A bor, a sajt és az atomerõmû

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Az atomerõmû nem olyan, mint a bor vagy a sajt, hogy az idõ múlásával javuljon a minõsége – fogalmazta meg aggályait az egyik felszólaló azon a közmeghallgatáson, amelyet a paksi atomerõmû üzemidejének meghosszabbítása kapcsán tartottak csütörtökön délután Nagyváradon.

Balogh Levente

Balogh Levente

2006. szeptember 01., 00:002006. szeptember 01., 00:00

A meglehetõsen gyér érdeklõdésnek örvendõ rendezvényt azon nemzetközi közmeghallgatás-sorozat keretében tartották, amelyre az Espooi Egyezmény kötelezi mindazon országokat, amelyek területükön nukleáris létesítményeket üzemeltetnek, és azok üzemidejét a lejárat után meg kívánják hosszabbítani. A rendezvényen elõször Rozmanitz Péter, a magyar Környezetvédelmi Hatóság képviselõje ismertette az üzemidõ meghosszabbításához szükséges környezeti hatástanulmány elkészítésére és elbírálására vonatkozó elõírásokat. Az elõírások szerint a környezetvédelmi engedélyezés két lépcsõben zajlik: elõször egy elõzetes hatástanulmányt kell benyújtani, ennek a paksi atomerõmû 2004-ben eleget is tett. Második lépésként az év elején nyújtották be a tényleges hatástanulmányt, amelyet a hatásterületen fekvõ összes település önkormányzatának is elküldtek.
Rozmanitz Péter elmondta, a román környezetvédelmi minisztérium ez év januárjában kért információkat az üzemidõ-hosszabbítás környezeti hatásairól, a magyar fél pedig már februárban el is küldte az elõzetes hatástanulmányt magyar nyelven, az országhatárokon átnyúló hatásokat bemutató fejezetet pedig angol nyelven is. Miután áprilisban a román fél is részvételét kérte az üzemidõ meghosszabbításáról szóló nyilvános vitában, elküldték a részletes hatástanulmány teljes anyagát is Bukarestbe.
A továbbiakban Lux István, az országos Atomenergia Hatóság Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának igazgatóhelyettese ismertette az általa képviselt hatóság szerepét a folyamatban. Mint elmondta, az 1982-ben épült erõmû üzemideje harminc év, azaz 2012-ig tart. Az üzemidõ-hosszabbítás programját 2008-ig kell benyújtani, majd 2011-ben az üzemidõ-hosszabbítási kérelmet is. Az üzemidõ-hosszabbításról a biztonsági adatok fényében 2012-ben határoz a hatóság, amennyiben kedvezõ döntésre jut, újabb húsz évvel 2032-ig hosszabbíthatja meg a paksi erõmû mûködését. Radnóti István, az erõmû biztonsági igazgatója az erõmû mûszaki paramétereit ismertetve elmondta, abban négy, 1982 és 1987 között üzembe helyezett blokk mûködik, amelyek a magyar villamosenergia-szükséglet 40 százalékát biztosítják. Kifejtette, az erõmû mind a magyar, mind a nemzetközi elõírások szerint biztonságos, mûködése során semmilyen környezetvédelmi probléma nem adódott. Leszögezte, az erõmû nélkülözhetetlen Magyarország számára, egyrészt környezetvédelmi szempontból, mivel nélküle a villamosenergia-termelés széndioxid-kibocsátása a jelenlegi érték kétszerese lenne, másrészt gazdasági szempontból, mivel jelenleg ez a legolcsóbb áram-elõállítási módszer.
A környezeti hatástanulmányról Magyari Emõke, a tanulmányt összeállító csoport egyik szakértõje beszélt. Mint elmondta, a vizsgálatok alapján a jelenlegi üzemhez képest nem prognosztizálható számottevõ hatásváltozás, és országhatáron átnyúló változással sem kell számolni. A közmeghallgatáson részt vevõ környezetvédelmi és atomenergetikai szakemberek többek között arra voltak kíváncsiak, hogy miért akarják meghosszabbítani az erõmû mûködését, amikor a szintén szovjet technológiával mûködõ bolgár kozloduji erõmûvet be kívánja záratni az EU, mint ahogy arra is, hol tárolják a veszélyes hulladékot és a használt üzemanyagot. A magyar szakértõk közölték, a paksi erõmû fejlettebb technológiát képvisel, mint a kozloduji, ráadásul a hatvanmilliárd forintot fölemésztõ folyamatos fejlesztések miatt valóban biztonságosabb, mint megépítésekor. A veszélyes hulladékokról elhangzott, azok számára 2008-ban készül el a Mecsekben egy tároló, a használt üzemanyag tárolására pedig ötven év alatt kell megtalálni a megfelelõ helyet és körülményeket, addig átmeneti tárolóba viszik. A végsõ tárolóhelyre vonatkozó kutatásokra az erõmû évente ugyanakkora összeget költ, mint a friss üzemanyag beszerzésére.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 30., kedd

Másfél éves késésben a turistacsalogatónak szánt millenniumi híd felújítása

Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.

