Idén először nemcsak résztvevője, hanem alakítója is a nagyváradi magyar közösség az önkormányzat által szervezett karácsonyváró programoknak. A polgármesteri hivatal a Szent László Egyesületet kérte fel arra, hogy célzottan a város magyar lakossága számára szervezzen programokat a hagyományos, január 1-jéig tartó rendezvénysorozat keretében. A Szent László Napokat is szervező egyesület meghosszabbítaná az együttműködést, tovább színesítve a jelenlegi kínálatot.
2016. december 20., 18:312016. december 20., 18:31
Idén először nemcsak résztvevője, hanem alakítója is a nagyváradi magyar közösség az önkormányzat által szervezett karácsonyváró programoknak. Az Ilie Bolojan vezette polgármesteri hivatal a Szent László Egyesületet kérte fel arra, hogy célzottan a város magyar lakossága számára szervezzen programokat a hagyományos, december 1-jétől január 1-jéig tartó rendezvénysorozat keretében. A nemrég felújított Szent László téren zajló vásárnak így lett idén először fontos eleme – a város közterületén először felállított – adventi koszorú, melyen az elmúlt vasárnap immár a szeretet negyedik gyertyáját gyújtották meg több száz érdeklődő jelenlétében.
Hiánypótló adventi várakozás
„Az ortodoxián kívülieknek az advent beletartozik az eszmerendszerükbe, ideje volt, hogy ezt meg is jelenítsük” – jelentette ki a Krónikának Zatykó Gyula, a Szent László Egyesület által szervezett programok koordinátora, az évről évre nagyobb népszerűségnek örvendő Szent László Napok főszervezője, a városban élő római katolikus, református, evangélikus, unitárius, görögkatolikus, baptista közösségre utalva. Elmondta, ezért is javasolták az egyik fő programpontként az adventi koszorú állítását, mivel ehhez kapcsolódva több programot is lehetett szervezni, advent valamennyi vasárnapján összegyűltek köréje a következő gyertyát meggyújtani, miközben a különböző felekezetek kórusai szolgáltatták a zenei aláfestést. Az első vasárnapon kórustalálkozót is szerveztek a főtéri alkalom mellé, a résztvevő hét kórus a vártemplomban adta meg az alaplhangját az adventi várakozásnak.
A főtéri alkalmak karácsonykor is folytatódnak, az ünnep első napján, december 25-én 16 órától karácsonyi dalokat énekelni gyűlnek össze ide a váradiak. A közös kántálásnak többéves hagyománya van, idén először része az önkormányzat által szervezett hivatalos programnak. Zatykó Gyula szerint eddig ad hoc módon szerveződött, a Szent László-templom elé, a városháza bejáratával szemben gyűltek össze a váradi magyarok egy kiosztott repertoár szerint karácsonyi dalokat énekelni. Az önkormányzat minden egyes évben megadta ehhez az engedélyt, idén pedig azt kérte, hogy ez is legyen része a hivatalos programnak. A magyar közösséget célzó programok között kiemelkedőnek bizonyult a szintén a Szent László Egyesület által szervezett Zenevonat szuperprodukció LGT-sztárokkal elnevezésű koncert, melyen több ezren vettek részt, kicsik és nagyok együtt énekelték a legendás zenekar Miénk itt a tér című slágerét, amire az évek óta felújítás alatt álló váradi főtéren még nem volt példa.
Folytatnák a munkát
„Elindultunk egy jó úton, remélem, hogy a következő években ez folytatódni fog, hagyománya lesz” – értékelte a Krónikának a kezdeményezést Zatykó Gyula, aki szerint az egyesület eddigi tevékenységével, az immár négyszer megszervezett Szent László Napokkal vívta ki magának az önkormányzat figyelmét. Emlékeztetett, a magyar napok első két alkalmán a városvezetés nem támogatta a rendezvénysorozatot, a következő két évben azonban már partnerként lépett fel, és az anyagi támogatás mellett helyszínt is biztosított a rendezvénysorozat számára, a magyar közösség gyakorlatilag elsőként vehette birtokba az európai uniós forrásokból megújult várat.
„Remélem, hogy a következő években sikerül továbbvinni a közös munkát, ez ugyanis megalapozhatja a hosszú távú együttműködést” – jelentette ki Zatykó Gyula, aki szerint a rendezvénysorozat lezárultával, januárban meg szeretnék vitatni a polgármesteri hivatal illetékeseivel az eddigi tapasztalatokat, és ennek függvényében hosszabb távra tervezni. Az egyesületi elnök szerint ugyanis a váradi magyarság jól fogadta a rendezvényeket, vasárnapról vasárnapra egyre többen mentek el az adventi alkalmakra, 200-300-an állták körbe az adventi koszorút.
