Alacsony szinten áll az erdélyi magyarság jogtudatossága

Alacsony szinten áll az erdélyi magyarság jogtudatossága

Fotó: Cemo

Nem gátolhatják a hatóságok az anyanyelvhasználati jogok érvényesítését, mivel ez a gyakorlatban nem is létezik, önkormányzati szinten nem prioritás – véli Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ügyvezető igazgatója. Lapunknak kifejtette, a kedvező bírósági gyakorlat erősítése érdekében itthon a kétnyelvű utcanévtáblák, nyelvi jogok esetében újabb perek indítását tartja fontosnak, míg Strasbourgban a marosvásárhelyi diszkrimináció miatt perelnének. Mivel gyenge lábakon áll a jogtudatosság, a magyar közösség megmaradása szempontjából stratégiai fontosságú nyelvi jogérvényesítés jelentőségét szerinte nemcsak a civileknek, hanem az RMDSZ-nek is hangsúlyoznia kellene, elsősorban saját polgármesterei körében.

Pap Melinda

2018. február 11., 13:122018. február 11., 13:12

2018. február 11., 13:252018. február 11., 13:25

– Szatmárnémeti és Marosvásárhely után a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében a nagyváradi polgármesteri hivatal ellen indított pert is elveszítette a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo). Mik a további tervek?

– Mivel Romániában nincs precedensjog, ezeket a pereket bármikor újra lehet kezdeni más formában, magánszemélyek vagy más szervezetek kezdeményezésére. Vagy akár mi is újraindíthatjuk, ezen is gondolkodunk. Ezeket nem készülünk a strasbourgi bíróság elé vinni. A bukaresti legfelsőbb bíróság novemberi döntését ellenben – amely nem fogadta el, hogy a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák hiánya diszkriminációnak minősül – szeretnénk, és már előkészítjük.

Idézet
Mert – bár kevés nyelvi jogi ügy van Romániából a strasbourgi bíróság előtt – úgy gondoljuk, hogy a diszkriminációs ügyek jobban át tudnak menni a szűrőn. És Marosvásárhelyen hosszan tartó diszkriminációról van szó.

A nagyváradi és marosvásárhelyi perekben mindenképp fellebbezünk, a nagyváradi indoklását még nem kaptuk meg, a marosvásárhelyit igen, most fogalmazzuk a fellebbezést, és jövő héten benyújtjuk.

korábban írtuk

A nagyváradi utcanévpert is elveszítette a CEMO
A nagyváradi utcanévpert is elveszítette a CEMO

Első fokon elveszítette a nagyváradi önkormányzat ellen a kétnyelvű - román és magyar - utcanévtáblák kihelyezése érdekében indított pert a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO).

– A szervezet ezeket „stratégiai pereknek” nevezte. A bírósági eljárás szempontjából mik a tapasztalatok?

– Ezeknek a pereknek nagyon sok hozadéka van. A stratégiai perek elindítása vagy kimenetele szempontjából sok, már most látható, kézzelfogható pozitív eredményről tudunk beszélni. A nagyváradi és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal álláspontja nagyon hasonlított egymáshoz: a közigazgatási törvény értemében nemcsak, hogy nem lehetséges kihelyezni a kétnyelvű utcanévtáblákat, hanem egyenesen tiltott. És ahhoz képest, hogy mit fogalmaztak meg a hivatalok, a bíróságok határozatából azt látom: részlegesen elfogadták a követelésünket.

Idézet
Nemcsak azt nem állapították meg, hogy ez tiltott, hanem elfogadták annak a lehetőségét, hogy a kétnyelvű táblák kihelyezhetők.

A marosvásárhelyi indoklást múlt héten kaptuk meg, és megállapítottuk, hogy érvelése a nemzetközi jog szempontjából gyenge, nem veszi figyelembe a nemzetközi egyezményeket. Az egyik cél az volt, hogy teszteljük, ezek az egyezmények miként épülnek be a bírósági határozatokba. Ezt továbbra is tesztelnünk kell, akár a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében, akár más, nyelvi jogokra vonatkozó perek vonatkozásában, mert úgy tűnik, hogy jelenleg a bírósági gyakorlatban nincs elfogadott álláspont. Ismételten nem építik be és nem veszik figyelembe sem a kisebbségi keretegyezményt, sem a román–magyar alapszerződést, sem a nyelvi chartát. Semmilyen formában.

korábban írtuk

Folytatódik a kétnyelvűségért vívott harc: a vásárhelyi civil aktivisták a strasbourgi bírósághoz fordulnának
Folytatódik a kétnyelvűségért vívott harc: a vásárhelyi civil aktivisták a strasbourgi bírósághoz fordulnának

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vinné a Civil Elkötelezettség Mozgalom a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák ügyét, miután a legfelsőbb bíróság jogerős ítéletében kimondta: az egynyelvűség nem diszkriminatív.

– Szatmárnémetiben a magyar polgármester, az RMDSZ-es Kereskényi Gábor volt az, aki a legvehemensebben bizonygatta, hogy nem lehet eleget tenni a kétnyelvűségi elvárásoknak. Itt van-e lehetőség a folytatásra?

– Ez sajnálatos eset, hiszen egy magyar, RMDSZ-es tisztségviselő érvelt azzal, hogy nem lehetséges. Még megpróbálunk tárgyalni a polgármesterrel, mi mindenképp folytatni szeretnénk. A per során voltak szatmárnémeti magánszemélyek, akik szerettek volna belépni a perbe, de a legtöbbször ezt az alperes nem fogadja el, így nem lehetséges. Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Szatmárnémetiben is azon dolgozunk, hogy újraindítsuk a pert magánszemélyek támogatásával, nem a szervezet perelne, hanem ők.

Idézet
Szatmárnémeti esete nagyon rossz precedens, a három ügyből a legrosszabb.

Marosvásárhely és Nagyvárad esetében a kéréseink részleges elfogadása azt jelenti, hogy el fogja fogadni a bíróság az utca és a tér szavak kihelyezését. Ez nem nagy eredmény, de ahhoz képest, hogy mi van Nagyváradon, mindenképp előrelépés. Szatmáron még ezt sem sikerült elérni, pedig ott sincsenek kihelyezve a kétnyelvű utcanévtáblák. Ott sokkal erőteljesebb volt az elutasítás a polgármesteri hivatal részéről.

A szatmári eset nagyon rossz kezdet, de mivel nincs precedensjog, nem jelenti azt, hogy soha többet nem lehetne kétnyelvű utcanévtáblákat kihelyezni. Ezért fontosnak tartom, hogy ezen a településen további perek legyenek és másfajta indoklással jöjjön a polgármesteri hivatal. Amíg nem zárjuk le ezeket a pereket, mi nem tudunk újakat kezdeni, kicsi a kapacitás, nem szeretnénk leterhelni a szervezetet. De mindenképp szeretnénk folytatni, mert úgy tűnik, hogy előbb-utóbb elérhető lesz a cél. Fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi egyezményekre való hivatkozás meglegyen, valamilyen formában a romániai bíróságok is beépítsék a gyakorlatukba.

korábban írtuk

Kereskényi a törvényszéknek panaszkodott a kétnyelvűsítés magas költségeire
Kereskényi a törvényszéknek panaszkodott a kétnyelvűsítés magas költségeire

Védelmébe vette az RMDSZ Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét az utcanévtábla-ügyben. Csakhogy az elöljáró olyan érveket sorakoztatott fel a táblabíróságon a Cemo által indított perben, amelyek szembemennek a szövetség által hangoztatott elvekkel.

– Ezzel kapcsolatosan mi a szabályozás és a gyakorlatban látott tapasztalat?

– Romániában – nagyon sok szakmai anyagot olvastunk erről – az alkotmány előírja, hogy nemzetközi egyezmények esetén a bíróságok jóhiszeműen kell eljárjanak. Ha emberjogi egyezményekről van szó, és eltérés van a belső, hazai jog és a nemzetközi jog között, akkor a nemzetközi egyezménybe foglaltakat kell figyelembe venni. Viszont a bírósági gyakorlat nagyon kicsi, kevés ilyen ügy van, és nagyon eltérő.

Idézet
Fontos lenne folytatni és stratégiai pereket indítani, mert minél több ilyen nemzetközi jogra való hivatkozás felett döntenek és azt beépítik a gyakorlatukba a bíróságok, annál inkább megerősítik a további jogi ügyeinket.

Szerintem az alkotmányban foglaltakat előbb-utóbb meg kell jeleníteni a bírósági határozatokban is. Csak ez sehol a világon nem megy egyszerűen.

– Az RMDSZ olykor arra hivatkozik, hogy a hatóságok – prefektúra, számvevőszék stb. –, per esetén az igazságszolgáltatás akadályozza a nyelvi jogok érvényesítését. Mennyire megalapozott ez az érv?

– Nem tudok arról, hogy az igazságszolgáltatás akadályozná a nyelvi jogok érvényesülését. Nem tudok arról, hogy ha valamelyik polgármesteri hivatalban kifüggesztették a magyar fordításokat – akár a tanácsi határozatokat, akár a közérdekű információkat, amelyek lefordítása 2001 óta kötelező –, megakadályozták volna.

