Alakulnak a háziorvosi ügyeleti központok

A miniszteri rendelet értelmében állandó ügyeleti központot hét orvossal lehet létrehozni, hogy az orvosok ne legyenek túlterheltek – az eddigi szabályozás szerint öt orvossal működhetett egy központ. Abban az esetben, ha az orvosok vállalják, a központ továbbra is működhet 5-6 szakemberrel. Ha egy körzetben nincs 5 háziorvos, de igény van ügyeleti központ létrehozására, akkor az ügyeletet elláthatja más, saját rendelővel nem rendelkező orvos, illetve harmadéves rezidens háziorvos is. Az állandó központ létrehozását a megyei közegészségügyi igazgató hagyja jóvá. A szaktárca idén 21 millió lejt különített el az állandó ügyeleti központok finanszírozására. Romániában jelenleg 88 központ működik, és az Egészségügyi Minisztérium becslései szerint további 60-ra lenne szükség.

Háziorvosok revánsa? 

A háziorvosi ügyeleti központok kialakítása nehézkesen halad Hargita megyében – tudtuk meg Bokor Mártontól, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság tanácsadójától. Amint az orvos elmondta, több tényezőt igyekeztek figyelembe venni a központok kialakításánál. Mint mondta, fontos, hogy a központok legalább 10–15 ezer ember számára biztosítsanak ellátást, ezért figyelembe kellett vennünk azokat a településeket, melyek távol esnek nagyobb községektől vagy városoktól. Ugyanakkor sok településről azonnal a legközelebbi sürgősségre kerülnek a betegek, ahol emiatt zsúfoltság alakul ki, mivel nincs ügyelet a közelben, ahová kisebb problémákkal mehetnek a betegek. Felmérést készítettünk, amelyből kiderült, hogy a sürgősségen megjelent betegek csupán 20–30 százaléka kerül beutalásra, legtöbb esetet háziorvosi szinten el lehetne látni. Reméljük, hogy a központok kialakítását követően több idő jut a valóban sürgős esetekre” – magyarázta az orvos.
Megyeszinten 15 háziorvosi ügyeletközpontot terveztek, amelyről értesítették az illető települések polgármesteri hivatalait, valamint a környéken dolgozó háziorvosokat is, azonban a válaszok nem minden esetben voltak pozitívak. „Volt olyan település, ahol a polgármesteri hivatalok nem kértek belőle, volt olyan is, hogy szeretnék, de nem tudják megszervezni, mivel nincs rendelkezésre álló, megfelelő méretű helyiség, és akadt olyan is, ahol szerették volna a központot, de a háziorvosok nem hajlandóak megszervezni az ügyeletet” – mesélte Bokor. A közegészségügyi igazgatóság tanácsadója hozzátette, a törvény azt írja elő, hogy ezek a központok a háziorvosok rendelőjétől függetlenül kellene, hogy működjenek, azonban ha a körülmények csak azt teszik lehetővé, elfogadható.

A Krónika kérdésére, hogy mi jelenti a legnagyobb akadályt a központok létrehozásában, Bokor Márton a háziorvosok távolmaradását jelölte meg. „157 orvosnak írtunk, amelyből csupán 5–10 százalék hajlandó vállalni, legtöbben nem is válaszoltak” – mutatott rá a közegészségügyi igazgatóság munkatársa. Korábban az is gondot jelentett, hogy kevés fizetést ígértek a szolgálatért (10 lejt óránként, amelyből az asszisztenst is fizetni kellett volna), erről azonban levelet küldött az igazgatóság a minisztériumba, amelyben közölték, ilyen körülmények között senki nem vállalja az ügyeletet. Bokor Márton úgy véli, az ajánlott pénzösszeg sem billenti ki a háziorvosokat kényelmükből. „Vannak esetek, ahol nincs jó viszonyuk az orvosoknak a helyi hatóságokkal, hiszen sok éven át az orvosokat ott szidták, ahol lehetett, és ez most lehet egyfajta reváns, hogy nocsak, szükség van ránk a társadalomban” – fűzte hozzá az orvos. A közegészségügyi igazgatóság igyekszik megszólítani más orvosokat is, akik kevesebbet keresnek, mint például az iskolaorvosok, illetve utolsó éves rezidensek.

