
Aggasztó méretek ölt az orvoshiány Romániában: a deficit már elérte a 40–42 százalékot – figyelmeztetett Vasile Astărăstoae, a Román Orvosi Kamara (CMR) elnöke.
2014. szeptember 07., 16:482014. szeptember 07., 16:48
A szakember szerint, ha a jelenség a mostani ütemben folytatódik, az ország „ultramodern egészségügyi intézményei múzeumként fognak működni, ugyanis nem lesz, aki a kórházakban dolgozzon.”
Amint kifejtette: 1990-ben Romániában még 57 ezer orvos dolgozott, az orvosi kamara idei júliusi adatai szerint pedig jelenleg mindössze 39200 szakember tevékenykedik az országban. „A hiány leginkább a kórházakban jellemző: míg 2011-ben még 24 ezer alkalmazottal számoltunk, idén alig 14 ezer orvosunk van az intézményekben” – magyarázta a kamara elnöke.
Astărăstoae elmondása szerint 2008 óta több mint 15 ezer szakember emigrált, és csak 2014 első felében mintegy ezerkétszázan döntöttek úgy, hogy inkább nyugaton építik karrierjüket. „A Franciaországban dolgozó külföldi orvosok 60 százaléka Romániából érkezett, Németországban pedig több mint négyezer hazai szakember gyógyít. Sajnos a politikai szféra úgy próbálja megoldani a problémát, hogy a kórházak korszerűsítésébe ruház be, de ez nem elég” – hívta fel a figyelmet az orvosi kamara vezetője.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!