A szakemberek szerint nem jelent gondot az oktatás átszervezése

Daniel Funeriu oktatási miniszter szerint a következő tanévben még nem hoz jelentős változásokat a kedden aláírt oktatási törvény. A tárcavezető rámutatott, 2011-ben a vizsgák a megszokott forgatókönyv szerint zajlanak majd, az első évfolyam, amely az új jogszabály előírásai szerint mérettetik meg, az lesz, amely a 2012–2013-as tanévben kezdi a 9. osztályt. Mint hangsúlyozta, az új jogszabállyal új tanterv lép életbe, amelyben „már nincs helye a magolásnak”. Az oktatási törvény értelmében a hatéves gyerekek előkészítő osztályban kezdik meg iskolai tanulmányaikat, míg a 2011–2012-es tanév ötödikesei már az általános iskolában végzik el a kilencedik osztályt, amely után eldönthetik: tovább tanulnak vagy munkába állnak. A következő tanév ötödikesei lesznek azok, akik az új törvény előírásai szerint felvételiznek, illetve érettségiznek, tette hozzá a miniszter. Funeriu arra is felhívta a figyelmet, hogy az új jogszabály szerint az óraszám is csökkent, az elemistáknak legtöbb 20, az általános iskolásoknak 25, míg a gimnazistáknak 30 órát engedélyez hetente. A tárcavezető ugyanakkor cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint az oktatási törvény életbelépésével a pedagógusok elveszítenék végleges állásukat. Mint hangsúlyozta, azon tanárok, tanítok, akik korábban elnyerték, nyugdíjazásig megőrizhetik végleges állásukat. Hozzátette, a 2011–2012-es tanév számos változást hoz majd az iskolák adminisztrációját illetően is, azonban a valódi decentralizáció csak fokozatosan valósul meg. A miniszter szerint az oktatási törvényt 150 másik jogszabály, kormány-, illetve miniszteri rendelet követi majd, amelyek lehetővé teszik a törvény előírásainak gyakorlatba ültetését. Mint hangsúlyozta, a törvény elfogadása csak az első lépés, a nagy munka csak ezután kezdődik, s a metodológia kidolgozásában a szakszervezetek, a civil szféra és az egyetemista szervezetek együttműködésére is számítanak, ugyanis azt szeretné, ha ezek „elásnák a csatabárdot”. Funeriu ugyanakkor megnyugtatta a szülőket, hogy az új jogszabály stabilitást hoz, az eddigi gyakorlattól eltérően a szabályok nem változnak majd évről évre annak függvényében, hogy éppen ki az oktatási miniszter.

Iskolaközi konzorciumok kellenek

Az oktatási törvény életbelépésével szükségessé vált átszervezés nem okozhat különösebb fennakadást, ahogyan az sem okozott gondot, amikor a nyolcadik osztály átkerült az általános iskolákba – jelentette ki a Krónika kérdésére Király András oktatási államtitkár. A szakember úgy véli, hogy a kilencedik osztálynak az általános iskolákhoz való csatolásában az iskolaközi konzorciumok létrehozása jelenthetne hatékony megoldást. Mint a Krónikának elmagyarázta, az új tanügyi törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy az iskolák egymás közt szövetségre lépjenek, ez pedig főleg a kis tanintézeteknek jelent segítséget, hiszen megoldhatja a bővülő általános iskolai oktatás miatt felbukkanó tanárhiányt, helyhiányt. A konzorcium azt jelentené, hogy egyes, egymáshoz közeli iskolák között egyszerű és gyors lehet az átjárás a tanárok és a diákok számára. Az államtitkár egyébiránt úgy gondolja, most az a legfontosabb, hogy a nagyvárosok kerületi iskolái minél inkább megerősödjenek, és ne egy-két elitnek számító tanintézetben akarjon minden diák ötödik osztályt kezdeni ősztől – hiszen ők lesznek az első generáció, amely már a kilencedik osztályt is általános iskolában tölti majd. „Meg kell értetni, hogy a diák minőségi szempontból semmit nem veszít, ha a lakhelyéhez közel eső kerületi iskolát választja” – jelentette ki Király András. Mint mondta, ehhez elsősorban korrektségre van szükség, arra, hogy a népszerűbb iskolák ne szipkázzák el a tanulókat a többiek elől, csak azért, mert emelt osztályszámmal akarnak működni. Ezzel együtt az új oktatási törvény szervezési újdonságai lehetőséget biztosítanak arra, hogy az országban erős iskolai hálózat alakulhasson ki, még akkor is, ha sok helyütt csak tagozati formában folyik anyanyelvi oktatás, véli a szakember.