A törvény előírása szerint 5-7 orvos kell hogy részt vegyen egy központ működésében ahhoz, hogy egész hetes ellátást tudjanak biztosítani. Bokor szerint Parajdon, ahol 200–300 ezer turista fordul meg évente, rendkívül fontos ügyeletet biztosítani. Emellett Csíkszeredában is szeretnének központot nyitni, azonban egyelőre nem találtak megfelelő helyszínt, Székelyudvarhelyen a kérdés megoldódni látszik, és Borszéken is nyílhat központ, ha sikerül még egy orvost szerezniük. Hévízen az önkormányzat biztosította a feltételeket, azonban a háziorvosok nem vállalták. „Pozitív példa Gyergyószárhegy, ahová nem akartunk központot, azonban az orvosok szeretnék, és azt ígérték, megbeszélik a polgármesteri hivatallal” – mesélte Bokor Márton. Az igazgatóság szeretne ügyeletet Gyimesfelsőlokra is, azonban egyelőre nincs elegendő jelentkező orvos.

Bokor Márton leszögezte, sürgősen meg kell oldódnia a helyzetnek, különben félő, hogy a minisztérium által felajánlott fix pénzösszegből nem jut elegendő Hargita megyének.

Kolozs megyében Mócson működik az egyetlen ügyeleti központ, amelyet a környékbeli községekben dolgozó háziorvosok hoztak létre, míg Kolozsváron a háziorvosok épp most szervezik meg ügyeleti központjukat, ez várhatóan jövő héttől már működni fog – mondta el a Krónika kérdéseire Dorina Duma, a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.

Hatékonyabbak a bihariak

Bihar megyében már nyolc ügyeleti központ kezdte meg működését – tudtuk meg Marius Pîrcioagától, a Bihar megyei közegészségügyi hatóság igazgatójától. Vaskohszikláson, Olcsán, Pusztahollódon, Papmezőn, Székelyhídon, Kisszedresen és Berettyószéplakon már június közepe óta megnyitották kapuikat az állandó orvosi ügyeletet biztosító központok, e hét első napja óta pedig Alsótótfalun is működik egy. A nagyváradi egyelőre nem nyílt meg, de az ingatlan megvan hozzá.  Az igazgató azt mondja, továbbra is várja azoknak az önkormányzatoknak a jelentkezését, amelyek ilyen létesítményt szeretnének nyitni a területükön. Marius Pîrcioaga úgy értékeli, a háziorvosok által tanúsított érdeklődés relatív nagy, hiszen pluszbevételről van szó, amely hozzáadódik a fizetésükhöz. A megye mintegy 340 háziorvosa közül már 120-an jelezték, hogy ügyeletet vállalnának egy ilyen központban. Az ügyeleti központokban dolgozó orvosok az egészségbiztosítási pénztáron keresztül kapnak majd fizetést a minisztériumtól – magyarázta el az igazgató. Pîrcioaga doktor egyébként nem tud róla, hogy bármilyen anyagi hátrány érné azokat a háziorvosokat, akik nem vállalják ezt a szolgálatot, de azt ígéri, hogy a központokhoz meghatározott területet rendel majd az igazgatóság, s ezt a térséget el kell látnia a létesítménynek – az igazgató meglátása szerint így talán a közelben lakó orvosokat is sikerül arra ösztönözni, hogy vállalják az ügyeletet.

Gondok a finanszírozással

A Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság helyettes vezetője, Dorina Dragoş Guran szerint állandó háziorvosi ügyeletet fenntartó központok eddig is léteztek a megyében, ezek közül három vidéken (Turcon, Krasznaterebesen és Szoporon), kettő pedig városon (Erdődön, illetve Szatmárnémetiben) működik. A 2011/679-es miniszteri rendelet megjelenését követően további hét központ létrehozását kezdték el tervezni a háziorvosok. A támogatásra vonatkozó igényüket benyújtották a közegészségügyi igazgatósághoz, ők pedig továbbították javaslataikat a megyei egészségbiztosítási pénztárhoz. Azt viszont, hogy ezek közül hány központ működését finanszírozzák majd, egyelőre nem tudni, erről ugyanis a rendelkezésre álló pénz függvényében dönt majd a pénztár.

A tervek szerint mindegyik már létező háziorvosi rendelőben kapna helyet. Ezek közül négyet Szatmárnémetiben alakíthatnak ki, ha megítélik  számukra a támogatást, hármat pedig vidéken – Kányaházán, Szamosborhídon, valamint Remetemezőn. Dorina Dragoş Guran úgy véli, utóbbi esetén nem valószínű, hogy megítéli a fenntartáshoz szükséges összeget a pénztár, ugyanis Remetemező eléggé közel van Szamosborhídhoz, a központok finanszírozásának megítélésénél pedig figyelembe veszik azt is, hogy a lehető legnagyobb területet lehessen lefedni adott összegből.