Idézet
Egyébként nagyon jó a nyelvi jogi szabályozás. Romániában a nemzetközi szakértők szerint, és szerintem sem ez okoz gondot.

A mi munkánk nem arra épült, hogy rossz a törvényi szabályozás, hanem arra, hogy gyenge a jogállamiság. És ez nemcsak a nyelvi jogok érvényesítése terén probléma, hanem általánosan. Nemcsak a magyar közösség, a kisebbségi jogok érvényesítése terén gyenge, hanem minden emberjogi vonatkozásban. Megvizsgáltam más területeket is és ugyanezeket a hiányosságokat láttam. Nem gondolom azt, hogy az igazságszolgáltatás vagy a különböző hatóságok következetesen a létező jogok alkalmazását akadályoznák, én ezzel nem találkoztam.

– A prefektúrák sorozatosan megtámadják a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó tanácsi határozatokat.

– Mivel nem egyértelmű az utcanévtáblákra vonatkozó szabályozás. Ezért most is két tanácsi határozat született Marosvásárhelyen, egyiket az RMDSZ-frakció, másikat a Szabad Emberek Pártja (POL) nyújtotta be. Mindkettőt megtámadta a prefektus. De ez nem jelenti azt, hogy a létező és a közigazgatási törvényben szereplő nyelvi jogi szabályozások alkalmazását akadályoznák a hatóságok.

Nincs is kialakult gyakorlat arra a közigazgatásban – az önkormányzatokra gondolok elsősorban –, hogy mi az a minimum, amit teljesíteni tud egy ilyen-olyan, fix költségvetésű polgármesteri hivatal, nincsenek jó gyakorlatok.

Idézet
Sepsiszentgyörgyön például van beszélt kétnyelvűség, és Csíkszeredában is nagyon sok dokumentumot lefordítanak magyarra, két nyelven zajlik a tanácsülés, tehát vannak jó példák, de ha távolodunk a megyeszékhelyektől, már nagyon rossz a helyzet. Színtiszta magyar településeken nem valósul meg a nyelvi jogok alkalmazása a magyar polgármesterek által.

Az RMDSZ-nek saját tagjai révén kellene példát mutatnia, hogyan kell alkalmazni a nyelvi jogokat. Erre volt kísérlet 2016-ban, amikor Kovács Péter akkori ügyvezető elnök arról tájékoztatta a közösséget, hogy aláírattak a jelöltekkel egy nyilatkozatot, mely szerint amennyiben megválasztják őket, mindent megtesznek a nyelvi jogok érvényesítése érdekében. Két évvel ezelőtt Tusványoson megkérdeztük Székely István ügy­vezető alelnököt, hogy ezt ellenőrzik-e, aki azt mondta, 2017-ben választ fog adni, hogy miként működik, milyen szankciókat vezettek be, de sajnos azóta semmilyen információt nem tudunk erről.

Miközben meg kellene mutatni, hogy a polgármesterek megpróbálják alkalmazni a nyelvi jogokat, és akkor utána lássuk, akadályozzák-e a hatóságok ezeknek az érvényesítését.

Idézet
Egyelőre nem hiszem, hogy akadályok lennének, hiszen nincs is amit akadályozni. Úgy látom, hogy nagyon kevés polgármesteri hivatalban prioritás a nyelvi jogok alkalmazása.

– Az RMDSZ tavaly kidolgozta a helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó javaslatát, melyet végül nem sikerült elfogadtatni a parlamentben. Ez a küszöb húszról tíz százalékra történő csökkentése és az alternatív küszöb bevezetése mellett ellenőrzési mechanizmusokat, szankciókat is előír. Ismerik-e a tervezet tartalmát, és megfelelőnek tartják-e?

– Ismerjük, létrehoztunk egy munkacsoportot jogvédőkből és jogászokból, és magunk is készítettünk módosító javaslatot. Elküldtük az RMDSZ-nek, és sok hasonlóság volt a két dokumentum között. Szükségesek a módosítások.

Idézet
Az RMDSZ által javasolt módosítások nagy része – néhány kivétellel – jól össze van foglalva.

Nem igazán tartottuk, tartom szerencsésnek, hogy a küszöb volt a fő üzenet. Ha megnézünk más országokat, ahol küszöbcsökkentési kísérletek történtek, kiderül, hogy sajnos azt a legnehezebb átvinni a többségi társadalmon, politikusokon.