Az iskolaközi konzorciumok megalapítását szorgalmazza Kéri Hajnalka Bihar megyei tanfelügyelő is, hiszen ezzel nagyobb lenne az átjárhatóság a különböző iskolák között. Mint állítja, előfordulhat, hogy egyes iskolákban a következő három-négy évben a helygondok maguktól is megoldódnak a nyugdíjazásokkal, illetve a helyettesítő tanárok jelenléte miatt. Szerinte a következőkben minden tanintézetnek teljesen másképpen kell majd átgondolnia a beiskolázási tervét, mint eddig, hogy amikor a most ősszel kezdő ötödikesek elkezdik a kilencedik osztályt, se a tanárok létszámával, se az osztálytermek számával ne legyen gond.

Nem aggódik a változások miatt Soós Sándor, a nagyváradi George Coşbuc Általános Iskola igazgatója sem. Mint arról beszámoltunk, a jelenleg vegyes tannyelvű iskola fokozatosan színmagyar tanintézetté alakul, így évfolyamonként egy-egy osztályterem minden évben felszabadul majd. Az igazgató számításai szerint a legjobb megoldás az lesz, ha négy év múlva a Coşbucban minden évfolyamon három-három osztály lesz, szemben a jelenlegi öt-hattal (a román osztályokat is beleszámítva).

Újranyílhatnak a bezárt iskolák

A következő tanévtől nem számít radikális változásokra Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő sem. Mint a Krónikának elmondta, bár az új oktatási törvény szerint az általános iskolák a jelenlegi nyolc osztály helyett tízre bővülnek – bekerül az előkészítő és a kilencedik osztály –, ez még idén ősszel nem történik meg. A módosítás ezen része csak a következő generációt érinti, azok a gyerekek végzik a kilencedik osztályt is az általános iskolában, akik a következő tanévben kezdik el az ötödik osztályt. Ezért ez az intézkedés egyelőre nem lesz hatással az iskolahálózatra, magyarázta a főtanfelügyelő. Az évek során azonban újabb osztálytermekkel kell majd bővíteni az általános iskolákat, így például Sepsiszentgyörgyön előfordulhat, hogy újra megnyitja kapuit a Kiss Árpád Általános Iskola, amely évekkel ezelőtt a gyerekhiány miatt zárt be. Kovászna megyében évekkel ezelőtt elkészült az általános beruházási stratégia, ezt minden évben a szükségletek alapján kisebb módosításoknak vetik alá, viszont az új törvény miatt nincs szükség új koncepcióra, az átalakítás folyamatos lesz, ígéri a főtanfelügyelő.

A székely megyében megpróbálták felmérni az iskolai hálózat bővítésének szükségességét, egyelőre csak 150 új bölcsődei helyre érkezett igénylés, viszont több iskola átállna a napközis programra, 58 egység vezetné be az étkeztetést és a délutáni foglalkozást. A szerkezetben nem, de tartalmilag nagy változásokra kell számítani, hiszen csökken a heti órák száma, ezzel együtt katedrák szűnnek meg, ami pedagógusok elbocsátását is eredményezheti, mondta Keresztély Irma. A főtanfelügyelő kiemelte, a román nyelv és irodalmat már a következő tanévtől az új módszertan szerint oktatják majd. Új programokat kell kidolgozni, és bár egy éve dolgoznak rajtuk, nem valószínű, hogy a következő tanévben ezeket alkalmazni lehet, hiszen még az új tankönyvekre is meg kell szervezni a kiírást.

Keresztély szerint az oktatási miniszter január végére ígérte, hogy megalakítják a kisrégiós munkacsoportokat, amelyek az új törvény minden egyes cikkelyének kidolgozzák az alkalmazási szabályzatát, s ilyen módon gyermek közeli és életszerű módszertan születhet. A főtanfelügyelő azt reméli, hogy a hét végéig kézhez kapják az új törvényt, ugyanis még nem ismerik pontosan, hiszen a két év alatt rengeteget változott. Mint mondta, találkozókat szervez majd az iskolaigazgatókkal, ahol eldöntik, mely cikkelyek alkalmazási módszertanának kidolgozásában vesznek részt. Az új törvény olyan hézagokat töm be, amelyekre az oktatási szakemberek évek óta figyelmeztetnek, de kemény munka lesz, hogy a következő években megfelelően alkalmazzák, szögezte le Keresztély Irma.

