Fotó: Biró István
2008. december 24., 13:082008. december 24., 13:08
„Ha mi a minőségre törekszünk, és megrostáljuk a diákokat, akkor a kieső pénzt annak kellene biztosítani, aki számára a minőséget szállítjuk” – magyarázta az elképzelés logikáját a kuratóriumi elnök. Hozzátette, az egyetemnek amúgy fontos célkitűzése, hogy hasznos tudást adjon a diákoknak.„Nem termelhetünk raktárra – fogalmazott Kató Béla. – Nem engedhetjük meg magunknak, hogy olyan képzést adjunk, amellyel a végzőseink nem tudnak elhelyezkedni.”
Kérdésünkre, hogy van-e olyan vállalkozói réteg, amelyik kész a zsebébe nyúlni, Dávid László bizakodónak mutatkozott. „Ezt eddig is megtették sokan – nyilatkozta. – Rendezvényeket finanszíroztak, laborberuházásba segítettek be, jelképes támogatásokat nyújtottak. A kérdés csak az, hogy mennyire mélyen nyúlnak a zsebükbe.” A rektor szerint ugyanis ahhoz, hogy az egyetem költségvetésének akár negyedrészét is támogatásokból biztosítsák, szemléletváltásra van szükség. Nyugati cégek példáját említette, amelyek gyakorlatilag az egyetemek szomszédságában az egyetemek eredményeiből élnek, és jövedelmük jelentős részét visszaforgatják az egyetemekbe.
A kolozsvári kar dékánja, Tonk Márton szerint az egyetem év végi zavartalan működése is bizonyítja, hogy sikeres volt a törekvés. A magyar finanszírozóval kötött megállapodás szerint ugyanis az év végi hónapokban saját forrásból kellett a működést biztosítani. A Sapientia Alapítvány a 2008–2009-es tanévben 18–19 százalékos önrész biztosítását vállalta. Ennek egy részét a tandíjakból, másik részét a támogatásokból próbálják előteremteni. A magyar költségvetési támogatás 2007-ben 1,278 milliárd forint, 2008-ban pedig 1,322 milliárd forint volt. Ezen azonban a Partiumi Keresztény Egyetemmel is osztozni kellett. Utóbbi a támogatás 30 százalékát kapta.
A Sapientia vezetői egyébként a megszokottnál nyugodtabban tekintenek a 2009-es évre. Ez annak köszönhető, hogy a magyar állam képviselőivel sikerült megállapodni a normatív támogatásról. Ez azt jelenti, hogy a magyar állam ugyanúgy a diáklétszám szerint állapítja meg a Sapientiának nyújtandó támogatást, és ugyanazokat a szorzókat alkalmazza, amelyeket a román állam alkalmaz például a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán tanuló diákok esetében. „Ez a rendszer biztonságot ad nekünk – nyilatkozta Dávid László. – Ha azonban életbe lép a tanári fizetések 50 százalékos emeléséről szóló jogszabály, felborulhat a jövő évi költségvetés.” Valamennyien úgy vélték, előbb-utóbb a román állam sem kerülheti el, hogy beszálljon az egyetem támogatásába. Kató Béla szerint a román diplomaták és az EU többnyelvűségi biztosa, Leonard Orban is gyakran pozitív szellemben hivatkozik a Sapientiára, amikor a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről kérdezik őket. „Ez csak azért nem állami intézmény, mert nem volt lehetőség, hogy a román állam hozza létre – magyarázta Dávid László. – A Petőfi–Schiller Egyetemet ugyanis annak idején megtorpedózták.” Elismerte azonban, hogy ha aktuálissá válik a kérdés, nehéz lesz majd megmagyarázni a többtucatnyi romániai magánegyetemnek, hogy miért segít az állam a Sapientiának, amelyik formailag az egyik közülük.
A román állami támogatás legfontosabb feltétele, hogy a Sapientia megszerezze a végleges állami akkreditációt. „A 2009-es esztendő erről kell hogy szóljon” – nyilatkozta Kató Béla. Az érvényes jogszabályok szerint az egyetem akkreditálását akkor lehet kérvényezni, ha az intézmény három szakja már megkapta a végleges működési engedélyt. A Sapientiának négy szakját akkreditálta eddig a bukaresti szakhatóság. A csíkszeredai karon a szociológia, a könyvelési informatika és a román–angol szak, a marosvásárhelyi karon pedig az informatika szak kapta meg a végleges engedélyt. Folyamatban van még két vásárhelyi szak, a pedagógia és az agrárközgazdaság akkreditálása, és a múlt héten újabb hat szak dossziéját vitték az egyetem képviselői Bukarestbe. Ezek között volt a marosvásárhelyi számítástechnika, automatizálás, mechatronika és kommunikáció szak, a csíkszeredai általános gazdaságtan és a kolozsvári környezettudományi szak dossziéja. „Ezek a dossziék sokkal jobbak, mint a tavalyiak, amelyeket pozitívan bírált el a bizottság” – nyilatkozta megelégedetten Dávid László. Azt is megjegyezte azonban, hogy ha a parlamenti szavazásra kerül az intézményi akkreditáció kérdése, történhetnek még meglepetések. Az ellenzékbe szorult RMDSZ-nek ugyanis már kevesebb eszköze van a befolyásolásra.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.