Államfői bocsánatkérés

A reggeli váltás munkásai csatlakoztak az elégedetlenkedõkhöz, majd elindultak a pártszékház felé. Dél körül már harmincezres tömeg tüntetett Nicolae Ceauºescu pártfõtitkár és a kommunizmus ellen, Ceauºescu-portrékat és pártzászlókat égettek el. A megtorlás során a milícia és a Szekuritáté verõlegényei több száz embert kínoztak meg. A zendülésben résztvevõk közül 61 személyt ítéltek el, akiket más megyékbe deportáltak, 27-et pedig kényszerlakhelyre ítélték. A vallatásokon megkínzott emberek közül 14-en haltak meg a zendülés óta. A megtorlás azonban másokat is érintett, hiszen a kommunista hatóságok húsz tiltakozónak a feleségét is arra kényszerítették, hogy férjével együtt számûzetésbe vonuljon, vagy váljon el.

A zendülésre emlékezve csütörtökön nemzetközi kerekasztal-megbeszélésen méltatták a 20 évvel ezelõtt történteket. „A román állam nevében bocsánatot kell kérnem az 1987-es brassói események és a kommunizmus áldozataitól amiatt, hogy az elmúlt 17 év alatt a jogállam nem szolgáltatott igazságot, a jogi rendszer nem érvényesítette a jogokat, illetve senki nem bátorította a román társadalmat hõseinek elismerésére\" – jelentette ki Traian Bãsescu a konferencián. Mint hangsúlyozta, 1987-ben a brassóiak bátorságukról tettek tanúbizonyságot egész Európa elõtt. Az államfõ szerint a Cenk alatt történtek olyan események sorába illeszkednek, mint az 1956-os budapesti, az 1968-as prágai, az 1977-es Zsil-völgyi vagy a nyolcvanas évek lengyelországi megmozdulásai.

„A kommunizmus politikai ítéletei a legfeketébb foltjai a román igazságszolgáltatásnak\" – hangoztatta a megbeszélésen Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter, aki szintén bocsánatot kért mindazoktól, akiknek a politikai ítéletek miatt szenvedniük kellett. Chiuariu kiemelte, a román állam prioritása kell hogy legyen a kommunizmus bûntetteinek törvényi elítélése.

A Cenk alatti városban katonai és egyházi ceremónia keretében is megemlékeztek mindazokról, akik 20 évvel ezelõtt voltak elég bátrak szembeszállni a kommunista rezsimmel. Az ünnepségsorozat keretében megkoszorúzták a zendülés résztvevõinek tiszteletére állított, kereszt alakú emlékmûvet.

A brassói 1987. November 15-e Egyesület által szervezett megemlékezés keretében szerda este tárlatot nyitottak meg a Casa Mureºenilor múzeumban, ahol a zendülés alatt készült fotókat tekinthetik meg az érdeklõdõk, illetve a Szekuritáté irattárából származó dokumentumokat böngészhetnek a kíváncsiskodók. Továbbá három filmet is meg lehet tekinteni, amelyeket a zendülés alatt forgattak. A tárlat 2008. február 15-éig látogatható.

Az 1987. November 15-e Egyesület képviselõi különben csütörtökön Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnökkel is tárgyaltak Bukarestben. A kormányfõ arról biztosította õket, hogy valamennyien szerepelnek majd azon személyek listáján, akik élvezik a hõsök-mártírok elismerését célzó törvény által biztosított jogokat. A jogszabály az 1989-es rendszerváltásban szerepet játszók jogairól rendelkezik, s egyebek mellett olyan kiváltságok szerepelnek a törvényben, mint hogy elsõbbséget élveznek a szociális lakások elosztásában, abban az esetben, ha nincs a tulajdonukban lakás. Továbbá egy 20 ezer euróig terjedõ, lakásvásárlásra vagy -építésre igényelt bankhitel esetében a kamat 50 százalékát az állam állja, szintén csakis abban az esetben, ha nincs saját lakásuk. Ugyanakkor a forradalomban szerepet vállalók ingyen jutnak gyógyszerekhez, a városi közszállítást ingyen vehetik igénybe, s évi 12 alkalommal utazhatnak ingyen vonattal, elsõ osztályon.