„Nincs szó vizitdíjról. Nem a háziorvosi rendelésrõl beszélünk, és nem is a sürgõsségi ellátásról, hanem kizárólag a kórházi beutalásról. A páciensnek a kórház elhagyásakor kell majd jelképes, 10 lejnél nem nagyobb hozzájárulást fizetnie” – magyarázta Ponta. Eugen Nicolãescu egészségügyi miniszter ugyanakkor rámutatott, a kórházi ellátás után fizetendõ hozzájárulást már egy korábbi, 2009-es törvény is elõírja, ennek pedig már tavaly hatályba kellett volna lépnie. „A valutaalap küldöttségével folytatott megbeszélésen egyetértettünk, hogy csak jelképes, néhány lejes díjról lehet szó, amelyet szigorúan a kórházi költségekre kell fordítani, ezek ugyanis az egészségügyi rendszer egyik legnagyobb pénzügyi kiadását jelentik” – fejtette ki a tárcavezetõ.
A kormány vállalásait tartalmazó szándéklevél szerint a kormány a hozzájárulás bevezetésével a kórházi beutalási idõt csökkentené, emellett pedig egyéb intézkedéseket is tervez az egészségügyi rendszer pénzügyi stabilitásának megteremtéséért. Az illetékesek növelnék a járóbeteg-ellátás hatékonyságát, és folytatnák az ártámogatott gyógyszerek felülvizsgálatát. A kormány ugyanakkor azt is vállalta, hogy ha egy kórház három egymást követõ hónapban adósságot halmoz fel, leváltják az adott intézmény igazgatóját. Ciprian Bogdan, a temesvári megyei kórház vezetõje a Mediafax hírügynökségnek elmondta, ha a kormány a továbbiakban nem biztosít nagyobb támogatást az intézményeknek, három hónap múlva az ország öszszes kórháza igazgató nélkül maradhat. „A kezdeményezés jó, de csak abban az esetben, ha az állami finanszírozás módja is sürgõsen változik, jelenleg ugyanis lehetetlen betartani a feltételeket” – jelentette ki a kórházigazgató.
Iulian Petre, a romániai krónikus betegek szervezeteit tömörítõ szövetség (COPAC) alelnöke a Krónika megkeresésére elmondta, a tervezett egészségügyi hozzájárulás teljesen célszerûtlen és fölösleges, meggondolatlanság bevezetni. Rámutatott, a páciensek hátrányára válik, sokan ugyanis nem engedhetik meg maguknak a fizetendõ díjakat. „A romániai egészségügyi ellátás amúgy is kívánnivalót hagy maga után, számos intézmény például nem rendelkezik alapvetõ felszerelésekkel. Sok esetben a betegnek kell biztosítania a gyógyszereket, kötszert. Ilyen körülmények között egyszerûen nem lenne szabad pluszdíjakkal terhelni a pácienseket” – vélekedett az illetékes. Hozzátette, az intézkedés miatt minden bizonnyal számos beteg nem jut majd hozzá a szükséges kórházi ellátáshoz.
Nem ismeri a tervezett hozzájárulás részleteit Cseke Attila volt egészségügyi miniszter, de ironikusnak tartja, hogy épp a Szociálliberális Unió (USL) tagjaként tárcát vezetõ Nicolãescu minisztersége alatt vezetik azt be. Cseke Attila a Krónikának úgy nyilatkozott, a vizitdíjat még 2009-ben Ioan Bazac akkori szociáldemokrata (PSD) egészségügyi miniszter vállalta, szintén az IMF-fel kötött szerzõdésben. „Az elmúlt években, amíg ellenzékben voltak, hevesen bíráltak engem, amikor a vizitdíj bevezetését sürgettem. Történelmi igazságtételnek tartom, hogy most éppen a Szociálliberális Uniónak kell bevezetnie a hozzájárulást” – fogalmazott a parlamenti képviselõ. Azzal az IMF-fel szembeni vállalással kapcsolatban, amely szerint a három hónapnál régebbi adósságokat felhalmozó kórházak vezetõit leváltják, a volt tárcavezetõ elmondta: ez újfent bizonyítja, hogy Eugen Nicolãescu központosítás-párti. „Súlyosan sérti az önkormányzatiság elvét, hogy a helyi hatóságok alárendeltségébe átkerült kórházak igazgatóit kormányutasításra váltsák le” – magyarázta Cseke.
Mint ismeretes, a kormány már évek óta tervezi az egészségügyi hozzájárulás bevezetését, amitõl szabályozó hatást és némi többletbevételt remélnek. A szaktárca álláspontja szerint a román egészségügy egyik gondja az, hogy a páciensek olyan panaszokkal is a kórházakhoz fordulnak, amelyeket a háziorvos vagy a szakorvos is tudna kezelni. A kormány korábban vizitdíj bevezetését tervezte, amelynek alapján az orvosi vizsgálatért a betegnek a helyszínen kellett volna bizonyos összeget fizetnie. Erre vonatkozott a Cseke Attila és Eugen Nicolãescu által említett 2009-es tervezet is, amely 5 lejt ír elõ háziorvosi rendelésre, 10 lejt egy szakorvosi rendelésére, 15 lejt egy otthoni beteglátogatásra és napi 50 lejt a többnapos kórházi ellátásra. Tavaly szeptemberben még úgy tûnt, ez év januárjától ezt a vizitdíjat vezeti be a kabinet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok