A munkálatok során a 14. században épült Óratorony teljes burkolatát kicserélik
Fotó: Haáz Vince
Kicserélik a segesvári Óratornyot borító színes zománcos cserepeket és bádogrészeket, miután kiderült, hogy a régi burkolat túlságosan megrongálódott – jelentette be Ioan Iulian Sîrbu, a Maros megyei város polgármestere.
2024. augusztus 06., 13:002024. augusztus 06., 13:00
A világörökség részét képező segesvári óváros legértékesebb épületénél tavaly kezdődtek el a felújítási munkálatok, melyek jelenleg is tartanak. A polgármester szerint a munkálatok menetét az lassította, hogy a színes zománcos cserepek kézzel való elkészítése több időt vett igénybe, mint gondolták – írta az Agerpres hírügynökség.
Az elöljáró reményét fejezte ki, hogy ezután a tervek szerint fognak haladni a felújítással. Elmondta: a munkálatok során a 14. században épült Óratorony teljes burkolatát kicserélik, miután kiderült, hogy jobban meg van rongálódva, mint azt az előtanulmányok mutatták. A tavaly elkezdődött felújítási munkálatok alatt a torony gerendázatát is cserélni kellett, mert megette a penész.
A szakemberek, abban bíznak, hogy az aranyozott toronygombban megtalálják a város krónikáját
Fotó: Haáz Vince
A munkálatok alatt az épület egyes részei – például az erkély – le vannak zárva, de a benne található múzeum látogatható – mondta a polgármester.
Az egykori szász város jelképének számító 64 méter magas tornyon 130 éve végeztek utoljára felújítási munkálatokat. A mostani beavatkozáshoz nagy reményt fűznek a szakemberek,
melyre a leírások szerint az 1894-ben végzett felújításkor bukkantak a munkások, ezt kiegészítették és visszahelyezték – írja az MTI.
A város jelképének is tekintetett Óratorony a segesvári vár főkapuja, a középkorban a tanácsterem, jelenleg múzeum működik benne. A 17. században készült órájának két számlapja van, az egyik a város, a másik a vár felé néz. Az óralap melletti fülkékben találhatók az óraütéskor körbejáró figurák, az erdélyi város fő turistalátványosságai.
Korszerűsítik a segesvári középkori várban található Óratorony tetőszerkezetét, amelyet legutóbb 129 éve újítottak fel. Szakemberek remélik, hogy a műemlék toronygombjában megtalálják a város 1894-ig írt krónikáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!