A közösségi médiában zajló vitákban nagyon nagy szerepet kapnak az érzelmek, indulatok, különösen a negatív indulatok, a verbális agresszió
Fotó: Pinti Attila
Elözönlötték a közösségi oldalakat a „merészebb” hozzászólók, akik képzettebbnek gondolják magukat a szakértőknél, orvosoknál is. Ezáltal hamar elszabadulnak az indulatok, egymásnak feszülő kommenteket, parttalan vitákat olvasunk, ahol mindenki árasztja a véleményét, és ebben a nagy zűrzavarban ugyanannyit „ér” például egy laikus véleménye a koronavírusról, mint egy szakemberé. Vincze Orsolya kommunikációs szakértőt, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet magyar tagozatának docensét kérdeztük arról, hogyan alakulhatott ki ez a helyzet, milyen veszélyekkel jár, milyen módszerek léteznek a kommentelés szabályozására és lehetne-e tanítani azt, hogyan viselkedjünk az online térben.
2021. április 06., 16:272021. április 06., 16:27
A közösségi média már évek óta beférkőzött a mindennapjainkba, amely egy olyan nyilvános tér, ahol bárki megoszthatja a véleményét, álláspontját, látszólag következmények nélkül. Azonban a koronavírus idején ez még hangsúlyosabbá vált, hiszen sokak kényszerültek arra, hogy nemcsak a szabadidejükben, hanem munka- és iskolaidőben is online legyenek. Itt tartják a kapcsolatot a családjukkal, ismerőseikkel, de online „járnak” színházba vagy szentmisére is. Az egyre gyakoribbá váló indulatos kommentelések azonban zűrzavart okozhatnak és súlyos következményekkel is járhatnak.
Vincze Orsolya kommunikációs szakértő lapunknak elmondta, hogy a közösségi oldalak a megjelenésükkör elsősorban a személyes kapcsolattartás felületei, a személyes kapcsolatháló fenntartásának eszközei voltak.
„A hírfolyamunkban homogén felületen jelennek meg forrástól függetlenül a tartalmak, és sokszor nem is tudjuk, hogy amit láttunk, olvastunk, honnan is származik, ki vagy milyen oldal osztotta azt meg velünk” – magyarázta a Krónikának Vincze Orsolya.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet magyar tagozatának docense hozzátette, hogy egy olyan közeg, ahol a hentes és a szakorvos véleménye egyformán, szabadon megjelenhet, akár a szabad véleménycsere ideális közege is lehetne, amelyre a Web 2.0 megjelenésekor voltak is remények (a Web 2.0 olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit).
– hangsúlyozta a szakértő.
Azt is kiemelte azonban, hogy hatalmas felületekről beszélünk, a Facebooknak és a tulajdonában levő egyéb platformoknak, a WhatsAppnak és az Instagramnak együtt több mint hárommilliárd felhasználója van. Úgyhogy nem minden csoportban, nem minden téma kapcsán agresszív vagy indulatos a kommunikáció.
A közéleti, politikai témákhoz kapcsolódó kommentek azonban, jellemzően indulatosabbak, ez egyébként így van a hírportálokon, médiaintézmények oldalain megjelenő kommentek esetében is.
Vincze Orsolya: az online kommunikáció szabályozása elsősorban nem a bíróságok, hanem a résztvevők feladata
A megalapozatlan vélemények, esetenként szándékosan megtévesztő kommentek verbális agresszióval társulva alkalmasak arra, hogy egyes hangokat felerősítsenek, másokat meg elhallgattassanak.
– magyarázta az oktató. Ez jócskán beszűkíti a szakemberek kommunikációs lehetőségeit, akiknek egyszerű, világos állításokkal komplex eszmefuttatásokat kellene szembeszegezniük.
„A jelenlegi oltások potenciális mellékhatásairól folyó »viták« azt hiszem, kiváló példái ennek. Védekezni úgy lehet, ha a felhasználó figyel arra, hogy többfajta információforrást kövessen, ne záródjon be a saját online buborékjába” – fejtette ki Vincze Orsolya. Hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy
A kommentek egyszerűen fogalmazva hozzászólások, így szabályozni annyira kell vagy szabad őket, amennyire bármiféle megszólalást. A szólásszabadság fontos érték, amely mellett érdemes kiállni akkor is, ha ez kockázatokkal jár.
– fogalmazott Vincze Orsolya.
Sokszor nem is tudjuk, hogy amit láttunk, olvastunk, honnan is származik
Fotó: Pinti Attila
Hozzátette, hogy az utóbbi években egyre nagyobb nyomás nehezedett a platformokra, hogy ne csak a gyűlöletbeszéd, hanem az álhírek terjesztésének megakadályozásában is legyenek aktívabbak, és a közelmúltban el is indult román és magyar nyelven is az álhírek szűrése a Facebookon. De az egyes online közösségek, csoportok is szokták a saját kommunikációjukat szabályozni.
„Az egyik legérdekesebb ilyen ítélet Svájcban született, ahol a bíróság egy felhasználót azért ítélt pénzbírságra, mert gyűlölködő kommenteket lájkolt, kedvelt, és így egyetértését fejezte ki, illetve növelte is a gyűlölködő tartalmak láthatóságát” – számol be az oktató.
Azonban úgy véli, hogy az online kommunikáció szabályozása elsősorban nem a bíróságok, hanem a résztvevők feladata. Illetve egyre jobban látszik, hogy a platformoknak is nagy felelősségük van abban, hogy milyen tartalmak, milyen beszédmódok népszerűek a felületeiken. Például azért, mert
Legyünk jó polgárok az online közegben is
A szakember szerint az online kommunikáció normáira már az iskolában is nagy figyelmet kellene fordítani.
De nem feltétlenül a Facebookon érvényes viselkedési normákat kellene tanítani, hiszen a platformok népszerűsége változik, és akik ma iskolások, egyre kevésbé aktív Facebook-felhasználók.
Vincze Orsolya úgy véli, hogy nem annyira egy konkrét platformról van szó, hanem olyan általánosabb kérdésekről, mit például az információs írástudás, az a képesség, hogy meg tudjuk ítélni egy információ megbízhatóságát, és meg tudjuk találni a megfelelő és megbízható információkat. Vagy, még általánosabban, hogyan legyünk jó polgárok az online közegben is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!