A szórvány a magyar jövő határvidéke – Aradon tartotta országos konferenciáját az RMDSZ

A rendezvénynek otthont adó Arad megye ebből a szempontból „hibrid”, mert vannak olyan kislétszámú magyar közösségek, amelyekről elmondható, hogy szórványban élnek, de vannak tömbmagyar települések, nagyszámú közösségek, amelyek rendelkeznek akkora erővel, hogy helyi tanácsosi, alpolgármesteri vagy polgármesteri mandátumok révén közigazgatásilag is „saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását”.

Szórványkonferencia a Szabadság-szobor fényében

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ szórványfrakciójának Hunyad megyei illetőségű elnöke beszéde elején „kijavította” Faragó Pétert, aki azt mondta, hogy „a Szabadság-szobor árnyékában” zajlik a konferencia, mert a mellette ülő Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkárral arra jutottak, hogy helyesebb azt mondani: a Szabadság-szobor fényében gyűltek össze a szórványközösségek képviselői jövőt tervezni.

Ezekre a kihívásokra keresik a választ a szórványnapi konferenciák, amelyeken a leggyakrabban visszatérő témák:

• az anyanyelvű oktatás,
• az egyházi és a civil élet,
• a politikai képviselet kérdése,
• a szórvány–székelyföldi együttműködés megerősítése,
• a családtámogatás,
• a magyar sajtó helyzete

– ezekre épül az RMDSZ szórványcselekvési terve is, melynek középpontjában mindig a közösségépítés áll. „Ilyenkor, az év vége felé, adódik az alkalom, hogy visszanézzünk, de előre is tekintsünk, hogy értékeljük az elmúlt esztendőt és megtervezzük a következőt” – fejtette ki Winkler Gyula.

Az EP-képviselő szerint mind gazdasági, mind a politikai instabilitás, mind a szélsőséges erők térnyerése szempontjából rendkívül nehéz időszakban lépett be a kormányba az RMDSZ, de emlékeztetett arra, hogy a végrehajtásban való szerepvállalás „nem cél, hanem eszköz” az érdekképviselet számára.

– hangsúlyozta, megemlítve, hogy a regionális átszervezés vagy a parlament létszámának csökkentése majdnem a felére annak a veszélyét jelentené – főleg a szórványközösségek számára –, hogy elveszíthetjük a képviseletet mint eszközt. A megszorítások jegyében az idei tanévnyitóra sok iskola önállóságát megszüntették, de az RMDSZ kormányzati részvételének eredményeként a kisebbségi (ez esetben magyar) iskolákat nem olvaszthatták be más oktatási intézményekbe, nem veszítették el jogi személyiségüket – példálózott a szórványfrakció elnöke.

Nemcsak a figyelmet keltettük fel, nemcsak napirenden tartottuk a témát, hanem új lendületet hoztunk a FUEN, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának a tevékenységébe is. Sikerként könyvelhetjük el, hogy az Európai Parlamentben nagy többséggel támogatták az őshonos kisebbségek védelméről szóló kezdeményezést, ezt az Európai Bizottság kaszálta el később. A munka nem áll meg, az európai parlamenti választásokat követően újraszerveztük a Nemzeti Kisebbségi Munkacsoportot, a Minority Intergroupot, és dinamikus működéssel, magyarországi partnereink támogatásával tartjuk napirenden a kisebbségvédelmi kérdéskörét az Európai Parlamentben, a Régiók Bizottságában és az Európa Tanácsban” – magyarázta Winkler Gyula.

Össznemzeti érdek és össznemzeti érték

Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár a magyar kormány támogatásáról biztosította a szórványmagyarságot. „A mai nap alkalmas arra, hogy felhívjuk a figyelmet a szórványközösségekre, mindennapi küzdelmeikre és közös sikereinkre is. A magyar emberek számára a szórvány nem néprajzi fogalom, hanem küldetés. Hiszen ott, ahol kevesebben vagyunk, minden magyar szónak, minden magyar intézménynek, minden nemzeti ünnepnek különleges jelentősége van” – hangsúlyozta aradi beszédében.

A meghívott szerint a nemzetpolitikában a szórványközösségeknek mindig is megkülönböztetett helyük volt, hiszen ezek a közösségek a magyar nemzet végvárait jelentik. „Azokat a bástyákat, amelyek az egész nemzetet védik, tehát egyetlen ilyen közösség gyengülése vagy eltünése az egész magyar nemzeten mély sebet ejtene, és az egész magyar nemzet számára veszteség lenne.

Ezért a magyar kormány részéről az elmúlt 15 évben mindent megtettünk annak érdekében, hogy közösségeink a szórványvidéken is boldogulni tudjanak, és számukra is elérhető legyen mindaz, ami a megmaradásukhoz, anyanyelvünk és kultúránk ápolásához elengedhetetlen” – fogalmazott Nacsa Lőrinc.

Ezért is örömteli, hogy már egy évtizede, itt, Erdélyben pedig még annál is régebb óta van egy nap, amit ennek az ügynek szentelünk, egy nap, ami felhívja a figyelmet a szórványmagyarság támogatásának fontosságára, és ami nemcsak gondolkodásra, hanem cselekvésre is buzdít mindannyiunkat. Ezért a mai napon külön köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik nap mint nap tesznek azért, hogy megőrizzék a magyarság bástyáit, végvárait, a tanítóknak, a lelkipásztoroknak, a közösségszervezőknek, az RMDSZ-nek és a civil szervezeteknek” – mondta Nacsa Lőrinc.

Az aradi rendezvény további részében Molnár András parlamenti képviselő, Temes megyei RMDSZ-elnök, Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök, Markó Attila, a parlamenti képviselettel nem rendelkező szórvány megyék alsóházi küldötte, Székely István társadalomszervezésért felelős ügyvezető RMDSZ-alelnök és Horváth Anna, önkormányzatokért felelős ügyvezető RMDSZ-alelnök részvétlével tartottak pódium-beszélgetést a közösségszervezés lehetséges és más működő példáiról, majd Szabó Ödön parlamenti képviselő, Barbócz Izabella Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes és Mihályfalvi Katalin oktatásért felelős ügyvezető RMDSZ-alelnök a szórványban működő önálló magyar oktatási intézmények helyzetéről és jövőjéről beszélt.