Év végéig felmondanak a Köpeci Szénbányák maradék 248 alkalmazottjának
Év végéig bezárják a háromszéki szénbányászat még utolsó működő fejtését – döntötte el tegnap a Köpeci Szénbányákat működtető ploieºti-i központ. Ezáltal év végéig a baróti székhelyű cég maradék 248 alkalmazottjának felbontják a munkaszerződését, így gyakorlatilag megszűnik a régióban 1872-ben indult, nemrég még az egész vidéknek megélhetést jelentő mesterség. Tervezik, hogy a bezárandó utolsó fejtést magánvállalkozásként újraindítják. Közben az ágazat mellőzése miatt tüntetéssorozatot indító olténiai vájárok bejelentették: a kormány ígéretei nem elegendőek, emiatt újabb tiltakozó felvonulásokat terveznek.
Kovászna megye Idén bezárják a Köpeci Szénbányák utolsó fejtését, ezzel megszűnik Háromszéken a százharmincnégy éves múltú szénfejtés – közölte a Krónikával tegnap Kelemen Tibor. A Kovászna Megyei Munkaerő-ügynökség vezetője szerint augusztusban harminc alkalmazott munkaszerződését bontják fel, év végéig pedig több lépésben elbocsátják a teljes, 248 fős személyzetet, és csak az őrök maradnak a helyükön. Hozzátette: az intézkedést az erdővidéki vállalatot is magában foglaló, ploieºti-i székhelyű Országos Széntársaság (SNC) vezetősége rendelte el. A ploieºti-i vezérigazgatóság viszont nem értesítette minderről a baróti székhelyű Köpeci Szénbányákat – reagált a hírre Fehér Zoltán. Az erdővidéki vállalat igazgatója szerint a bezárást a vidék széntartalékainak fogyása nem teszi indokolttá, hiszen a Felsőrákos határában működő külszíni fejtés legalább tíz évig ad még barnaszenet. Ezenkívül egész Erdővidéken vannak tartalékok, ráadásul a felsőrákosi fejtést nyereséggel lehetne üzemeltetni, a bákói és brassói hőerőműveknek 300 ezer tonna szenet kell idén szállítaniuk. Az egész megyében egyedüliként működő felsőrákosi fejtésből havi 20 ezer tonna barnaszenet hoznak a felszínre, a Köpeci Szénbányák 2006-ban 400 ezer tonna kitermelésére kötött szerződést. A baróti székhelyű bányavállalat az 1980-as években még 3500 alkalmazottat foglalkoztatott. Ekkor még több kül-, illetve belszíni fejtés működött, az 1872-ben indult köpeci szénfejtés (innen a vállalat neve) jelentette Erdővidék egyetlen gazdasági erejét. Az 1990-es évek eleje óta a fejtéseket rendre bezárták, és több mint 3200 alkalmazottnak mondtak fel. Ma már csak 248 alkalmazottnak és közel száz bedolgozónak biztosít munkahelyet a cég. Kelemen Tibor szerint a munkanélkülivé válók 16 ezer lejes végkielégítést és további juttatásokat kapnak, de az előállt helyzet tovább nehezíti a súlyos munkanélküliséggel küszködő régió helyzetét. „Nincs mit tennünk. Inkább az elbocsátást választjuk, mert így legalább minden alkalmazott megkapja majd a fejenkénti 16 ezer erős lejnyi végkielégítést, valamint a ledolgozott időszak függvényében 18, 20, illetve 24 hónapra az ágazati átlagbért” – reagált Kelemen Tibor bejelentésére az erdővidéki bányászszakszervezet elnöke. A Krónikának nyilatkozó Mircea Ghinea szerint csak így részesülhetnek némi anyagi védelemben a vállalattal még munkaviszonyban levő emberek, illetve családjaik. Úgy véli, mindezek ellenére nem szűnik meg az erdővidéki szénbányászat. Olyan elképzelésekről tett említést, miszerint az év végéig bezárandó felsőrákosi külszíni fejtést újra üzemeltetni fogják, csak azt kell tisztázni, hogy ki és milyen formában; nem kizárt, hogy az alkalmazottakat visszavéve a cég magánvállalkozásként működne tovább, s ezt Fehér Zoltán igazgató is megerősítette. Ghinea szerint minderről még nem egyeztettek, de szeptemberben döntés várható. Az intézkedés nemcsak az erdővidékieket, hanem a ploieºti-i székhelyű Országos Széntársaság (SNC) valamennyi még létező bányáját is érinti. A korábbi 20 ezer alkalmazottból mára csak valamivel több mint 600 maradt a helyén: az erdővidéki 248 ember mellett az Argeº megyei Câmpulung Muscelen 250, a Dâmboviþa megyei ªotângán és a Prahova megyei Filipeºtii de Pãdurén 30-30, a szilágysági Sarmaságon 70 ember dolgozik még. A Hargita megyei Borszéken és a Bákó megyei Comãneºti-en már bezárták a fejtéseket.
Nem mondtak le a tüntetésekről az olténiai vájárok Kiegészítik az olténiai barnaszénfejtések (SNLO) idei költségvetését, és forrásokat keresnek az ártámogatások megszűnése utáni kiegyenlítő kifizetésekhez – állapodtak meg a déli szakszervezeteket tömörítő Országos Bányászközpont (CNM), illetve a gazdasági és kereskedelmi, a munka- és családügyi, valamint a pénzügyi minisztériumok képviselői. A CNM egyebek mellett ezeket is kérte a július 7-i petrozsényi tüntetésen, amelynek július 14-i, bukaresti folytatását az egyeztetések okán felfüggesztették. A CNM elnöke, Marin Condescu tegnap közölte: a tárgyalások állása nem teszi indokolttá a tüntetésekről való lemondást, a bukaresti folytatásról szerdán döntenek. Benkő Levente, Kovács Zsolt
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Ötven év után újult meg a gyerővásárhelyi református templom, méghozzá egy alig 170 lelket számláló közösség összefogásának köszönhetően. A B kategóriás műemlék épület felújítását szinte teljes egészében adományokból valósították meg.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
szóljon hozzá!