Fotó: A szerző felvétele
2009. június 03., 10:182009. június 03., 10:18
Balazsi József érsemjéni polgármester a Krónika megkeresésére elmondta: régóta kérik az egyházkerületet, hogy távolítsa el a lelkészt, ám „Tőkés mindig keresztbetesz” nekik. A demonstrációt is azért tartották a hívek, mert sem ők, sem a helyi RMDSZ-szervezet, élén a polgármesterrel, „nem akarta, hogy bevigyék a politikát a templomba”. Ezért kérte Balazsi a püspököt arra, hogy a közéleti megbeszélést tartsa a községházán, ezt azonban Tőkés László visszautasította.
Az Erdon hírportál beszámolója szerint a zászlókkal és szórólapokkal felszerelkezett tiltakozók az esemény ideje alatt a templom melletti művelődési ház teraszán hirdették folyamatosan álláspontjukat.
Az egyházkerület által nyilvánosságra hozott iratcsomóból az tűnik ki, hogy a semjéni református gyülekezet egy részének a lelkész menesztéséért benyújtott indítványát már januárban elemezte az egyházmegye vizsgálóbizottsága. Balazsi elmondása szerint elsősorban nem anyagi vétségekről volt szó, sokkal inkább erkölcsi indíttatású volt a kérelem.
„A lelki életünk tönkretételén munkálkodik Fülöp János, immár tizenöt éve, mióta itt szolgál” – mondta lapunknak a polgármester. Az egyházmegye Bihardiószegen székelő elnökségének január 30-án kelt határozatában az áll, hogy „a Fülöp János lelkész ellen benyújtott panasz megalapozatlan, nem fegyelmi ügy”, ezért a további vizsgálódást megszüntetik.
Május 12-én az egyházkerület fegyelmi bizottsága is közzétette végzését a dokumentumban már „érsemjéni ügyként” említett problémával kapcsolatban, melyben megállapítja, „hogy a benyújtott panasz és fellebbezés megalapozatlan, nem meríti ki a fegyelmi vétség fogalmát, és az ügy fegyelmi eljárást nem igényel”.
Balazsi arról is beszámolt, hogy amennyiben az egyházkerület nem távolítja el a lelkészt a községből, a tiltakozók akár új templomot és parókiát is készek építeni, és így a községben párhuzamosan két református gyülekezet működne. A gyülekezet Fülöpöt ellenző része az önkormányzathoz fordult az ügyben, amely a május 14-i ülésen el is fogadott egy elvi beleegyezést arról, hogy az egyházközség kaphasson egy 1000–1500 négyzetméteres területet templomépítésre.
A határozatot egy levél kíséretében az egyházkerülethez is továbbították, azzal a kéréssel, hogy foglaljon állást a kérdésben, és hozza tudomásukra az egyház vonatkozó törvényeit. Az egyházkerület közleményében kifogásolja, hogy „Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján, szülőfalujának RMDSZ-es, magyar polgármestere a magyar református egyházkerülethez ékes román nyelven intéz folyamodványt az egységes református gyülekezet kettészakítása tárgyában” – ugyanis mind a levél, mint a határozat románul íródott.
A tiltakozók szórólapot is készítettek, amelynek szövege a sajtóhoz is eljutott. A több pontba szedett nyilatkozatból kiderül, mit szeretne a Fülöp távozását követelő csoport. A tiltakozást egyébként a május 22-én, Debrecenben tartott magyar református alkotmányozó zsinaton is közzétették. Többek között azt követelik benne a zsinattól, „tegyen lépéseket, hogy az érsemjéni ügy igazi kivizsgálásra kerüljön, és külső ráhatás nélkül döntsenek” benne.
Emellett azt is nyomatékosan kérik, „vizsgálják felül, hogy helyes-e egy lelkipásztort nyugdíjazásáig egy gyülekezetre erőszakolni”, és erre megoldásképpen javasolják, hogy a lelkészeket is mandátumra válasszák az egyházban, akárcsak a püspököket.
A Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok által szignált, lapunkhoz is eljuttatott közleményben az áll, hogy a szórólap tartalma „egyrészt igaztalan, másrészt cinikus, annak elképesztő javaslatai egész egyházunkra rossz fényt vetnek”. Mindemellett a dokumentum szerint „méltatlan egy igehirdetési szolgálatra érkező püspök útját állni, rejtett zsarolással arra »kérni«, hogy ne a paplakba, hanem előbb a polgármesteri hivatalba menjen be, mert ellenkező esetben »cirkusz lesz«”. Balazsi József polgármester szerint egyébként az ellentét politikai jellegtől sem mentes, hiszen, mint mondta, Fülöpöt főképpen a Magyar Polgári Párt helyi szervezetének tagjai pártolják.
Bár naponta érkeznek medvék okozta károkról szóló bejelentések, a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok Maros megyében. Idén eddig 43 likvidálását engedélyezték, közülük mindössze 20-at lőttek ki.
Bár az elmúlt század nyomot hagyott a keresdi Bethlen-kastélyon, a Maros megyei műemlék régi pompáját szakszerű restaurálási munkálatok révén igyekeznek visszanyerni. Látogatásunk során megtekintettük a reneszánsz épületegyüttest.
Az idei esztendő első kilenc hónapjában több mint másfél száz csalás ügyében indított bűnvádi eljárást a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság. A legtöbb esetben a telefonos bűnözők pénzt csaltak ki áldozataiktól.
Új gyorsforgalmi út teremt hétfőtől összeköttetést Temesvár és a várostól 15 kilométeres távolságra haladó A1-es autópálya között.
Országszerte változékony lesz az időjárás a következő két hétben, és a hétvégétől sok helyen csapadékra kell számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) október 13. és 26. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Nemcsak a saját és a forgalom többi résztvevőjének testi épségét kockáztatta, hanem 25 gyerekét is annak az iskolabusznak a sofőrje, aki hétfőn reggel ittasan ült volánhoz.
Még az iskolabuszt is lefoglalta a bírósági végrehajtó a Máramaros megyei Sajó községben a helyi önkormányzat kifizetetlen adósságai miatt.
Jó iramban haladnak a kivitelezők azon autópálya-szakaszokon, amelyeken sokszor több éves huzavona után végre megkezdődhetett a munka.
„Eltekintve attól, amiről mások döntöttek helyettünk, eltekintve a ránk zúduló szerencsétlenségektől, be kell vallanunk, hogy néha magunknak is ártottunk” – jelentette ki Ilie Bolojan.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – közölte a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.