
Fotó: Iulian Sirbu közösségi-oldala
Megtalálták a segesvári vár egyik lebontott tornyának, a szövők céhe által fenntartott Szövők tornyának alapjait a régészek – jelentette be hétfőn Ioan Iulian Sîrbu, a Maros megyei város polgármestere.
2024. szeptember 02., 16:492024. szeptember 02., 16:49
2024. szeptember 02., 16:562024. szeptember 02., 16:56
Az elöljáró az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a helyszínen tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy ezáltal a világörökség részét képező segesvári vár újabb titkára derült fényt. „Erről eddig csupán annyit lehetett tudni, hogy 1848-ban bontották le és korábban fogdaként is működött” – idézte a polgármestert az MTI.
Sîrbu emlékeztetett arra, hogy a vár falának több szakaszán zajlanak helyreállítási munkálatok, így bukkantak rá a lebontott torony romjaira és más értékes leletekre. „Még sok a felfedeznivaló” – közölte az elöljáró, aki hozzátette: meg van győződve arról, hogy együtt sikerül megfelelően bemutatni a segesvári vár értékeit.
Fotó: Iulian Sîrbu/Facebook
Nicolae Tescula, a segesvári történeti múzeum igazgatója közölte: jelentős felfedezésről van szó, mely egy rejtély megoldását is jelenti a szakma számára. Elmondta: a Szövők tornya a 15. században épült a Szabók és a Szűcsök tornya között, 1846-ban döntöttek a lebontásáról, az ebből származó követ a vár utcáinak kövezésére használták.
A háromszintes torony jelentőségét az adta, hogy a befolyásos szövők céhe tartotta fenn, melynek köszönhetően a szász szék egykori központja, majd Nagy-Küküllő vármegye volt székhelye a 19-20. század fordulóján jelentős textilipari központ lett.
Ioan Fedor Pascu régész elmondta: a segesvári vár lebontott tornyai közül a Szövők tornya volt az utolsó, melynek alapjait még meg lehetett találni. Eredetileg négyszög alapúnak épült a 13-14. században, de a lőfegyverek fejlődésével átépítették hatszögűre. Hozzátette, az 1,8 méter vastagságú fala lépcsőként is szolgált, melyen a pincében lévő fogdába lehetett lejutni.
Segesvár polgármestere tavaly májusban jelentette be, hogy európai uniós forrásokból erősítik meg a vár omladozó falának több szakaszát. A Maros megyei város első alkalommal nyert uniós támogatást a célra, korábban saját forrásokból és hitelekből igyekeztek megerősíteni, javítani a több helyen is omladozó középkori vár falait.
Fotó: Iulian Sîrbu/Facebook
A várfal megerősítésével párhuzamosan zajlik az egykori szász város jelképének számító Óratorony tetőszerkezetének felújítása is. Ez a vár főkapuja, a középkorban tanácsterem, jelenleg múzeum működik benne. A 64 méter magas tornyon 130 éve végeztek utoljára felújítási munkálatokat.
Az UNESCO Világörökség-listáján szereplő segesvári vár legkorábbi részei a 14. századból valók, több szakaszban épült védelmi céllal, öt bástyája és 14 tornya volt, utóbbiakból kilenc jelenleg is áll.

Kicserélik a segesvári Óratornyot borító színes zománcos cserepeket és bádogrészeket, miután kiderült, hogy a régi burkolat túlságosan megrongálódott – jelentette be Ioan Iulian Sîrbu, a Maros megyei város polgármestere.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
szóljon hozzá!