csak könnyei jelezték megdöbbenését. Molnár Mihály azt ígérte, mindent megtesz azért, hogy az állatkert városon kívülre költöztetése esetén a park megmaradjon és a mecénás Rhédey Lajosról nevezzék el.

G. G.

Látogatottsági csúcs Marosvásárhelyen

Hamarosan zsiráf- és elefántkifutóval gazdagodik a marosvásárhelyi állatkert – mondta el lapunknak Bereczki Boldizsár igazgató. Az állatkert vezetője reméli, hogy a megépülő létesítményhez nemzetközi csereprogram keretében legkésőbb jövőre sikerül beszerezni új állatokat is. Bereczki ugyanakkor elmondta, a helyi önkormányzat segítségével az állatkert területét még idén megkétszerezik. Dorin Florea polgármester azt is megígérte, hogy a somostetői egykori pionírvasút pályáját hamarosan meghosszabbítják, lehetőséget nyújtva az állatkert kisvonattal való bebarangolására. Az állatkertet az év első felében több mint 200 ezren nézték meg, ami látogatottsági csúcsot jelent.

Átalakítások Brassóban

A budapesti állatkerthez hasonló létesítménnyé alakítják át a brassói állatkertet. Adrian Gabor alpolgármester lapunknak elmondta: jelenleg a megvalósíthatósági terveken dolgoznak. A helyi költségvetésből már elkülönítettek 8 millió eurót a célra abból a 30 millió eurós banki hitelből, amit az önkormányzat vett fel. Gabor egyelőre nem tudta megmondani, mikor kezdik el a munkálatokat. A terveket Sisak Tamás fiatal helybéli építész készítette; több tavat és teraszt, illetve állatsimogatót is tervezett a kertbe.