2009. május 19., 09:052009. május 19., 09:05
A család két, 1940-ből származó adásvételi szerződéssel igazolta a tulajdonjogát, és a megyei földosztó bizottság ezek alapján döntött. Munteanu szerint bírósági döntés mondja ki, hogy ezek a szerződések érvénytelenek, ugyanakkor a testület különben sem dönthetett volna ezek alapján, mert a dokumentumok szerint az Apor-család nem pénzért, hanem bizonyos feltételek teljesítésével kaphatta meg az erdőket.
Nincs bizonyíték arra, hogy a nemesi család teljesítette a feltételeket, és valóban birtokába kerültek az erdők, hangsúlyozta a kormánymegbízott, aki szerint a levéltári iratokban a terület egy része a budapesti ifjúsági szövetkezet nevére van telekkönyvezve. Munteanu szerint a megyei földosztó bizottságban öt-öt tag szavazott a visszaszolgáltatás ellen és mellette, így az akkori elnök, György Ervin voksa döntött az ügyben. Munteanu akkor a prefektúra jogi osztályának igazgatójaként volt a földosztó bizottság tagja, és a restitúció ellen szavazott. Kifejtette, a „törvénytelenség” felett prefektusként sem hunyhat szemet, ezért kéri a döntés megsemmisítését.
Apor Csaba, a torjai Apor báró egyik örököse a Krónika kérdésére elmondta, bíznak az igazságszolgáltatásban, és abban, hogy nem veszítik el jussukat. „Adásvételi szerződéssel, bekebelezési engedéllyel tudjuk bizonyítani, hogy az erdő a család tulajdonában volt, ugyanakkor okmányokkal tudjuk igazolni, hogy a területeket az 1943 és 1949 közötti időszakban a család használta” – fejtette ki Apor Csaba.
Mint mondta, húsz éve harcolnak igazukért, a helyi és a megyei földosztó bizottságok döntését az állami erdészet a bíróságon támadta meg, és a perben az Apor-család javára született jogerős döntés.
Codrin Munteanu a visszaszolgáltatás ütemével is elégedetlen, és kilátásba helyezte, hogy szigorúan megbírságolja a helyi földosztó bizottságok elnökeit. A visszaszolgáltatási törvények alapján Kovászna megyében összesen 105 371 visszaigénylési kérést nyújtottak be, ebből a húsz év alatt 63 546-ot oldottak meg, a visszaigénylések alig több mint 60 százalékát. Összesen 53 ezer birtoklevelet állítottak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Látogatottsági adatok