2009. május 19., 09:052009. május 19., 09:05
A család két, 1940-ből származó adásvételi szerződéssel igazolta a tulajdonjogát, és a megyei földosztó bizottság ezek alapján döntött. Munteanu szerint bírósági döntés mondja ki, hogy ezek a szerződések érvénytelenek, ugyanakkor a testület különben sem dönthetett volna ezek alapján, mert a dokumentumok szerint az Apor-család nem pénzért, hanem bizonyos feltételek teljesítésével kaphatta meg az erdőket.
Nincs bizonyíték arra, hogy a nemesi család teljesítette a feltételeket, és valóban birtokába kerültek az erdők, hangsúlyozta a kormánymegbízott, aki szerint a levéltári iratokban a terület egy része a budapesti ifjúsági szövetkezet nevére van telekkönyvezve. Munteanu szerint a megyei földosztó bizottságban öt-öt tag szavazott a visszaszolgáltatás ellen és mellette, így az akkori elnök, György Ervin voksa döntött az ügyben. Munteanu akkor a prefektúra jogi osztályának igazgatójaként volt a földosztó bizottság tagja, és a restitúció ellen szavazott. Kifejtette, a „törvénytelenség” felett prefektusként sem hunyhat szemet, ezért kéri a döntés megsemmisítését.
Apor Csaba, a torjai Apor báró egyik örököse a Krónika kérdésére elmondta, bíznak az igazságszolgáltatásban, és abban, hogy nem veszítik el jussukat. „Adásvételi szerződéssel, bekebelezési engedéllyel tudjuk bizonyítani, hogy az erdő a család tulajdonában volt, ugyanakkor okmányokkal tudjuk igazolni, hogy a területeket az 1943 és 1949 közötti időszakban a család használta” – fejtette ki Apor Csaba.
Mint mondta, húsz éve harcolnak igazukért, a helyi és a megyei földosztó bizottságok döntését az állami erdészet a bíróságon támadta meg, és a perben az Apor-család javára született jogerős döntés.
Codrin Munteanu a visszaszolgáltatás ütemével is elégedetlen, és kilátásba helyezte, hogy szigorúan megbírságolja a helyi földosztó bizottságok elnökeit. A visszaszolgáltatási törvények alapján Kovászna megyében összesen 105 371 visszaigénylési kérést nyújtottak be, ebből a húsz év alatt 63 546-ot oldottak meg, a visszaigénylések alig több mint 60 százalékát. Összesen 53 ezer birtoklevelet állítottak ki.
Bár az elmúlt század nyomot hagyott a keresdi Bethlen-kastélyon, a Maros megyei műemlék régi pompáját szakszerű restaurálási munkálatok révén igyekeznek visszanyerni. Látogatásunk során megtekintettük a reneszánsz épületegyüttest.
Az idei esztendő első kilenc hónapjában több mint másfél száz csalás ügyében indított bűnvádi eljárást a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság. A legtöbb esetben a telefonos bűnözők pénzt csaltak ki áldozataiktól.
Új gyorsforgalmi út teremt hétfőtől összeköttetést Temesvár és a várostól 15 kilométeres távolságra haladó A1-es autópálya között.
Országszerte változékony lesz az időjárás a következő két hétben, és a hétvégétől sok helyen csapadékra kell számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) október 13. és 26. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Nemcsak a saját és a forgalom többi résztvevőjének testi épségét kockáztatta, hanem 25 gyerekét is annak az iskolabusznak a sofőrje, aki hétfőn reggel ittasan ült volánhoz.
Még az iskolabuszt is lefoglalta a bírósági végrehajtó a Máramaros megyei Sajó községben a helyi önkormányzat kifizetetlen adósságai miatt.
Jó iramban haladnak a kivitelezők azon autópálya-szakaszokon, amelyeken sokszor több éves huzavona után végre megkezdődhetett a munka.
„Eltekintve attól, amiről mások döntöttek helyettünk, eltekintve a ránk zúduló szerencsétlenségektől, be kell vallanunk, hogy néha magunknak is ártottunk” – jelentette ki Ilie Bolojan.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – közölte a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Két halálos áldozatot követelő baleset történt vasárnap délután az 1C jelzésű országúton, a Kolozs megyei Kackó közelében.