A tavalyi évben magas hőmérsékleteket mértek Romániában, a nyári aszály hosszú ideig tartott
Fotó: Rosta Tibor/MTI
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 2022 volt a harmadik legmelegebb év a romániai meteorológiai mérések történetében, az éves átlaghőmérséklet 11,77 Celsius-fok volt, ami 1,55 Celsius-fokkal haladta meg az 1981–2010-es átlagot.
2023. január 17., 17:032023. január 17., 17:03
2023. január 17., 17:172023. január 17., 17:17
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 2022 volt a harmadik legmelegebb év a romániai meteorológiai mérések történetében, az éves átlaghőmérséklet 11,77 Celsius-fok volt, ami 1,55 Celsius-fokkal haladta meg az 1981–2010-es átlagot.
– ami egyértelműen megerősíti, hogy a levegő hőmérséklete emelkedő tendenciát mutat Romániában – olvasható az Agerpresen.
„A tavalyi év másfél Celsius-fokkal haladta meg a korábbi évtizedek átlagát, és a harmadik legmelegebb év volt Romániában. Ugyanakkor 9 aszályos hónapunk volt az elmúlt mezőgazdasági évben, a csapadék a sokéves átlag felét is alig érte el. Ezek az adatok is megerősítik, amit évek óta tapasztalunk, hogy az éghajlatváltozás valós fenyegetést jelent. Éppen ezért kiemelt szerep jut az erdőknek, hiszen az erdők a legellenállóbbak a klímaváltozás hatásaival szemben, és jelentősen hozzájárulnak az éghajlat szabályozásához” – közölte Tánczos Barna környezetvédelmi, erdészeti és vízügyi miniszter.
A környezetvédelmi minisztérium ezért a helyreállítási alapból 1,173 milliárd eurót különített el azok támogatására, akik erdősítik területeiket, valamint a biológiai sokféleség védelmének támogatására.
A tárcavezető kiemelte: a tavaly ősszel elfogadott Országos Erdőstratégiával összhangban jelenleg is zajlik a legnagyobb erdősítési program. „Továbbra is várjuk azoknak a földtulajdonosoknak a pályázatait, akik beerdősítenék területüket. Nemcsak a telepítés költségeit térítjük meg, hanem 20 éven keresztül hektáronként évi 456 eurós támogatással is ösztönözzük azt, hogy minél több területet erdősítsenek Romániában” – mondta Tánczos Barna.
„Évtizedes leosztásban a legnagyobb mértékben az elmúlt két évtizedben (2001-2010 és 2011-2020) emelkedett a levegő átlaghőmérséklete, és az elmúlt 20 évben gyakoriak voltak a napi, havi, évszakos és éves hőmérsékleti rekordok, amelyek mindegyike megdöntötte a korábbi rekordokat” – teszi hozzá az elemzés.
A 2022-es évben 9 hónapban volt pozitív havi hőmérséklet-eltérés, csökkenő sorrendben a legmagasabb február és december (+3,1 fok), majd november (+2,6 fok), augusztus (+2,0 fok), június (+1,8 fok), július (+1,7 fok), október (+1,6 fok), január (+1,3 fok) és május (+0,4 fok). 2022 decembere 1961 óta a harmadik legmelegebb december volt. 2022 nyarán, június 30. és július 1. között adták ki a második legkorábbi vörös kódú hőségriadót Romániában az ország nyugati és északnyugati részén fekvő Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros és Beszterce-Naszód megyék alacsonyan fekvő területeire.
Bukarestben a legmagasabb érték 36,2°C volt, amelyet 2022. június 30-án mértek a Bukarest-Filaret meteorológiai állomáson. Emellett 2022. július 30-án kiadták az első vörös kódot súlyos légköri instabilitás és erős szél miatt, amely az ország nyugati részén található négy megyében volt érvényes: Krassó-Szörény, Temes, Arad és Bihar megyében.
A 2021–2022-es mezőgazdasági évben, 2021. szeptember elseje és 2022. augusztus 31-e között, 9 aszályos hónap volt, az átlagos csapadékmennyiség a havi klimatológiai normák 44–45%-a (2022 márciusában és júniusában) és 52–89%-a (2021. szeptember, október és november, 2022. január, február, május és július) között mozgott.
A 2021–2022-es mezőgazdasági év szezonális csapadékmennyiségeinek eloszlása azt mutatja, hogy azok az őszi, tavaszi és nyári évszakokban a klimatológiai átlag alatt voltak, kivéve a 2021–2022-es telet, amikor 2021 decemberében a szokásosnál magasabb értékeket mértek, de ez nem tudta ellensúlyozni a 2021 őszén kezdődő és 2022 tavaszán és nyarán folytatódó aszályt – tájékoztattak a meteorológusok.
A magas hőmérséklet a csapadékhiányos időjárás mellett súlyosbította a talajszárazságot a mezőgazdasági szempontból fontos területeken. Ugyanakkor a 2021–2022-es mezőgazdasági évben az aszály hosszú ideig tartott, hónapról hónapra fokozódott, és fokozatosan kiterjedt Románia valamennyi mezőgazdasági területére.
2022-ben összesen 130 meteorológiai riasztást adtak ki, köztük öt vörös jelzésűt. A rövidtávú (nowcasting) figyelmeztetések száma összesen 2997 volt, ebből 95 volt vörös jelzésű. A 2017–2022 közötti időszakra vonatkozó meteorológiai statisztikák azt mutatják, hogy intenzitásukban, gyakoriságukban és formájukban is nőnek a társadalmi-gazdasági tevékenységekre kiható veszélyes meteorológiai jelenségek.
A január az a téli hónap, amelyet rendszerint a legalacsonyabb minimumhőmérsékleti értékek jellemeznek, mivel ebben az időszakban Európa keleti felét tartósan sarkvidéki légtömegek uralják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Az aradi önkormányzat elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj.
A Hargita megyei önkormányzat javaslata szerint a sóbánya hiányában a parajdi wellness-központnak kell a helyi szállásadókkal együttműködve a turizmus élére állni, ezért belépőjegyek vásárlásával támogatja a létesítményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!