
Az „angyalkodók” 77 százaléka a hipermarketekben keres ajándékot, meg van győződve ugyanis arról, hogy így olcsóbban megússza a bevásárlást. A felmérés azt is kimutatta, hogy a felnőtteknek szánt ajándékok kiválasztásánál nem sok fantáziáról tesznek tanúbizonyságot a romániai vásárlók. Idén a legkelendőbbek a piperecikkek és a ruhaneműk, de az elektromos készülékekre is nagy a kereslet.
„Tegnap megdőlt a korábbi eladási rekordunk” – nyilatkozta kérdésünkre egy kolozsvári hipermarket részlegvezetője. Amint ebből is kiderül, az emberek egyelőre nem érzik szükségét annak, hogy a karácsonyi bevásárlások költségvetését a gazdasági válság körülményeihez igazítsák. Egy nemrég készült felmérés azt mutatta, hogy a román állampolgárok átlagosan 200 és 500 lej közötti összeget költenek karácsonyi ajándékozásra, és mivel megtakarításaik nincsenek, jószerével a teljes decemberi bér a karácsonyi, újévi kiadásokra megy el. A vásárlók 77 százaléka a hipermarketekben keres ajándékot, meg van győződve ugyanis arról, hogy így olcsóbban megússza a bevásárlást. A felmérés arra is rámutat, hogy a felnőtteknek szánt ajándékok kiválasztásánál nem sok fantáziáról tesznek tanúbizonyságot a romániai vásárlók. A piperecikkek és a ruhák a leggyakrabban adott ajándékok.
A hipermarketek eladóinak tapasztalata szerint ugyanakkor az elektromos készülékek iránt is rendkívül nagy a kereslet; ilyenkor „minden” elkel, ami árammal működik. Keresettek a DVD- és az MP3-lejátszók, az autós zenehallgatáshoz használt modulátorok, a hajsimítók, az epilátorok, a borotválkozó- és hajvágó gépek, az idősebbeknek szánt ajándékok között pedig a vérnyomásmérő, a vércukorszintmérő is igen népszerű. Sok családban ilyenkor cserélik le plazmaképernyősre a televíziót, ilyenkor vásárolnak új számítógépet, mosógépet. Amint az egyik kereskedelmi televízió felfigyelt rá, karácsony előtt a plasztikai sebészeti beavatkozások száma is ugrásszerűen megnő.
Nem egy hölgy szilikonbetétet vagy ráncfelvarrást kap ajándékba a párjától. Egy nemzetközi felmérés egyébként azt is kimutatta, hogy míg a magyarok szeretik időben megvásárolni a karácsonyi ajándékokat, a románokra ez egyáltalán nem jellemző. Ennek tudható be, hogy a bevásárlóközpontok többsége az ünnep előtti időszakban éjjel-nappal nyitva tart, a pénztárgépek előtt mégis hosszú sorokat kell kiállniuk a vásárlóknak.
„Nem a pénz határozza meg az ünnep értékét” – vallja a sepsiszentgyörgyi György. Mint mondja, feleségével panziót, varrodát működtetnek, saját boltjuk van, ennek ellenére náluk nincs hagyománya a mértéktelen költekezésnek, az öncélú ajándékvásárlásnak. „A családtagok egy-egy könyvet, és valami kézzel készített apróságot kapnak karácsonyra. Persze a férfiak mindig megörülnek, ha a fa alatt van még egy palack jóféle bor is – jegyezte meg. – Nálunk az ünnep igazi meghatározója a családi együttlét öröme, az összetartozás érzése.” Klára viszont nevetve meséli, hároméves kislánya naponta többször is próbálta telefonon felhívni a Télapót, s mint kiderült, új babát szeretett volna kérni. A kiszemelt göndör hajú alvóbaba méregdrága volt, viszont az apróság rá se bír nézni, panaszolta el az édesanya. „Egyszerűen nem tetszik neki. Most már óvatosak vagyunk az ajándékokkal, és egyre többet beszélünk arról, hogy milyen gyönyörű és csodálatos a karácsonyfa. Arról már kevesebb szó esik, hogy mi lesz a fa alatt. Ha nincsenek nagy elvárások, nem lesz csalódás” – magyarázta Klára.
„Idén rendhagyó karácsonyunk lesz: megegyeztünk abban, hogy a család felnőtt tagjai nem vásárolnak ajándékokat egymásnak, ezúttal csak a gyerekek kapnak valami apróságot” – avatott be a részletekbe Éva is, aki szerint évről évre megerőltetőbb a karácsonyi költekezés. „Ha a család minden tagjának veszünk egy kis ajándékot, a végösszeg több száz lejre rúg, s ráadásul az ünnepi asztal is sokba kerül. Nem hiányzik senkinek, hogy az ünnepen a család költségvetését ossza-szorozza” – mondta.
