A zöldség- és gyümölcstermesztés lehetne a kisgazdák, a családi gazdaságok kitörési lehetősége
Fotó: Makkay József
A romániai üzletekben és piacokon óriási a kereslet a helyi termelésű zöldségre és gyümölcsre, de mivel nincs elég termés, külföldről importálnak a kereskedők. A zöldségtermesztés sanyarú helyzetén a kormánynak eddig nem sikerült érdemben javítania. Az okokról Fazakas Miklóst, az RMGE Maros gazdaszervezet elnökét, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) erdélyi alelnökét kérdeztük.
2022. augusztus 27., 08:572022. augusztus 27., 08:57
2022. augusztus 27., 10:222022. augusztus 27., 10:22
A zöldségtermesztő gazdák szerint sok jót nem ígér az idei zöldségszezon nyári mérlege. A bukaresti mezőgazdasági minisztérium által de minimis támogatással felkarolt, fólia alatti paradicsomtermesztés levitte a paradicsom kiskereskedelmi árát, közben minden más zöldség – uborka, paprika, padlizsán, káposzta stb. – drasztikusan megdrágult. Fazakas Miklós alsó-nyárádmenti zöldségtermesztő agrárvállalkozó, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Maros szervezetének elnöke
„A mezőgazdasági minisztérium egyoldalúan belenyúlt a termékválaszték támogatásába, és felborította a piaci egyensúlyt. Gazdaszervezetünk ezt azonnal jelezte az RMDSZ-es mezőgazdasági államtitkárnak, akinek sikerült elérnie, hogy az év második felére a szaktárca kibővítse a támogatott zöldségek listáját, az idei zöldségpiac helyzetén azonban ez már lényegesen nem változtat” – magyarázza a Nyárádkarácsonban gazdálkodó Fazakas Miklós, akit a legnagyobb hazai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) erdélyi alelnökének választottak meg.
Pirosodó paprikák a fóliasátorban
Fotó: Makkay József
A Maros megyei szakember évek óta harcol a romániai gazdatámogatások átalakításáért. Országos szinten jelentős különbség van a nagy kiterjedésű – dél-romániai, bánsági, partiumi – mezőgazdasági farmok és a kisgazdák érdekérvényesítési képessége között. Fazakas szerint a zöldség- és gyümölcstermesztés lehetne a kisgazdák, a családi gazdaságok kitörési lehetősége, hiszen egy egyhektáros intenzív szabadföldi vagy fólia alatti zöldségesfarm megfelelő szaktudással jó megélhetést biztosít a gazdacsaládnak. Vendéglátóm példaként az idei káposztahiányt hozza föl.
A gazdacsalád számára idén ez százezer lejes, azaz húszezer eurós tiszta jövedelmet jelent.
A gazdák számára jó megélhetést biztosító zöldségesfarmok elindításához Fazakas az Erdélyben sikeresnek bizonyult, a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány által magyarországi kormányforrásokból finanszírozott, 20 ezer eurós pályázatokat tartja járható útnak, amiből a gazda önrésze ötezer euró. Az Európai Unióban a tagországi forrásokból finanszírozható mezőgazdasági de minimis támogatások felső határát az Európai Bizottság 25 ezer euróban határozta meg, ami célirányos támogatásként nagy segítség a kis farmok elindításához.
„Finanszírozni lehetne belőle fóliaházak felépítését, szántóföldi zöldségtermesztésben a csepegtetős vagy szórófejes öntözés kiépítését, vagy a gazdaság más szükségleteit. Ez a jó támogatási forma, és nem az a rendszer, amit a minisztérium erőltet, és ami hosszabb távon nem oldja meg a mai súlyos gondokat” – érvel a gazdaszervezet vezetője. Fazakas elismeri, hogy a nagyobb összegű de minimis támogatásokat a komoly gondokkal küszködő román költségvetésből kellene elkülöníteni, vagy brüsszeli segítséggel gyökeresen átalakítani a román pályázati rendszert.
