
Fotó: A szerző felvétele
2009. március 23., 09:252009. március 23., 09:25
A politikus emlékeztetett: a köztudatban az él, hogy miután már korábban igen feszült volt a hangulat a városban, 1990. március 19-én véres konfliktus tört ki a magyar és román közösség között. „De nem erről volt szó, véleményünk szerint a régi rendszer képviselői szervezték az eseményeket, akiknek az volt az érdekük, hogy az egyenlőtlenséget fönntartsák románok és magyarok között, és a feszültséget fokozzák” – hangsúlyozta Markó.
Mint mondta, 1989 decembere után az addig elnyomott magyar közösség érvényesíteni szerette volna az anyanyelvű oktatáshoz, a nyelvhasználathoz, az egyenlő élethez való jogát. Azok, akik a magyar közösség elleni támadásra uszítottak, ezt akarták megakadályozni, mondta. Hozzátette: akkor sikerült, de utána évtizedek küzdelmével sok mindent meg tudtunk valósítani abból, amit akkor szerettünk volna, és sok minden még ezután vár megvalósításra.
„Annak idején sokan szenvedtek, több százan megsebesültek, több tízezren viselik annak az érzelmi és közérzeti nyomait Marosvásárhelyen és másutt is, ami akkor történt” – hívta fel a figyelmet Markó, rámutatva, hogy ma is csak általánosságban ismerjük, kik voltak a vétkesek. Míg néhány magyaron igaztalanul megtorolták a történteket, a valódi bűnösöket máig nem nevezték meg. Reméli, hogy erre sor fog kerülni, tette hozzá Markó.
Sokan úgy gondolják, hogy jobb felejteni, fátylat borítani a 19 évvel ezelőtti eseményekre, mondta a politikus, aki szerint az a tény, hogy március 15. körül ismét feszültség alakult ki románok és magyarok között, azt mutatja: nem szabad elfelejteni a fekete márciust. Azért, hogy ne ismétlődhessen meg mindaz, ami akkor történt.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.