Ugyanakkor nem hiszem, hogy a szankciók nagyobb nyomást, felelősségvállalást fejtenének ki, sok törvény esetében nincsenek szankciók, mégis működnek. Nagyobb bírságok után, melyeket kifizettek a polgármesterek, nem látom, hogy jobban alkalmazták az adott törvényi szabályozást.

Jónak tartom a módosítást, sajnálatos, hogy nem sikerült keresztülvinni. Úgy hallottam, megpróbálják tételenként megszavazni, olyan tételeket átvinni, melyeket fontosnak tartanak. Nem tudom, hogy miben mérik, milyen alapon döntik el, mi a fontos. Véleményem szerint a küszöbcsökkentés fontos, de jelenleg vannak sokkal fontosabb fejezetei a helyi közigazgatási törvénynek.

Galéria

Fotó: Boda L. Gergely

– Van-e igény a szervezet által nyújtott jogi tanácsadásra? Mennyire jogtudatos a társadalom, tisztában vannak-e az erdélyi magyar közösség tagjai a jogaikkal?

– Sem a társadalom, sem az állami intézmények szintjén nincs erős jogtudatosság. Azért is dolgozunk az intézmények irányába sokkal intenzívebben, mert ha ezek teljesítenék a jogtudatosságra vonatkozó kötelezettségeiket – például a kisebbségek jogainak érvényesítését, és itt nem csak a magyar közösségre gondolok, hanem minden sérülékeny vagy hátrányos kisebbségi csoport jogainak érvényesítésére –, akkor sokkal könnyebben válna jogtudatosabbá a közösség.

A másik irány is működik, amit az elmúlt években próbáltunk erősíteni: emberjogi nevelési tevékenységeket tartottunk intézményekben, ennek az oktatási módszertanát átadtuk tanároknak, képzéseket tartottunk, miként lehet felépíteni, erősíteni egy intézményben az emberjogi kultúrát. Nagyon alacsony a jogtudatosság a közösségben, kevesen keresnek meg úgy, hogy tisztában vannak, a jogaik sérülnek. Sokszor nem értik pontosan, hogy mi a gond. Ez folyamatos probléma mindenhol.

Idézet
Sajnos sem a többségi társadalom, sem a kisebbségi magyar közösség nem tartja fontosnak a jogai érvényesülését.

27 évvel a rendszerváltás után nagy a demokráciadeficit, nem demokratizálódott abban az ütemben a társadalom, ahogyan kellett volna. Úgy tűnik, hosszabb időre van szükség.

– Hogyan nyilvánul meg ez a magyar közösség szintjén?

– Nagyon alacsony a jogtudatosság, főleg az anyanyelvhaszná­la­ti jogokat illetően erős az elutasítás a magyar közösségben, elsősorban a közintézmények vezetőinek, a polgármestereknek az esetében. Sokat dolgozunk Maros megyei polgármesteri hivatalokkal, rendszeresen megkeressük őket, levélben jelezzük a hiányosságokat, és nagyon erős ellenállásba ütközünk.

Idén tervezzük, hogy megkeressük a különböző kisrégiók polgármestereit. Ilyen személyes találkozókat szerveztünk két kisrégióban 2009-ben, és megpróbáltuk az anyanyelvi jogok, az alkalmazásuk fontosságát tudatosítani az elöljárókban. Együtt dolgoztunk a kisebbségkutató intézettel, mely a kétnyelvű nyomtatványokat előállította, ez egy képzéssorozat volt. Nagyon kevesen ismerték a közigazgatási törvény jogainkra vonatkozó cikkelyeit, nem tudták, hogyan lehet ezeket alkalmazni.

Idézet
Nem rovom fel nekik hiányosságként, hiszen attól még egy elöljáró lehet jó falugazda, és erősítheti a közösségét, viszont az anyanyelvi jogok érvényesítését stratégiai feladatnak tekintem a magyar közösség megmaradása szempontjából.

Nem kapnak kellő tájékoztatást, és nem tűnt úgy, hogy ez prioritás lenne a polgármesteri hivatalokban. Jelenleg is azzal az érveléssel élnek az elöljárók – egy magyar és egy román polgármester esetében Maros megyében nagyon hasonló az érvelés –, hogy nincs pénz, nem tudjuk, hogyan kell alkalmazni, nem mi vagyunk ezért felelősek stb. Nemcsak a Cemo feladata lenne tudatosítani az RMDSZ tagjaiban, hogy miért fontosak az anyanyelvi jogok, ez az RMDSZ-nek is fontos. Ha már kérte a törvénymódosítást, jó példával kell elöljárni, és saját polgármestereitől megkövetelni, hogy alkalmazzák a meglévő cikkelyeket.

