2009. augusztus 20., 09:502009. augusztus 20., 09:50
Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára a Szórványtanács harmadik, budapesti ülését követően elmondta, áttekintették az eddigi programokat és az új projektjavaslatokat. Ezek alapvetően oktatási programok – tette hozzá –, amelyeken belül jelentős részt képviselnek a csángómagyar projektek. Az ülésen szóba került egyebek mellett a csíkszeredai csángó kollégium működtetése, a magyar házak számának növelése és egy kulturális és oktatási központ létrehozása Bákóban. Elmondta, felvetődött, hogy a „normál oktatás” mellett a napközi otthonos oktatásra, az iskolán túli nevelésre és a szakképzésre is fordítsanak figyelmet.
Gémesi Ferenc azt hangoztatta: a szórványosodás lassítását olyan oktatási projektekkel akarják segíteni, amelyek vonzóvá teszik a szülők számára, hogy magyarul taníttassák a gyerekeket. Arra mutatott rá: nem egyszerűen csak magyar iskolákat kell létrehozni és azokat fenntartani, hanem olyan minőségi intézményekre van szükség, amelyek versenytársai lehetnek a többségi nyelvű oktatási intézményeknek. Megjegyezte: pusztán az identitástudat alapján nem biztos, hogy a szülők beíratják a gyerekeket a magyar iskolákba, ha egy másik intézmény „nagyságrendekkel” jobb.
Gémesi arról is beszámolt, hogy a tanács egy „szimbolikus” projektet is a kormányzat figyelmébe ajánlott. Eszerint támogatást kívánnak adni a 21 évvel korábban elpusztított erdélyi falu, Bözödújfalu emléke ápolásához. Egy épület megvásárlásával segítenék a helyi önkormányzatot abban, hogy ott múzeumot rendezzenek be. A házban bemutatnák, „milyen következményekkel járt egy olyan erőszakos politika, amit Ceauceşcu politikája jelentett, és hogyan is alakult a magyarság helyzete akkor és azóta”. Az 1988-ban Maros megyében egy tározó építésekor vízzel elárasztott falu a romániai falurombolás jelképévé vált; alig egy tucat ház menekült meg az elöntéstől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok