
Toró Tamás megtisztelőnek nevezte a felkérést, mely szerinte nagy felelősséggel jár
Fotó: Facebook/Tamás Toró
Állandó meghívott tagként képviseli a magyarságot Brassó önkormányzatában Toró Tamás, miután a Cenk alatti városban két egymást követő önkormányzati ciklusban sem sikerült magyar képviselőt bejuttatni a tanácsba – közölte az MTI-vel a tisztségre a magyar közösség által jelölt politikus.
2025. június 24., 17:432025. június 24., 17:43
Az önkormányzati testület hétfői határozatáról a dél-erdélyi város polgármesteri hivatala is beszámolt kedden Facebook-oldalán. „A magyar közösségnek tegnap óta állandó képviselője van a brassói önkormányzati testületben” – írták.
Mint közölték, Toró Tamás, az RMDSZ Brassó városi szervezetének elnöke, volt helyi önkormányzati képviselő állandó meghívott tagként vesz majd részt az önkormányzati munkában.
Toró Tamás az MTI-nek elmondta: a brassói magyarság azután kérte, hogy legyen ily módon képviselője az önkormányzatban, hogy a város fejlődésével a magyarok számaránya csökkent, és 2020 óta nincs önkormányzati képviselete. A magyarság aránya 4,3 százalékos, és bár a 2024-es önkormányzati választásokon 4,9 százalékon teljesített, nem volt elegendő az 5 százalékos bejutási küszöb átlépéséhez.
Közölte: állandó meghívott tagként törvényjavaslati és tanácskozási joggal rendelkezik, részt vehet az önkormányzati testület és a szakbizottságok ülésein, határozattervezeteket terjeszthet be és a vitán is részt vehet, csupán nem szavazhat.
A kinevezéséről szóló tanácsi határozatot egyhangúlag szavazta meg a brassói testület
Fotó: Facebook/Tamás Toró
A kinevezéséről szóló tanácsi határozatot egyhangúlag szavazta meg a testület, még a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is támogatta. „Hála Istennek megértette minden politikai szereplő, hogy a magyar közösségnek jár egy ilyenfajta kompenzáció” – fogalmazott Toró Tamás. Elmondta: jelölését pár hónapja kezdeményezte a magyar közösség, a beadvány széleskörű támogatást kapott a magyar történelmi egyházak, a civil és kulturális szervezetek és az RMDSZ brassói szervezetének teljes vezetősége részéről.
Úgy értékelte, jelölésében az is közrejátszott, hogy egy hónapja kétharmados támogatottsággal lett az RMDSZ brassói szervezetének elnöke, és 2020-ig kilenc éven át volt helyi önkormányzati képviselő, amikor sok eredményt sikerült elérni.
Ezek közé sorolta a brassói magyar kulturális mozgalom elindítását, ami azt hivatott pótolni, hogy a nagyvárosban nincsenek magyar kulturális intézmények. A magyar vagy magyar tagozattal rendelkező oktatási intézményekben, valamint a magyarlakta városrészekben végezett infrastruktúrabővítést is itt említette.
Mint mondta, fontos lenne, hogy a köztudatba már beivódott magyar rendezvényeknek – Brassói Magyar Napok, Magyar Színházfesztivál, Gyermekfesztivál, Brassói Magyar Filmnapok stb. – megfelelő finanszírozást tudjanak biztosítani a jövőben.
Hangsúlyozta: nagyon sok még a teendő, és az önkormányzati munkában való jelenléte „egy eszköz” a magyar közösség céljainak eléréséhez.
Az MTI kérdésére elmondta: javaslataihoz elsősorban George Scripcaru polgármester és pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), valamint a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatására számít. De a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), a Német Demokrata Fórum (FRG) és a kisebb jobboldali pártok alkotta ellenzéki koalíció támogatását is szeretné megszerezni. „Meggyőződésem, hogy lesznek megfelelő terveink és megfelelő érveink, hogy meggyőzzük őket” – fogalmazott a brassói magyarság képviselője.
A 237 ezer lakosával Románia legnagyobb városai közé sorolt Brassóban a legutóbbi népszámláláson 10 942 személy vallotta magát magyarnak.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
szóljon hozzá!