Nincs gyerek, nincs átszervezési gond

Szatmár megyében a csökkenő gyereklétszám megoldotta az iskolák átszervezésének kérdését, így az új oktatási törvény miatti átalakítások nem jelentenek gondot a tanfelügyelőség számára – jelentette ki a Krónikának Kónya László főtanfelügyelő-helyettes. Mint mondta, nem kell új ingatlanokat építtetni, és a meglévőket sem kell drasztikusan átalakítani. „Minden falusi általános iskolát felszereltek annak idején szaklaboratóriummal, így az indítandó osztályok ott kapnak majd helyet. A megyeközpontban pedig össze lehet vonni néhány általános és középiskolát, és ezek egy vezetőség alatt működhetnek tovább. Emellett azok az épületek is üresen állnak, amelyekben korábban gyerekhiány miatt megszűnt a tanügyi tevékenység, így ezek is könnyűszerrel hasznosíthatók” – nyilatkozta a főtanfelügyelő-helyettes. A szakember szerint jelenleg 132 iskola működik a megyében, ezekben 65 ezer gyereket oktatnak, közülük 16,5 ezren magyar anyanyelven tanulnak. „Az utóbbi húsz esztendőben hihetetlenül megcsappant a gyereklétszám. Volt olyan iskola Szatmárnémetiben a rendszerváltás idején, amelyben egy évfolyamon 13 párhuzamos osztály működött, míg jelenleg három osztály jár egy évfolyamon. Korábban több mint 100 ezer gyerek volt a megye iskoláiban, mára a megyeközpontban már egyharmadára apadt a számuk” – vázolja a helyzetet Kónya. A főtanfelügyelő-helyettes a kedden aláírt oktatási törvény legfőbb előnyét abban látja, hogy önállósulhat az iskolák vezetősége, nagyobb döntési lehetőséget kap a helyi önkormányzat, közösség, egyház, valamint a szülők. Ennek fontos szerepe lehet a jövő oktatásában, véli a szakember.

Beruházásokra van szükség

Csak infrastrukturális beruházások révén tartja kivitelezhetőnek az oktatási törvény által előírt átszervezéseket Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő. „A 9. osztályokkal kapcsolatban két megoldást látok. Vagy jelentős infrastrukturális beruházást eszközöl az állam, ha lesz rá lehetősége és lesz gazdasági fellendülés a következő öt évben, vagy lemondanak a 9. osztály visszamaradásáról, és a törvény jelentős részének megtartásával visszatérünk a régi, 1–4., 5–8., 9–12. ciklusokhoz” – fogalmazott. A főtanfelügyelő egyébként óriási előrelépésnek tartja a kedden aláírt új oktatási törvényt. Mint mondta, a reform rengeteg újdonságot hozhat a kisebbségek számára, hiszen nagyobb lehetőség nyílik az anyanyelvű oktatásra, valamint a román nyelv megfelelőbb tanítására a kisebbségi gyerekek számára. Mint hangsúlyozta, a tanügyi reform egy folyamat, amelynek akár négy-öt év is lehet a kifutási ideje, és lehetőséget nyújt a további decentralizációra. „A helyi döntések ne egy központi irodában, az én irodámban vagy a mindenkori főtanfelügyelő irodájában történjenek meg, hanem a helyi körülmények között, a helyi emberek fejében fogalmazódjanak meg, és helyi szinten vállaljanak érte felelősséget” – fejtette ki a főtanfelügyelő. A mai információs társadalomban – fogalmazott Ferencz – a gyerekeknek meg kell tanulniuk szelektálni a rengeteg adatból, ezért csökkenteni kell a tananyagot. „Galilei szavait szoktam mondogatni: a gyermek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani” – magyarázta. Hozzátette, a pedagógusoknak olyan körülményeket, lehetőségeket kell biztosítani, amelyek nyomán elvárható tőlük a minőségi oktatás.

Ferencz S. Alpár szerint a törvény egyedüli „hibája”, hogy túl sok újdonságot hoz, és a változásokra soha nem vagyunk felkészülve. „Nekünk egy egységes, erős, modern törvényre van szükségünk, amely gyermekközpontúvá teheti a közoktatást” – zárta gondolatait a főtanfelügyelő.