Áll az Urmánczy-szobor Maroshévízen

Az esemény házigazdája az az Urmánczy Nándor Egyesület, amely jogerősen pert nyert három román civil szervezet ellenében. Az eseményen jelen volt Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, valamint Gortvay István, Urmánczy Nándor unokája is.

„Le kell számolni azzal a téveszmével, hogy az államhatárok tologatása megoldja a román–magyar együttélés és egymásrautaltság gondjait” – hangsúlyozta beszédében Kövér László, kifejtve, hogy magyaroknak és románoknak ma a múlt kölcsönös tisztelete mellett az a közös feladata, hogy egy határok nélkülivé váló Európában a 21. század kihívásaira adjanak közös válaszokat. Az Országgyűlés elnöke beszédében egyébként párhuzamot vont a szintén maroshévízi születésű Miron Cristea román politikus és Urmánczy Nándor pályafutása között, hangsúlyozva azokat a történelmi momentumokat – trianoni békediktátum, bécsi döntés –, amelyek mentén az egykor barát politikusok pályája ellentétes irányt vett. Urmánczy munkásságát méltatva kiemelte azokat a megvalósításokat, amelyből a térség valamennyi lakója – románok és magyarok – egyaránt profitált.

Urmánczy Nándor tizenhat éven át, 1902–18 között egy olyan körzet parlamenti képviselője volt, amelyben többségben románok éltek. 1895-ben létrehozta az első helyi újságot, majd egy évre rá a magántulajdonában lévő területen felépíttette az első állami iskolát. Pénzt adományozott az ortodox katedrális felépítésére, és neki köszönhető az első bíróság létrejötte a kisvárosban, illetve az 1909-ben kiépített Déda–Gyergyószentmiklós-vasútvonal. Gortvay István, az egykori politikus unokája megköszönte valamennyi támogatónak, hogy szobrot emeltek a nagyapjának, különösen kiemelve Czirják Károly, az Urmánczy Nándor Egyesület elnökének érdemeit.

Mint ismeretes, az Urmánczy-egyesület pert nyert három maroshévízi román civil szervezettel szemben. A Miron Cristea, a Radio Ardealul és a Glasul Călimanilor Alapítvány Ilie Şandru nyugdíjas történelemtanár kezdeményezésére azért kérte a kulturális egyesület tevékenységének beszüntetését, mert úgy vélték, az Urmánczy nevével fémjelzett magyar egyesület alkotmányellenes tevékenységet folytat, Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti. Állításukat az egyesület alapszabályába foglalt autonómiatörekvések támogatásával indokolták, illetve Urmánczy állítólagos horthysta múltjára hivatkoztak.