A vadgazdálkodás újraélesztését kérik a tárcától – Visszájára fordult a túlzott vadvédelem

Ez a hatalmas medvepopuláció messze meghaladja az erdőség vadeltartó képességét, de amióta a politikum „beletenyerelt” a vadgazdálkodásba, mindenki tehetetlen.

„A legveszélyesebb medvék kilövését engedélyező intervenciós kvóták alapján tavaly nyolc példány kilövését kértük a bukaresti környezetvédelmi minisztériumtól, de csak kettőt hagytak jóvá” – magyarázza Benke József, aki az egyik legismertebb romániai vadász szakember. Rendszeresen közöl szakcikkeket vadászati szaklapokban, de a közvélemény előtt is sokszor felvetette a romániai vadgazdálkodás anomáliáit. Szakmai elismertségét jelzi, hogy azon 15 romániai erdészeti szakember közé tartozik, akik az Európai Unió kérésére kidolgozták Románia vadgazdálkodási tervét, amelynek az idevágó romániai törvénykezés alapját kellene képeznie. Ebbe sikerült bevinnie több fontos elvárást, amelyek nemcsak a vadásztársaságok, hanem az erdők körüli települések lakóinak érdekeit is szolgálják. Az már más lapra tartozik, hogy a vadkárok megtérítését rendező jogszabályt például a politikusok úgy fogalmazták meg, hogy csak nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem lehet alkalmazni.

Ha a medve az emberre támad, vagy megöli, bírósági eljárás is szükséges, hogy a család kártérítést kapjon. Amikor a farkas elviszi a juhot, esélye sincs a gazdának kártérítésre, mert az állatból nem marad bizonyíték” – magyarázza a romániai vadkárrendezés rendellenességeit a szakember.

Minden védett, ami kárt okoz

A zetelaki vadásztársaság számára is a 2016-os technokrata kormány abszurd rendelete okozta a legtöbb kárt, amely megtiltotta a ragadozók vadászatát. Ezt az Európai Unió élőhelydirektívája Románia uniós csatlakozása óta, 2007-től kimondja, de 2016-ig a vadakat úgynevezett derogálással, prevenciós kvóták alapján ritkítani tudták a vadásztársaságok. Az Európai Unióban általánosan alkalmazott vadgazdálkodási módszernek vetett végett a Dacian Cioloș vezette kormány környezetvédelmi minisztere, aki a szarvasok, őzek, vadnyulak és vaddisznók vadászatán kívül megtiltotta az összes ragadozó kilövését.

Benke József szerint Tánczos Barna miniszternek volt már néhány biztató nyilatkozata, így mindenki arra vár, hogy ezeket tettek kövessék. A vadgazdálkodás a szakemberek felségterülete kell hogy legyen, és ne „méregzöld” civil szervezetek diktálják a kormány ilyen irányú rossz lépéseit – magyarázza a székelyföldi erdőmérnök. Felháborítónak tartja, hogy vadvédelem címén különböző környezetvédő civil szervezetek sok millió eurót hívnak le uniós alapokból tanulmányaikra, miközben a vadgazdálkodást, a tulajdonképpeni vadvédelmet azok a vadásztársaságok látják el, akik tevékenységükre sem a román államtól, sem az Európai Uniótól nem kapnak forrásokat.

– foglalja össze a szakma legnagyobb kihívását a zetelaki vadásztársaság vezetője.

Az egyszerű erdei séta is veszélyes

„Ilyen nehéz helyzetben a rendszerváltás óta nem volt a szakma” – magyarázza Erőss József erdőmérnök, a Zetelaki Közbirtokosság vezetője, aki Marosi Sándor vadőr társaságában visz ki bennünket egy másik erdőrészbe.

fogalmaz kísérőnk.

Útközben mobiltelefonon nézhetjük meg az online rendszerben közvetítő kamerák képeit a vadak mozgásáról az etetők körül. Az elmúlt 24 óra alatt készült felvételekből kiderül, hogy a Székelyföldön élő vadak közül mindenik fajta felbukkan itt. Gazdag a szarvasállomány, amely gyakorlatilag az egyetlen pénzes bevétele maradt a vadásztársaságnak. A trófeákért külföldi vadászok is érkeznek, de a vadásztársaság vezetői arra törekszenek, hogy a lőhető vadakból a mintegy 90 tagot számláló vadásztársaság tagjai is részesülhessenek. Az utóbbi időben több vaddisznót lehetett kilőni, de ez kevésnek bizonyul a korábbi esztendőben jó pénzt hozó medvevadászat kiesése miatt.

– magyarázza a több évtizedes vadásztapasztalattal rendelkező Marosi Sándor, akinek az édesapja is vadőr volt. Az apáról fiúra szálló mesterség tette az 58 éves férfit a környék legtapasztaltabb vad­őrévé, aki bármilyen állatnyomon eligazodik.

– fakad ki a vadász, aki elpanaszolja, hogy a nagyvadak túlszaporodása miatt életveszélyes lett a gombászás és az erdei gyümölcsök szedése. Hogy elkerüljék a medvetámadást, a gombabegyűjtők csoportosan mennek, és hatalmas zajt csapnak az erdőben.