– Látják-e az eredményét a szervezet eddigi munkájának?

– Nagy kérdés, hogy ilyen téren hogyan tud megerősödni a közösség. Erre nincs recept sehol a világon. Több mindent kipróbáltunk, biztosan állíthatom, hogy ha még nincs is előkelő helyen, de az anyanyelvhasználati jogok létezése, a kétnyelvűség már eléggé erősen beépült a marosvásárhelyi magyar emberek tudatába, gondolkodásába. Remélem, ez a továbbiakban is megmarad.

Amikor megalapítottuk a szervezetet, nem volt érdeklődés az anyanyelvhasználati jogok iránt. Ahhoz képest sokat fejlődött a közösségi hozzáállás.

Idézet
Pár évvel ezelőtt nem biztos, hogy ekkora botrány lett volna abból az üzenetből, amelyet szilveszterkor közzétett a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal

(a Google-fordítóval készült Facebook-bejegyzésben „Tragumúrák”-nak szólították a vásárhelyi magyarokat – szerk. megj.). Örülök, hogy már jóval érzékenyebb erre a közösség.

– A botrány nyomán történt-e elmozdulás a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szintjén?

– Nem mondanám, hogy történt elmozdulás. Tekinthetjük pozitívumnak, hogy próbaidőre alkalmaztak egy magyar személyt egyelőre versenyvizsga nélkül, majd lesz versenyvizsga is. A Facebook-oldal kétnyelvűsítését, az itt megjelenő kétnyelvű információkat kezeli. De a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szintjén hiányzó kétnyelvűséget nem fogja tudni megoldani.

Készítettünk felméréseket, meglátogattuk az összes igazgatóságot, osztályt, a hivatal alárendeltségébe tartozó intézményeket, és nagyon véletlenszerű a kétnyelvűsítés néven működő gyakorlat, nincs egységes stratégia. Ezt többször szóvá tettük a különböző alpolgármestereknél, akik az RMDSZ színeiben bekerültek a város vezetőségébe, de nem látjuk, hogy kezelték volna. A közigazgatási törvény előírásai alapján egy magyarul beszélő állampolgárnak joga van magyarul ügyintézni szóban és írásban. Az írásos rész sajnos nem működik, és nemcsak Marosvásárhelyen.

Ha valaki belép a polgármesteri hivatalba, nem tud magyarul ügyintézni, mert már a belépésnél románul beszélők fogadják. Sikerült elérni, hogy az ügyfélszolgálaton legyen magyar, idén az a cél, hogy egy újabb magyar személyt alkalmazzanak, és azokon az osztályokon, ahol ügyfélforgalom van, legyenek magyarul beszélő személyek.

Idézet
Egyelőre kevés a magyarul beszélő alkalmazott a polgármesteri hivatalban ahhoz képest, hogy a lakosság fele magyar, mintegy húsz százaléknyi magyar ember dolgozik itt, a legtöbben nem is a főépületben, hanem a háttérintézményekben, alacsonyabb beosztásban.

Osztályvezető egyetlen magyar van, osztályvezető-helyettes is kevés, kevés a humánerőforrás ahhoz, hogy a kétnyelvűsítés működjön. Mert a kétnyelvűség nemcsak a Facebook-oldalról és weboldalról szól, hanem arról is, hogy minden információ le van fordítva, és az állampolgárok mindenféle akadály nélkül beszélhetnek magyarul a polgármesteri hivatalban.

Sajnos nem állunk jól ezen a téren sem Marosvásárhelyen, sem máshol. Jó, hogy felvesznek egy magyart a kommunikációs osztályra, de egész stratégiát kellene kidolgozni. Amikor tavaly év végén tárgyalást folytattunk a Maros megyei önkormányzat elnökével, felajánlottuk, hogy készítünk egy stratégiatervezetet. Ott is nagyon nagy gondok vannak, főleg az alárendelt intézményeknél. És meg szeretnénk beszélni a Maros megyei RMDSZ-szel is a stratégiát. Fontos lenne átfogóan kezelni a kétnyelvűséget.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2018. július 21., szombat

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról

Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.

Vegyük az adást, ne csak az érettségit
Vegyük az adást, ne csak az érettségit
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

2018. július 01., vasárnap

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője
2018. június 02., szombat

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről

A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről
2018. május 06., vasárnap

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása

Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

2018. április 15., vasárnap

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről

Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről
2018. április 09., hétfő

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról

Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról
2018. március 25., vasárnap

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel

A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel
2018. március 18., vasárnap

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban

Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.

Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM