
Egy kicsi mozgás senkinek sem árt. A gyerekkornak elsősorban a játékról, mozgásról kellene szólnia
Fotó: Beliczay László
A rendszeres testmozgás hosszú távú kimaradása a gyermekek életében ahhoz vezethet, hogy a fiatal generáció talán csak akkor fogja tudatosítani magában az egészséges életmód alapjait, amikor már túl késő lesz – hívta fel a figyelmet megkeresésünkre Matei Linda, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum testneveléstanára. A pedagógus szerint a szülői példamutatás a legfontosabb, hiszen ha a gyerek azt látja, hogy a felnőttek rendszeresen végeznek testmozgást, ezt a mintát fogja követni.
2021. február 12., 14:462021. február 12., 14:46
Sok településen a második félévtől is az online térbe kényszerül az oktatás: bár Kolozsvár hétfőn vörös forgatókönyvből sárgára „váltott”, egyelőre csak az elemisták és óvodások térhettek vissza az iskola falai közé. Az online oktatás egyik legfőbb negatív hozadéka, hogy kevés rendszeres mozgás szerepel a gyerekek mindennapi életében. Matei Linda, a kincses városbeli Báthory István Elméleti Líceum testneveléstanára úgy látja, kétségtelen, hogy az online oktatásnak több negatív hatása van, mint pozitív a gyermekek testi-lelki fejlődése szempontjából.
„Nem szeretnék közhelyekkel élni, ám a valóságot nem tagadhatjuk: a számítógép előtti többórás üldögélés a lehető legrosszabb, ami gyerekkorban történhet. A gyerekkor a játékról és a mozgásról szól, a testünk és környezetünk közötti kapcsolatot így ismerhetjük meg a legjobban, és ennek hatására teljesíthetjük ki fizikai és pszichés képességeinket.
– fejtette ki a pedagógus. Arra is kitért, a testnevelés-oktatás elvei közül a legfontosabbnak az aktív és tudatos részvételt tartja, melynek hatására a gyermek egész életre szóló egészségmegőrző és betegségmegelőző magatartást sajátíthat el. „Az online oktatás ennek az elvnek a megfelelő érvényesülését szinte ellehetetleníti. Ám optimista emberként azt mondom, a gyermekek rugalmasak, és semmi sem állandó, mint ahogy ez a vírushelyzet sem” – fogalmazott Matei Linda.
Lassan már egy éve, hogy kitört a járvány, és valószínűleg a legtöbb gyerek egy éven keresztül nem tornázott rendszeresen iskolai keretek között. Kérdésünkre, hogy az online oktatás egyáltalán milyen alternatívákat képes kínálni a testedzésre, a pedagógus azt mondta: több megoldás is terítékre került, de sajnos vele együtt még több megszorítás is.
és ezt a képernyő másik oldalán lévő testnevelő tanár nem ellenőrizheti. Emiatt a mozgásformák dinamikusságán és változatosságán kellett változtatni, ami természetesen a gyakorlatok és a fejlődés hatékonyságát csorbítja” – ecsetelte a pedagógus.
Az online oktatás velejárója, hogy nemcsak a tornaórák, de azokkal együtt a csapatjátékok is kimaradtak a fiatal generációk életéből, rendszeresen focizni, kosarazni, más csapatjátékra sem járhattak a korlátozások miatt. A pedagógust arról is kérdeztük: melyek a csapatjátékok legfőbb pozitív hozadékai a fejlődő gyermekekre nézve, nemcsak fizikai értelemben.
Egy csapatban lenni, közös célért küzdeni olyan lélektani jelenségeket indít el és fejleszt, mint a motiváció, csapatszellem, küzdés, kitartás, együttműködés, áldozathozatal, biztatás és még sorolhatnám” – mondja Matei Linda.
Mint kifejtette, nem aggódik azokért a gyerekekért, akik a járvány előtt is rendszeresen jártak különböző iskolán kívüli edzésekre, hiszen ők csak egy szünetet tartottak. „Ellenben azok a gyerekek, akik sem járvány előtt, sem alatt, és nagy valószínűséggel utána sem fognak járni testmozgásra, nem részesülnek a csapatsportok pozitív hozadékaiban. A sport és a testmozgás előnyeit nem lehet eléggé hangsúlyozni. Épp ezért, hogy még jobban támogatni tudjam a gyermekek testi-lelki harmonikus fejlesztését, második félévtől délutáni tornakört szeretnék indítani” – mondta a pedagógus.
Kérdésünkre, hogy mi az, amit a suliba visszatérő elemistákkal a leginkább előtérbe fog helyezni tornaórákon ennyi kimaradás után, Matei Linda azt felelte: kétségtelenül az önfeledt játékot. „Szárnyra kelt néhány hír, miszerint engedélyt kaphatunk a labdajátékokra, így ha a szabályozások lehetővé teszik, a hangsúlyt mindenképp erre tenném. Megvallom őszintén, szívszorító a maszkokban rohangáló gyerekeket nézni, sőt nem egészséges, így azt hiszem, nemcsak mi, tanárok, hanem a gyerekek is annak örülnének a legjobban, ha legalább tornaórán maszk nélkül játszhatnánk. De sajnos ez még nem lehetséges” – panaszolta a pedagógus.

Az oktatási minisztérium támogatja, hogy a tanulóknak ne kelljen védőmaszkot viselniük a tornaórákon – jelentette ki szerdán Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter.
Arról, hogy mi változott a tornaórák biztonságos megszervezését illetően az előző félévhez képest, Matei Linda kifejtette, lényegében nem változott semmi az első félévhez képest, csapatjátékokat úgy kell szervezniük a gyerekeknek, hogy betartassák velük a lehető legnagyobb távolságot. „A távolságtartás és a maszk viselése jelentősen lecsökkentette a lehetőségeinket a tornaórán. A hangsúlyt az egyénileg elvégezhető gyakorlatokra helyeztük, melyeket tornateremben helyben végezhetnek, az udvaron pedig mozgásban” – sorolta a testneveléstanár. Hozzátette, az ugrókötelezést, kislabdával való ügyességfejlesztést, az ugró- és futóiskola gyakorlatait, illetve az erőfejlesztést a jelenlegi megszorítások fényében gond nélkül végezhetik.
A pedagógust arról is faggattuk, mit tehetnek a szülők, hogy bár otthon valamelyest mozgásra ösztönözzék az amúgy is a képernyők elé kényszerült és sok esetben okostelefon-függő diákokat. Matei Linda kiemelte, a példamutatás nagyon fontos. „Úgy gondolom, ennél jobb ösztönző nem létezik. A gyermek a szülőt tartja élete legbiztosabb és legmegbízhatóbb pontjának. Ennek fényében minden, amit a szülő tesz, azt teszi a gyerek is. Ha szülőként a munkából hazatérve az első dolgunk, hogy bekapcsoljuk a tévét, vagy a telefonunkat „lapozzuk”, ne csodálkozzunk, ha a gyermekünk is azt csinálja. Tisztelet a kivételnek” – mutatott rá a tornatanár. Kifejtette, ha felnőttként is a mindennapjaink része a testmozgás, legyen szó egyszerű sétáról vagy esti nyújtógyakorlatokról, hitelt adhatunk a szavunknak, így nem szükséges könyörögnünk a gyermeknek, hogy telefon helyett járja meg magát.
Meglehetősen gyakorivá vált a medvék felbukkanása Kolozs megyében is lakott településeken vagy azok közelében: az elmúlt napokban újfent több alkalommal jelezték a nagyvad jelenlétét.
Bírálatok kereszttüzébe került nemzettársai körében a magyarok iránt leplezetlen rokonszenvvel viseltető Lucian Mîndruță bukaresti újságíró, rádiós műsorvezető. Az ismert médiaszakember keményen beolvasott azoknak, akik szerint Székelyföld nem létezik.
Évek óta találgatják Erdélyben, mikor látogat ismét a térségbe III. Károly brit uralkodó, aki visszatérő vendégnek számít a Székelyföldön.
Egyre kevesebb román állampolgár áll az anyakönyvvezető elé, és egyre több házaspár dönt úgy, hogy szétválnak útjaik.
A marosvásárhelyi orvosképzés meghatározó egyéniségétől, dr. Brassai Zoltán belgyógyász professzortól búcsúzunk, aki tartalmas életének 92. évében a lelki és szellemi folytatás bizonyosságával távozott közülünk.
A Közlekedési Minisztérium jóváhagyta a brassói és a marosvásárhelyi helyiérdekű vasútvonalakra (HÉV) vonatkozó terveket.
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
szóljon hozzá!