Csoma Botond: semmi olyat nem kérünk, ami valamit is elvenne a románoktól ezen a téren
Fotó: Bede Laura
Morális szempontból mindenképpen diszkriminatív, hogy kizárólag román nyelvű táblával emlékeztek a magyarok által épített vasútvonalra Kolozsváron – jelentette ki Csoma Botond parlamenti képviselő, miután csütörtökön kérést iktatott a Román Vasúttársaságnál (CFR).
2020. szeptember 24., 15:262020. szeptember 24., 15:26
2020. szeptember 24., 16:442020. szeptember 24., 16:44
A kincses városi regionális igazgatóság épülete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta,
Felavatták hétfőn a kincses városi pályaudvar főépületén a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal 150 évvel ezelőtti építésének emléket állító táblát. „1870 ősze meghatározó jelentőségű volt: közelebb hozta Kolozsvárhoz Budapestet és Bécset” – hangsúlyozták az ünnepségen.<
„A kérésben a történelmi kontextusra és az interkulturális környezetre hivatkoztam. Ezeket a szempontokat figyelembe véve ki kellene helyezni egy magyar feliratú táblát is. Ez minimális gesztus lenne a magyar közösséggel szemben. Úgy gondolom, hogy semmi olyat nem kérünk, ami valamit is elvenne a románoktól ezen a téren” – fogalmazott az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje.
Hozzátette, számára meglepő volt, hogy a pályaudvar főépületére kizárólag román nyelvű táblát tettek ki, miközben a szeptember eleji felavató ünnepségre meghívták a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) képviselőit. Bár a járványügyi szabályozások miatt nem tudtak részt venni a megemlékezésen, Mucsi Attila Józsefné igazgató üzenetét Bartha Zsolt, a forgalmi osztály szabályzati alosztályának vezetője tolmácsolta.
– mutatott rá a politikus, aki szerint ugyanakkor igénytelenségre utal a román nyelvvel szemben, hogy a táblán ékezetek nélkül szerepel a felirat.
Fotó: Bede Laura
Vincze Loránt európai parlamenti képviselő a sajtóeseményen elmondta, természetesnek kellene lennie, hogy magyar nyelven is megjelenik a felirat. „Így volna korrekt a történelem és az etnikumközi kapcsolatok szempontjából is.
– fogalmazott az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, aki szerint a találkozónak különös jelentőséget ad az, hogy szeptember 26-án, szombaton ünnepeljük az európai nyelvek napját, amelyet az Európa Tanács nyilvánított fontos emléknappá. Mint kifejtette, ez éppen arról szól, hogy a nyelvek megférnek egymás mellett, ezért úgy véli, hogy az emléktáblák is megférnek egymás mellett, sőt gazdagítják egymást, és hozzájárulnak a közös európai örökségünk fenntartásához.
„Azzal, hogy egy magyar emléktábla nem kerül ki, a múltat nem lehet eltörölni, hiszen ezt elevenen élteti és viszi tovább közösségünk, de ezt az apró munkát is el kell végezni, hogy legyen fizikai, látható nyoma az épület falán” – hangsúlyozta Vincze Loránt.
Vincze Loránt és Csoma Botond a csütörtöki sajtótájékoztatón
Fotó: Bede Laura
Ugyanakkor Csoma Botond arról is beszámolt, hogy most iktatott kérésében visszautalt egy korábbi parlamenti interpellációjára is, amely az „ismeretlen” állomásfőnökre vonatkozik. Mint ismeretes, a CFR kincses városi regionális kirendeltsége által 2014-ben kihelyezett márványtáblán az 1870 és 1945 közötti időszakban, vagyis az Osztrák–Magyar Vasúttársaság, majd a Magyar Királyi Államvasutak működése idején szolgálatot teljesítő vezetőket „ismeretlenekként” tüntették fel.
A jelentős felháborodást kiváltó incidens után a tábla lekerült, azzal az ígérettel, hogy a névsort kiegészítik, a plakettet pedig újra elhelyezik a kolozsvári pályaudvar épületén, amint a vasúttársaság beszerzi a helyi hatóságoktól a szükséges engedélyeket. „2018-ban a szállításügyi miniszterhez és a CFR vezérigazgatójához fordultam kéréssel, amiben elküldtem nekik a történészek segítségével összeállított listát, és kértem, hogy helyezzék vissza a táblát a kiegészített névsorral.
és azt válaszolták, hogy amint hivatalos forrásból megtudják, hogy kik voltak 1945 előtt az állomásfőnökök, akkor visszakerül a plakett” – részletezte a parlamenti képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Országszerte meleg időre számíthatunk a következő két hétben, kevés csapadékkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 9. és 23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Szolgálati jellegű bűncselekmények és hamisítás gyanújával indult eljárás Ramona Lile, az aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem korábbi rektora ellen – közölte a városi ügyészség.
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!