Szent László évére készülnek
Rámutatott, a hosszú távú együttműködést az is indokolná, hogy a magyar kormány januártól Szent László-évet hirdetett meg, melynek Nagyvárad kiemelt helyszíne lesz. „Szent László városában pedig a Szent László Egyesület kellene legyen az, amelyik a Szent László-kultuszt továbbviszi, élteti” – jelentette ki Zatykó Gyula. Hangsúlyozta, tevékenységük révén nem a már meglévő magyar rendezvénysorozatok, fesztiválok létjogosultságát akarják megkérdőjelezni, mint amilyen az RMDSZ által évtizedek óta szervezett Festum Varadinum, hanem új, több magyar rendezvényt szervezni. „Kiegészíteni azt, ami eddig volt, pluszt hozzáadni a jelenlegi palettához” – fogalmazta meg céljukat Zatykó Gyula, hangsúlyozva, hogy mindezt kimondottan egyesületi alapon szeretnék végezni, depolitizálva a kultúrát, művelődési életet.
Örülnek, hogy vannak programok
Bár a karácsonyi vásár a főtérre költözött, karácsonyváró programokkal a várban is bőven szolgálnak a nagyváradiaknak, az önkormányzat célja ugyanis, hogy bevonzza a helyieket és a turistákat a nemrég felújított, általa felügyelt műemlék épületbe. Az itt nyitott, műhelyként működő Nagyváradi Kézművesházba déltől este 8-ig térhetnek be az érdeklődők, románok és magyarok egyaránt, a gyerekeket hagyományos foglalkozásokkal, mesékkel, a felnőtteket mézeskaláccsal és forralt borral várják, mesélte lapunknak Pázmán Ida kézműves, a műhely kezdeményezője.
Elmondta, hétfőn tartották például a karácsonyisütemény-versenyt, ahova a család hagyományos karácsonyi édességével lehetett benevezni. Karácsonyi énekek a várudvaron felállított színpadon is elhangzanak, délutánonként román és magyar iskolák diákjai felváltva lépnek fel, a hétvégén pedig a várban található könyvszalonban tartották az adventi könyvvásárt, ahol számos magyar kiadvány közül is válogathattak az érdeklődők. „Örülnek, hogy vannak programok, magyarok és románok egyaránt jönnek, mindegy, ki szervezi” – összegzett Pázmán Ida.
Nagyváradon egyébként nincs hagyománya annak, hogy az önkormányzat a magyar közösség számára is szervezzen programokat, annak ellenére, hogy az elmúlt fél évet leszámítva 1990 óta az RMDSZ szinte folyamatosan részt vett a városvezetésben, és rendszerint alpolgármestere is volt.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) végrehajtási eljárást kezdeményezett a kanadai Gabriel Resources Limited társaság által az SC Roșia Montană Gold Corporation SA-ban birtokolt részvények kapcsán, hogy behajtsa a közel 47 millió lejes követelést.
A téli ünnepek idején a hatóságok célja, hogy az állampolgárok nyugodt és biztonságos körülmények között ünnepelhessék a karácsonyt.
Testfelületének 50 százalékán szenvedett égési sérüléseket egy nő a keddről szerdára virradó éjszaka a Szatmár megyei Ivácskó település egyik gazdaságában kitört tűzben.
Kedd este kiengedték a kórházból mind a hat személyt, akikre ráomlott a mennyezet az ötcsillagos nagyszebeni szálloda úszómedencéjében, egyikük esetében sem volt szükség beutalásra.
2026. január elsejétől a Brassóba és Brassópojánára látogató turistáknak napi 12 lejes idegenforgalmi adót kell fizetniük éjszakánként – az összeg egy része a helyi turizmus népszerűsítésére, a másik része a hegyimentőszolgálat kifizetésére megy majd.
A kolozsvári metróprojekt folytatódik, a munkálatokat nem állították le, és a kivitelezési határidő változatlan marad – jelentette be a városi tanács keddi ülésén Emil Boc.
Nagy teljesítményű, korszerű technológiával felszerelt hiperbár kamrát kapott a kolozsvári rehabilitációs kórház, amely ily módon az egyetlen állami egészségügyi intézmény az országban, mely ilyen felszereléssel büszkélkedhet.
Beomlott kedden egy nagyszebeni hotel beltéri medencéje fölötti mennyezet, a hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet – közölte a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A hódmezővásárhelyi gépkocsivezető segélyszállítmányokat vitt Temesvárra, ám a szállítmány nem ért célba, mert az aradi várhíd közelében 1989. december 23-án hajnalban tüzet nyitottak rá, és az akkor 44 éves Tóth Sándor a helyszínen életét vesztette.
Miért ízetlen a mangó, savanyú a narancs és apró a citrom a romániai boltokban? Miközben az európai uniós szabályok elvben valamennyi tagállamban azonosak, a polcokra kerülő gyümölcsök minősége mégis élesen eltér a keleti és a nyugati tagállamokban.
szóljon hozzá!