2009. május 19., 09:052009. május 19., 09:05
A család két, 1940-ből származó adásvételi szerződéssel igazolta a tulajdonjogát, és a megyei földosztó bizottság ezek alapján döntött. Munteanu szerint bírósági döntés mondja ki, hogy ezek a szerződések érvénytelenek, ugyanakkor a testület különben sem dönthetett volna ezek alapján, mert a dokumentumok szerint az Apor-család nem pénzért, hanem bizonyos feltételek teljesítésével kaphatta meg az erdőket.
Nincs bizonyíték arra, hogy a nemesi család teljesítette a feltételeket, és valóban birtokába kerültek az erdők, hangsúlyozta a kormánymegbízott, aki szerint a levéltári iratokban a terület egy része a budapesti ifjúsági szövetkezet nevére van telekkönyvezve. Munteanu szerint a megyei földosztó bizottságban öt-öt tag szavazott a visszaszolgáltatás ellen és mellette, így az akkori elnök, György Ervin voksa döntött az ügyben. Munteanu akkor a prefektúra jogi osztályának igazgatójaként volt a földosztó bizottság tagja, és a restitúció ellen szavazott. Kifejtette, a „törvénytelenség” felett prefektusként sem hunyhat szemet, ezért kéri a döntés megsemmisítését.
Apor Csaba, a torjai Apor báró egyik örököse a Krónika kérdésére elmondta, bíznak az igazságszolgáltatásban, és abban, hogy nem veszítik el jussukat. „Adásvételi szerződéssel, bekebelezési engedéllyel tudjuk bizonyítani, hogy az erdő a család tulajdonában volt, ugyanakkor okmányokkal tudjuk igazolni, hogy a területeket az 1943 és 1949 közötti időszakban a család használta” – fejtette ki Apor Csaba.
Mint mondta, húsz éve harcolnak igazukért, a helyi és a megyei földosztó bizottságok döntését az állami erdészet a bíróságon támadta meg, és a perben az Apor-család javára született jogerős döntés.
Codrin Munteanu a visszaszolgáltatás ütemével is elégedetlen, és kilátásba helyezte, hogy szigorúan megbírságolja a helyi földosztó bizottságok elnökeit. A visszaszolgáltatási törvények alapján Kovászna megyében összesen 105 371 visszaigénylési kérést nyújtottak be, ebből a húsz év alatt 63 546-ot oldottak meg, a visszaigénylések alig több mint 60 százalékát. Összesen 53 ezer birtoklevelet állítottak ki.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.