A 115 éve állított, majd elveszett Bocskai-táblára emlékeztető tabló (jobbra) és a Bocskai István erdélyi fejedelem életét bemutató tabló (balra)
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A 115 éve állított, ám időközben eltűnt Bocskai-táblára emlékeztető tablót helyeztek el a működésének 20. évfordulóját ünneplő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen pénteken az intézmény Rektori Hivatalának otthont adó kolozsvári Bocskai-házban.
2021. május 21., 17:352021. május 21., 17:35
2021. május 21., 17:402021. május 21., 17:40
A táblát eredetileg a három kolozsvári protestáns egyház állította a bécsi béke 300. évfordulóján Bocskai István fejedelem (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) szülőházában 1906-ban. A táblának azóta nyoma veszett, csupán a korabeli sajtó visszaemlékezéseiben és egyéb forrásokban fellelt részletek alapján készítettek új tablót.
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke nyitóimájában visszaemlékezett azokra az időkre, amikor 1906. május 20-án a három kolozsvári protestáns egyház kegyelettel ünnepelte Bocskai István fejedelmet és az akkor 300. évfordulójához érkező bécsi békét.
– mondott köszönetet a püspök.
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke imát mond
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és egyben a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta, hogy Istennek sok ajándéka van, amit az embereknek adott, de ezek közül különleges nagy ajándék az emlékezés. „Az élőlények sorában csak mi kaptuk ezt az ajándékot, hogy vissza tudunk menni az úton, akár 100 vagy 1000 éveket is. Fel tudjuk eleveníteni azokat az eseményeket, amelyek az előttünk járókkal megtörténtek, és ez a tudás, ez a lehetőség adja meg az ember számára, hogy rendkívül sok mindent tanulhat belőle.
– mondta ünnepi beszédében Kató Béla.
Hozzátette, hogy az egyetem nevelői munkája az elmúlt húsz esztendőben rendkívül fontos volt, és hogy azokat a fiatalokat, akik oda járnak, ilyen módon nevelték, tudatosították bennük, hogy milyen gazdag örökségük van, és ezt az örökséget át kell venni, sajátjukká kell tenni és tovább kell vinni.
Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke áldást mond
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Tonk Márton egyetemi tanár, a Sapientia EMTE rektora aláhúzta, hogy az elmúlt húsz esztendőben az az épület egyformán vált a Sapientia egyetem szimbólumává, és a Bocskai-kultusznak az egyik fontos helyszínévé.
– emelte ki a rektor. Hozzátette, hogy húsz esztendő kellett ahhoz, hogy az intézmény abszolút teljesértékű egyetemmé váljon, és ez alatt a 20 év alatt letette a névjegyét a felsőoktatás asztalára. Mára már szerves része a romániai nemzeti felsőoktatási rendszernek, elismert része a Kárpát-medencei magyar felsőoktatásnak, ezen belül pedig Erdélyben az önálló magyar felsőoktatás zászlóshajója, valamint az elmúlt 5–10 év eredményezte azt, hogy nemzetközi elismerést is szerzett.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Dr. Lupescu Radu történész, az egyetem Kolozsvári Karának docense rövid történelmi betekintést nyújtott. Elmondta, hogy Bocskai István a magyar történelem egy nehéz periódusában uralkodott, a mohácsi csata utáni időszakban, amikor a Német-Római Birodalom és az oszmán birodalom hadakozott egymással Magyarország területén. Ekkor született Bocskai István.
Aztán megint háborúba sodródott az ország, megint a két birodalom kereszttüzében, a 15 éves háborúban, amit a lakosság nagyon megszenvedett. Az erdélyi nemesség utolsó reménye Bocskai István volt. Miután első lépésben Erdélyből, majd a Felvidékről is kiűzték a császári csapatokat, 1605-ben Erdélyben és Magyarországon is megválasztották fejedelemnek, egyre nagyobb hatalomra tett szert. Így kerül sor a bécsi tárgyalásokra, 1606-ban, és megszületett a béke.
A 19. században módosították az épületet, átalakították a homlokzatát, és ez volt az a pillanat, amikor behozták az emléktáblákat az épületbe, és miután semmi nem hirdette a homlokzatán, hogy itt született Bocskai, az itt élő Reményik család úgy döntött, hogy emléktáblával fogja megtisztelni a fejedelmet. Erre egy nagyszerű alkalom kínálkozott, a város 1906-ban megemlékezett az 1606-os eseményekről. Ekkor helyezték el az emléktáblát.
1941-ben Kelemen Lajos számol be ezekről az eseményekről, mivel akkor megindult egy mozgalom annak érdekében, hogy az elpusztított kolozsvári emléktáblákat visszahelyezzék. Erre nem került sor és lényegében idén sikerült kompenzálni ezt a hiányt” – fejtette ki Lupescu Radu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!