Másfél éves késésben a turistacsalogatónak szánt millenniumi híd felújítása
2025. szeptember 30., kedd

Kuriózumnak ígérkezik a Resicabánya feletti függő sétány és kerékpárút

Függő sétányt alakítanak ki a Resicabánya központja felett átívelő egykori ipari drótkötélpályából. Az egykori ipari létesítmény több mint 700 méter hosszú, gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt sétálóutcává alakul át a város fölött 30 méteren.

Kuriózumnak ígérkezik a Resicabánya feletti függő sétány és kerékpárút
2025. szeptember 29., hétfő

Tinédzser rémálom: lopott kocsival, ittasan, engedély nélkül száguldozott Nagyvárad környékén

Több bűncselekményt is elkövetett az a 18 éves nagyváradi fiatalember, aki a rendőrök elől akart elmenekülni, de végül Bors határában megállásra kényszerítették.

Tinédzser rémálom: lopott kocsival, ittasan, engedély nélkül száguldozott Nagyvárad környékén
2025. szeptember 29., hétfő

A Kolozs megyei ítélőtábla elrendelte 2,6 millió lej elkobzását Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármestertől

A Kolozs megyei ítélőtábla elrendelte hétfőn Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester 2,6 millió lej összegű igazolatlan eredetű vagyonának elkobzását. Az ítélet nem jogerős, 15 napon belül megfellebbezhető.

A Kolozs megyei ítélőtábla elrendelte 2,6 millió lej elkobzását Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármestertől
2025. szeptember 29., hétfő

Márton Áronra is emlékeztek a gyulafehérvári Szent Mihály-napi búcsún

Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok ünnepén, hétfőn számos zarándok gyűlt össze a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház búcsúünnepére.

Márton Áronra is emlékeztek a gyulafehérvári Szent Mihály-napi búcsún
2025. szeptember 29., hétfő

Székely pizza vagy szent édesség? – Már a kürtőskalács sajtos-sós változata is hódít

Sepsiszentgyörgy szeptember végi levegőjét idén is belengte az édes, karamellizált cukor illata: ismét megszervezték a Kürtőskalács Fesztivált, az édes ízek fesztiválját és versenyét.

Székely pizza vagy szent édesség? – Már a kürtőskalács sajtos-sós változata is hódít
2025. szeptember 29., hétfő

Elhunyt a szeptember eleji szászsebesi gyárrobbanás Srí Lanka-i sérültje

Szeptember elején egy gyárrobbanás nyomán keletkezett szászsebesi tűzben megsérült három munkás közül a temesvári sürgősségi kórházban elhunyt egy Srí Lanka-i férfi.

Elhunyt a szeptember eleji szászsebesi gyárrobbanás Srí Lanka-i sérültje
2025. szeptember 29., hétfő

Emléktáblát avattak az önálló aradi magyar iskola egyik fáradhatatlan újraszervezőjének

Tizennyolcadik alkalommal tartották meg szombaton a Nemzedékek Találkozóját az aradi Alma Mater Alapítvány szervezésében. Ez az aradi magyarság egyik legrégebbi közösségi rendezvénye, ugyanis az eseményt kétévente szervezik meg, tehát már 36 éve zajlik.

Emléktáblát avattak az önálló aradi magyar iskola egyik fáradhatatlan újraszervezőjének
2025. szeptember 29., hétfő

Betelt a pohár: egy hétvégi támadás nyomán a mentősök óriási tiltakozó akcióra készülnek

Az utolsó csepp volt a pohárban, hogy hétfőre virradóra Máramarosszigeten mentősre támadt egy páciens, a mentőszolgálatok személyzete bejelentette, hatalmas tiltakozásra készülnek.

Betelt a pohár: egy hétvégi támadás nyomán a mentősök óriási tiltakozó akcióra készülnek
2025. szeptember 29., hétfő

A hegyekbe megérkezett a tél

Téliesre fordult az időjárás szeptember végére, legalábbis a magasabban fekvő hegyvidéken. Máramaros és Hargita megyéből is jelentettek hétfőn havazást.

A hegyekbe megérkezett a tél
A hegyekbe megérkezett a tél
2025. szeptember 29., hétfő

A hegyekbe megérkezett a tél