A mezőgazdasági szakember szerint sürget az idő, hogy megtalálják a nagy és a kisgazdaságok közötti egészséges egyensúlyt: csak így lehet talpra állítani a hazai zöldség- és gyümölcstermesztést. A hivatalos statisztikai adatok szerint Románia éves átlagban a hazai zöldség- és gyümölcsfogyasztás 80 százalékát importálja, amiben benne van a déli gyümölcsök aránya is. A narancsot, banánt, kivit és egyéb déli gyümölcsöt leszámítva a statisztika így is siralmas, az arány a kelet-európai országok közül Romániában a legrosszabb. A szakminisztériumban is tisztában van a gondokkal, pár éve ezért született meg a paradicsomtámogatási program, a tapasztalatok szerint azonban ebben a formában nem orvosolja a hazai zöldségtermesztés nehéz helyzetét.
A Maros megyei gazdaszervezet vezetője az erdélyi gazdatársadalom másik nagy gondját a zömében nyugat-európai munkavállalásban látja. Akik idehaza sikeresen gazdálkodhatnának, közülük sokan kimennek idénymunkára külföldre, és hazatérve azzal dicsekszenek, hogy milyen jól választottak. „Tapasztalatom szerint ez a réteg nem halad szinte semmire. A megkeresett pénzt elkölti, nem fekteti be, nem tud egyről kettőre lépni, szemben a családi gazdaságokkal, ahol évről évre történik valamilyen fejlesztés.
Szabadföldi káposztatermesztés a nyárádkarácsoni farmon. Idén aranyára van a káposztának is
Fotó: Makkay József
Csak a nyelveket beszélő, „menő” szakmákban dolgozók számára van igazából jobb érvényesülési lehetőség, de ez a külföldön dolgozó romániai munkavállalók mintegy tíz százalékát jelenti” – vélekedik az RMGE Maros vezetője. A hatalmas munkavállalói réteg helyben tartása sokkal átgondoltabb programokat, pályakezdési tanácsadást és célirányos gazdatámogatásokat feltételez, amelyek kivitelezésére Fazakas Miklós az elmúlt 32 év évben nem látott valódi hajlandóságot.
Sok gazda számára az értékesítés jelenti a fő gondot, ugyanis az a tévhit terjedt el, hogy helyi termelésű zöldséget és gyümölcsöt nem lehet eladni: a zöldségpiacokon kevés áru fogy el, a nagyáruházak pedig nem vevők a gazdák termékeire.
„Ezt a tévhitet legjobban én cáfolhatom, aki egyhektáros fólia alatti és jóval nagyobb területű, szántóföldi zöldségtermesztésből élek a családommal. Hosszú évek óta az Auchan áruházlánc beszállítója vagyok, de mondhatnék bármilyen más áruházat, hiszen mindenhol küszködnek a hazai áru nehéz beszerzésével. Állandóan cseng a telefonom, mert sokkal több nyárikáposztára volna szükségük, mint amivel rendelkezünk, és nincs honnan szerezzek. Ez is bizonyíték arra, hogy el lehet adni a helyben megtermelt árut. A nagy baj az, hogy hazai nincs áru, ezért kell külföldről importálni” – magyarázza a nyárádkarácsoni gazda, aki az egyesületben tevékenykedő gazdatársait arra biztatja, hogy értékesítésre szövetkezzenek.
Nyárádkarácsonban gazdálkodik Fazakas Miklós, aki a legnagyobb hazai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet erdélyi alelnöke
Fotó: Makkay József
Ma már több ilyen működik Erdélyben – például az aranyosegerbegyi káposztatermesztők szövetkezete, akiknek az idei esztendő sikertörténet –, „csupán” meg találni a gazdák közötti összefogás lehetőségét. Fazakas szerint gazdaegyesületük sokat segít az útkereső zöldség- és gyümölcstermesztő gazdáknak azzal, hogy szaktanfolyamokat szervez, szakemberekkel hozza őket össze, illetve rendszeresen tart tapasztalatcserét sikeres gazdák farmján, telephelyén. „A mostani agrártámogatási rendszerrel sok gond és baj van, de így is megéri gazdálkodni. Ennek előfeltétele az elhatározás, a megfelelő szaktudás elsajátítása és az induláshoz szükséges minimális tőke előteremtése. A többit évről évre beruházza az ember. Sok sikeres gazdát ismerek: közös felelősségünk, hogy ezek történetét minél több kezdő gazda megismerje, hogy példa legyen számukra” – magyarázza az RMGE Maros gazdaszervezet elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!