2009. augusztus 27., 09:282009. augusztus 27., 09:28
Doru Alexandru Cosma azt állítja, hogy dédapja igazgatója és részvényese volt az Osztrák–Magyar Monarchia idején alapított verespataki bányavállalatnak, amelynek tulajdonában voltak az erdélyi település „aranyhegyei” is. Elmondta: még gyerekkorában, 1983-ban jutott tudomására, hogy potenciális örökösnek számít. Akkor került ugyanis a településre nevelőanyjához, édesapja testvéréhez. Doru közölte, hogy annak idején nagyváradi lakásukban talált egy magyar címerrel ellátott hivatalos iratot, amely dédapjának a verespataki bányában birtokolt részvényeiről tanúskodott.
Később megtudta, hogy a kommunizmus idején dédapjának és családjának sokat kellett szenvednie vagyonuk miatt, amelyet egyébként az akkori rendszer ki is sajátított. A részvényesi irat időközben eltűnt a lakásból, Doru azonban nem hagyta annyiban a dolgot, levéltárakban és egyéb hivatalokban kezdett kutatni az egykori családi tulajdont igazoló papírok után. A dévai levéltár segítséget is nyújtott számára, öt évvel ezelőtt ugyanis egy magyar nyelvű hivatalos iratot küldött neki, amelyből kiderült: dédapja, Nicolae Cosma valóban igazgatója és részvényese volt az 1887-ben alapított verespataki bányavállalatnak. A férfi szerint a papír bizonyítja, hogy ennek tulajdonában volt a Kirnyik- és a Corna-hegy, amelyeket Európa legnagyobb aranylelőhelyeként tartanak számon.
A dédunoka azonban egyelőre sem a román belügyminisztériumtól, sem a Román Nemzeti Banktól, sem az országos levéltártól nem kapott újabb bizonyító iratokat, mégis eltökélte, hogy jogi úton szerzi vissza egykori családi vagyonát. Most befolyásos ügyvédi irodát keres, amely felkarolná az ügyét.
Az arany egyelőre a földben van. Annak kitermelésére a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyesvállalat pályázik, amely tizenkét éve próbálja megszerezni a román államtól a földben rejlő 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelési jogát, eddig sikertelenül. A román Környezetvédelmi Minisztérium 2007 szeptemberében felfüggesztette a beruházás környezeti hatástanulmányának engedélyezési folyamatát.
Az RMGC által tervezett verespataki ciántechnológiás aranykitermelést környezetvédelmi okokból hevesen ellenzi számos romániai és magyarországi civil és tudományos szervezet, az egyházak is felemelték szavukat a beruházás ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok