Az 1990-es marosvásárhelyi fekete március néven ismert román–magyar véres etnikai konfliktus iratai titkosságának a feloldását, és az események újbóli kivizsgálását kéri a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei szervezete.
2018. március 20., 13:302018. március 20., 13:30
Az ellenzéki párt megyei szervezete az események évfordulóján kiadott közleményében megállapítja: a 28 évvel ezelőtti marosvásárhelyi utcai harcokban
A párt álláspontja szerint a véres összecsapás igazi felelőseit nem vonták felelősségre, nem ítélték el.
A PNL ezért a marosvásárhelyi események kivizsgálásának újrakezdését, és a vizsgálati dosszié titkosításának a feloldását kéri. A pártszervezet szerint csakis a valódi bűnösök azonosítása, felelősségre vonása és megbüntetése révén lehet kilépni a marosvásárhelyi és Maros megyei románok és magyarok kollektív bűnének veszélyes paradigmájából.
A Maros megyei PNL-elnök, Cristian Chirteș szenátor által jegyzett közlemény az IRES közvélemény-kutató intézet felmérését is idézi, amely szerint Marosvásárhely lakóinak 70 százaléka úgy véli, hogy a városban nincsenek gondok az etnikumok közötti viszonyban, és a marosvásárhelyiek 80 százaléka érzi úgy, hogy nincsen hátrányosan megkülönböztetve. A románok 18,9 százaléka és a magyarok 15,5 százaléka azonban úgy érzi, hogy az elszenvedett traumák nem múltak el, és a két közösség párhuzamos világokban él.
1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelt román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött.
A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket.
Az ügyészségi vizsgálatok során 30 ember ellen emeltek vádat, akik valamennyien magyar, illetve roma nemzetiségűek voltak. Két embert tíz, egyet hat, a többit pedig két, illetve egy év börtönbüntetésre ítélték.
A marosvásárhelyi fekete márciusra hivatkozva alakította újra a bukaresti kormányzat a román belügyi titkosszolgálatot, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). A korábbi titkosszolgálat, a kommunista politikai rendőrségként működő Szekuritáté a diktatúra bukása után megszűnt. Marosvásárhelyen a véres összecsapást követő kivándorlási hullám következtében kerültek számbeli kisebbségbe a magyarok, akik ma a város lakosságának 43 százalékát teszik ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!