A sepsiszentgyörgyi Sugás áruházban szokásos a decemberi nyüzsgés. Az sem meglepő, hogy a legnagyobb forgalom a játékrészlegen tapasztalható, de sokan válogatnak a fehérneműk, készruhák és kozmetikumok között is. „A gyerekeknek még mindig játékkal lehet örömet szerezni, semmi másnak nem örülnek ennyire” – magyarázta Tünde. Az eladók érdeklődésünkre felvilágosítanak: a játékrészlegen minden pénztárcára van kínálat, a néhány lejes műanyag autótól a több száz lejes óriásmackóig terjed a kínálat. Ugyancsak a Sugásban, Kovászna megye legnagyobb áruházában értesülünk arról is, a férfiaknak általában zoknit, pulóvert, a nőknek szép fehérneműt vásárolnak gyakrabban, de kelendő a kozmetikum és a könyv is.
„Plüssállatkákat és kirakós játékot vásároltam unokaöcséimnek” – mutatja a bevásárlókosárban Făgărăşan Judit, akit épp „angyalkodás” közben szólítunk meg az egyik gyergyószentmiklósi vegyesboltban. Mint mondta, felnőttkorú gyerekeinek háztartási robotot és piperecikkeket számított vásárolni, de még nem döntötte el, hogy férjének és szüleinek mit ajándékozzon. Gyergyószentmiklós játéküzleteiben egyébként minden játék kelendő, idén azonban a Thomas nevű kismozdony a legnépszerűbb, árulta el Fórika Rozália üzletvezető arra is kitérve, hogy tapasztalata szerint idén a rajzfilmekből ismert játékfigurák a kelendőbbek.
A helyi Litera könyvesbolt vezetőjétől megtudtuk, a rendkívül szimpatikus mozdonyfiguráról szóló meséskönyvekből is több tucat lekerült a polcokról. Azt azonban örömmel újságolta, hogy még mindig van kereslet a klasszikus mesék iránt, fiataloknak és felnőtteknek továbbra is a Wass Albert regényeit vásárolják a gyergyószentmiklósiak. „Ruhafélékből inkább a fehérneműt, zoknit, meleg harisnyát, sálat, sapkát vásárolják” – számolt be a Krónikának Izsó Jolán üzletvezető azt sem titkolva, hogy a nagymamák továbbra is többnyire pizsamát vásárolnak unokáiknak.
Nagykárolyban szokás szerint hétfőn van a piacnap, az ünnepek miatt azonban tegnap sokkal nagyobb volt a tolongás, mint máskor. „A téli ünnepek előtt inkább a disznóvágáshoz szükséges fűszerféléket keresik az emberek, hagymát, fokhagymát, fűszereket. Továbbá keresettek az ízek, lekvárok a süteményekbe” – magyarázta a Krónikának Bákai István, a Szilágy megyei Perecsenyből. Az árustól megtudtuk, hogy csak a nagyobb ünnepekkor jön Nagykárolyba portékáival, egyébként a Margitai piacra hordja áruit. Az idős perecsenyi gazda szerint a befektetett munka sajnos nem térül meg. „Tőlem a sárgarépát, káposztát, karalábét veszik inkább. Egyébként hétfőn és pénteken mindig kinn vagyok a piacon. A nyugdíjam elég kevés, valamivel pótolnom kell. Ezzel a munkával nem lehet meggazdagodni, de legalább a számlákra futja” – panaszkodott Rittli Elek árus is. – Év elején sokkal kevesebbet vásárolnak, mint karácsony körül, ezért januárban nem is fogok kijönni a piacra. A hidegben ácsorogva megbetegedhetek, a gyógyszerek pedig többe kerülnek, mint amennyit a zöldségeimért kapok.”
A nagykárolyi piacon tudtuk meg, a vásárlók idén is jobban ragaszkodnak a kistermelők áruihoz, mint az úgynevezett „globalizált” termékekhez. „Mindig a piacról vásároljuk meg a szükséges élelmiszereket karácsonyra. Jobban szeretem ezeket a portékákat, mint a szupermarketek dömpingáruit – avatott be Török Terézia vásárló. – Jómagam is termelek a piacra, de minden nekem sincsen. Ami hiányzik, innen szerzem be, mert ismerem az eladókat. Itt családiasabb a hangulat, mindenki megbízik a másikban.”
A zöldségféléken kívül ruhaneműket és könyveket is lehet kapni idén a károlyi piacon. „Szerintem itt mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb ajándékot, és az ünnepi asztalra való finomságokat is megvásárolhatja. Szeretem a piacot, mert itt lehet alkudozni, érdeklődni a termékek felől, és az eladók is közvetlenebbek, mint a város üzleteiben” – részletezte érdeklődésünkre egy másik vásárló.
Télen több vitaminra van szüksége az embereknek, és a vacsoraasztalon jól mutatnak a vitamindús gyümölcsök is – mondta Brem Gábor mezőfényi termelő, aki csak azt sajnálja, hogy „kiváló” házi borát haza kell vinnie, mert a nedű iránt senki sem érdeklődik. „A nagyáruházak leverték az árat, mert a sört és a minősíthetetlen röviditalokat aprópénzért vesztegetik, így az emberek nem veszik meg az igazi, gyümölcsből készült bort, pálinkát” – magyarázza.
A legtöbben viszont még így is csak a legszükségesebbeket vásárolják meg. Olyanokkal is találkozhattunk, akik kénytelenek eladni a már meglévő fenyőfát, hogy fedezni tudják a fontosabb kiadásokat.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.