A 115 éve állított, majd elveszett Bocskai-táblára emlékeztető tabló (jobbra) és a Bocskai István erdélyi fejedelem életét bemutató tabló (balra)
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A 115 éve állított, ám időközben eltűnt Bocskai-táblára emlékeztető tablót helyeztek el a működésének 20. évfordulóját ünneplő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen pénteken az intézmény Rektori Hivatalának otthont adó kolozsvári Bocskai-házban.
2021. május 21., 17:352021. május 21., 17:35
2021. május 21., 17:402021. május 21., 17:40
A táblát eredetileg a három kolozsvári protestáns egyház állította a bécsi béke 300. évfordulóján Bocskai István fejedelem (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) szülőházában 1906-ban. A táblának azóta nyoma veszett, csupán a korabeli sajtó visszaemlékezéseiben és egyéb forrásokban fellelt részletek alapján készítettek új tablót.
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke nyitóimájában visszaemlékezett azokra az időkre, amikor 1906. május 20-án a három kolozsvári protestáns egyház kegyelettel ünnepelte Bocskai István fejedelmet és az akkor 300. évfordulójához érkező bécsi békét.
– mondott köszönetet a püspök.
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke imát mond
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és egyben a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta, hogy Istennek sok ajándéka van, amit az embereknek adott, de ezek közül különleges nagy ajándék az emlékezés. „Az élőlények sorában csak mi kaptuk ezt az ajándékot, hogy vissza tudunk menni az úton, akár 100 vagy 1000 éveket is. Fel tudjuk eleveníteni azokat az eseményeket, amelyek az előttünk járókkal megtörténtek, és ez a tudás, ez a lehetőség adja meg az ember számára, hogy rendkívül sok mindent tanulhat belőle.
– mondta ünnepi beszédében Kató Béla.
Hozzátette, hogy az egyetem nevelői munkája az elmúlt húsz esztendőben rendkívül fontos volt, és hogy azokat a fiatalokat, akik oda járnak, ilyen módon nevelték, tudatosították bennük, hogy milyen gazdag örökségük van, és ezt az örökséget át kell venni, sajátjukká kell tenni és tovább kell vinni.
Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke áldást mond
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Tonk Márton egyetemi tanár, a Sapientia EMTE rektora aláhúzta, hogy az elmúlt húsz esztendőben az az épület egyformán vált a Sapientia egyetem szimbólumává, és a Bocskai-kultusznak az egyik fontos helyszínévé.
– emelte ki a rektor. Hozzátette, hogy húsz esztendő kellett ahhoz, hogy az intézmény abszolút teljesértékű egyetemmé váljon, és ez alatt a 20 év alatt letette a névjegyét a felsőoktatás asztalára. Mára már szerves része a romániai nemzeti felsőoktatási rendszernek, elismert része a Kárpát-medencei magyar felsőoktatásnak, ezen belül pedig Erdélyben az önálló magyar felsőoktatás zászlóshajója, valamint az elmúlt 5–10 év eredményezte azt, hogy nemzetközi elismerést is szerzett.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Dr. Lupescu Radu történész, az egyetem Kolozsvári Karának docense rövid történelmi betekintést nyújtott. Elmondta, hogy Bocskai István a magyar történelem egy nehéz periódusában uralkodott, a mohácsi csata utáni időszakban, amikor a Német-Római Birodalom és az oszmán birodalom hadakozott egymással Magyarország területén. Ekkor született Bocskai István.
Aztán megint háborúba sodródott az ország, megint a két birodalom kereszttüzében, a 15 éves háborúban, amit a lakosság nagyon megszenvedett. Az erdélyi nemesség utolsó reménye Bocskai István volt. Miután első lépésben Erdélyből, majd a Felvidékről is kiűzték a császári csapatokat, 1605-ben Erdélyben és Magyarországon is megválasztották fejedelemnek, egyre nagyobb hatalomra tett szert. Így kerül sor a bécsi tárgyalásokra, 1606-ban, és megszületett a béke.
A 19. században módosították az épületet, átalakították a homlokzatát, és ez volt az a pillanat, amikor behozták az emléktáblákat az épületbe, és miután semmi nem hirdette a homlokzatán, hogy itt született Bocskai, az itt élő Reményik család úgy döntött, hogy emléktáblával fogja megtisztelni a fejedelmet. Erre egy nagyszerű alkalom kínálkozott, a város 1906-ban megemlékezett az 1606-os eseményekről. Ekkor helyezték el az emléktáblát.
1941-ben Kelemen Lajos számol be ezekről az eseményekről, mivel akkor megindult egy mozgalom annak érdekében, hogy az elpusztított kolozsvári emléktáblákat visszahelyezzék. Erre nem került sor és lényegében idén sikerült kompenzálni ezt a hiányt” – fejtette ki Lupescu Radu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!