2009. szeptember 14., 09:272009. szeptember 14., 09:27
Minden ötödik román azt szeretné, ha eltűnnének az országból a romák – derül ki egy közvélemény-kutatásból, amelynek eredményét a hét végén tették közzé Bukarestben, s amely ugyanakkor a még meglévő előítéletek ellenére is „enyhe javulást” mutat a tolerancia terén a korábbi évekhez képest. Az utolsó ilyen jellegű felmérést 2002-ben végezték, így hét esztendő távlatából van mód összehasonlítani a román társadalom szemléletében végbement változás mértékét.
A mostani tanulmány eredményei azonban nem sok javulást jeleznek. Hét évvel ezelőtt például a megkérdezettek 28,3 százaléka vallotta, hogy szeretné, ha romák nem élnének Románia területén. Az idén ez az arány „csak” 20,8 százalék, amit a tanulmány készítői továbbra is súlyosnak tartanak. Az említett közvélemény-kutatásba a romákat és a közösségükön kívülieket egyaránt bevonták. Az előbbiek esetében 608, az utóbbiak esetében 820 fős minta alapján végezték a vizsgálatot. A tanulmány összességében meglehetősen árnyalt, olykor ellentmondásos képet nyújt. A roma közösséghez kapcsolható jó tulajdonságok elismerésének aránya például hét év alatt 21-ről 31 százalékra emelkedett.
Kiderült az is, hogy a román lakosság sokkal nagyobb türelemmel viseltetik az említett kisebbség iránt, amikor „általában” kell beszélni róla, de rögtön csökken a tolerancia mértéke, ha valamilyen konkrét, személyes helyzetről van szó. Például a megkérdezettek 68,4 százaléka nem szeretné, ha roma kerülne be családjába. Továbbra is sokan vallják az „etnikai sztereotípiákat”. A megkérdezettek 43 százaléka „lustának”, 39 százaléka pedig „tolvajnak” tekinti a cigányokat.
A tanulmány szerint sokkal rosszabbak a roma közösség anyagi körülményei, mint az ország többi lakosáé. A megkérdezett romák 18 százaléka válaszolta azt, hogy semmiféle jövedelme sincs, 50 százalékuk felelte, hogy havi jövedelmük nem éri el a 250 lejt, 76 százalékuk pedig azt mondta, hogy családjuk havi bevételei nem elegendőek még a legszegényesebb létfenntartásra sem. A roma közösséghez nem tartozó románoknak viszont 50 százaléka felelte, hogy havi keresetük meghaladja a 680 lejt, 12 százalékuk állította, hogy semmilyen jövedelmük sincs, 4 százalékuk vallotta be, hogy szociális segélyen él, 31 százalék volt azoknak az aránya, akik szerint kevesebbet keresnek a létminimumnál.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.