„Nincs szó vizitdíjról. Nem a háziorvosi rendelésrõl beszélünk, és nem is a sürgõsségi ellátásról, hanem kizárólag a kórházi beutalásról. A páciensnek a kórház elhagyásakor kell majd jelképes, 10 lejnél nem nagyobb hozzájárulást fizetnie” – magyarázta Ponta. Eugen Nicolãescu egészségügyi miniszter ugyanakkor rámutatott, a kórházi ellátás után fizetendõ hozzájárulást már egy korábbi, 2009-es törvény is elõírja, ennek pedig már tavaly hatályba kellett volna lépnie. „A valutaalap küldöttségével folytatott megbeszélésen egyetértettünk, hogy csak jelképes, néhány lejes díjról lehet szó, amelyet szigorúan a kórházi költségekre kell fordítani, ezek ugyanis az egészségügyi rendszer egyik legnagyobb pénzügyi kiadását jelentik” – fejtette ki a tárcavezetõ.
A kormány vállalásait tartalmazó szándéklevél szerint a kormány a hozzájárulás bevezetésével a kórházi beutalási idõt csökkentené, emellett pedig egyéb intézkedéseket is tervez az egészségügyi rendszer pénzügyi stabilitásának megteremtéséért. Az illetékesek növelnék a járóbeteg-ellátás hatékonyságát, és folytatnák az ártámogatott gyógyszerek felülvizsgálatát. A kormány ugyanakkor azt is vállalta, hogy ha egy kórház három egymást követõ hónapban adósságot halmoz fel, leváltják az adott intézmény igazgatóját. Ciprian Bogdan, a temesvári megyei kórház vezetõje a Mediafax hírügynökségnek elmondta, ha a kormány a továbbiakban nem biztosít nagyobb támogatást az intézményeknek, három hónap múlva az ország öszszes kórháza igazgató nélkül maradhat. „A kezdeményezés jó, de csak abban az esetben, ha az állami finanszírozás módja is sürgõsen változik, jelenleg ugyanis lehetetlen betartani a feltételeket” – jelentette ki a kórházigazgató.
Iulian Petre, a romániai krónikus betegek szervezeteit tömörítõ szövetség (COPAC) alelnöke a Krónika megkeresésére elmondta, a tervezett egészségügyi hozzájárulás teljesen célszerûtlen és fölösleges, meggondolatlanság bevezetni. Rámutatott, a páciensek hátrányára válik, sokan ugyanis nem engedhetik meg maguknak a fizetendõ díjakat. „A romániai egészségügyi ellátás amúgy is kívánnivalót hagy maga után, számos intézmény például nem rendelkezik alapvetõ felszerelésekkel. Sok esetben a betegnek kell biztosítania a gyógyszereket, kötszert. Ilyen körülmények között egyszerûen nem lenne szabad pluszdíjakkal terhelni a pácienseket” – vélekedett az illetékes. Hozzátette, az intézkedés miatt minden bizonnyal számos beteg nem jut majd hozzá a szükséges kórházi ellátáshoz.
Nem ismeri a tervezett hozzájárulás részleteit Cseke Attila volt egészségügyi miniszter, de ironikusnak tartja, hogy épp a Szociálliberális Unió (USL) tagjaként tárcát vezetõ Nicolãescu minisztersége alatt vezetik azt be. Cseke Attila a Krónikának úgy nyilatkozott, a vizitdíjat még 2009-ben Ioan Bazac akkori szociáldemokrata (PSD) egészségügyi miniszter vállalta, szintén az IMF-fel kötött szerzõdésben. „Az elmúlt években, amíg ellenzékben voltak, hevesen bíráltak engem, amikor a vizitdíj bevezetését sürgettem. Történelmi igazságtételnek tartom, hogy most éppen a Szociálliberális Uniónak kell bevezetnie a hozzájárulást” – fogalmazott a parlamenti képviselõ. Azzal az IMF-fel szembeni vállalással kapcsolatban, amely szerint a három hónapnál régebbi adósságokat felhalmozó kórházak vezetõit leváltják, a volt tárcavezetõ elmondta: ez újfent bizonyítja, hogy Eugen Nicolãescu központosítás-párti. „Súlyosan sérti az önkormányzatiság elvét, hogy a helyi hatóságok alárendeltségébe átkerült kórházak igazgatóit kormányutasításra váltsák le” – magyarázta Cseke.
Mint ismeretes, a kormány már évek óta tervezi az egészségügyi hozzájárulás bevezetését, amitõl szabályozó hatást és némi többletbevételt remélnek. A szaktárca álláspontja szerint a román egészségügy egyik gondja az, hogy a páciensek olyan panaszokkal is a kórházakhoz fordulnak, amelyeket a háziorvos vagy a szakorvos is tudna kezelni. A kormány korábban vizitdíj bevezetését tervezte, amelynek alapján az orvosi vizsgálatért a betegnek a helyszínen kellett volna bizonyos összeget fizetnie. Erre vonatkozott a Cseke Attila és Eugen Nicolãescu által említett 2009-es tervezet is, amely 5 lejt ír elõ háziorvosi rendelésre, 10 lejt egy szakorvosi rendelésére, 15 lejt egy otthoni beteglátogatásra és napi 50 lejt a többnapos kórházi ellátásra. Tavaly szeptemberben még úgy tûnt, ez év januárjától ezt a vizitdíjat vezeti be a kabinet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Látogatottsági adatok