2013. március 21., 08:442013. március 21., 08:44
Romániánál csak két állam teljesített rosszabbul: Törökország 0,7 százalékkal kullog a sor végén, míg Bulgáriában egyáltalán nincs hulladék-újrahasznosítás. Az elmúlt évtizedben Nagy-Britanniában növekedett leggyorsabban a hulladék-újrahasznosítás mértéke: a szigetországban 2001-ben a szemét 12 százalékát hasznosították újra, 2010-re pedig sikerült elérni a 39 százalékot, amely egyenlő a jelenlegi európai uniós átlaggal.
Magyarország 19 százalékos növekedést produkált ugyanezen időszakban, így 2010-ben már a kommunális hulladék 21 százalékát dolgozta fel, ez a negyedik helyet jelenti az EEA listáján. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség felhívta a figyelmet, hogy jó néhány ország nem tudja teljesíteni 2020-ra az 50 százalékos újrahasznosítási arányról szóló európai irányelvet.
Egyes államokban ugyanakkor csökkent az újrahasznosítás mértéke: Norvégiában 44 százalékról 42-re, míg Finnországban 34 százalékról 33-ra estek vissza a mutatók – ismertette a számokat a The Guardian napilap internetes kiadása. Ezzel szemben néhány ország – például Németország, Ausztria és Belgium – már most a kommunális hulladék több mint felét újrahasznosítja.
Jacqueline McGlade, az EEA vezetője elmondta: viszonylag rövid idő alatt néhány országban sikerült gyökeret vernie az újrahasznosítás kultúrájának a megfelelő infrastruktúra, a kezdeményezések és a nagyközönség tudatosabbá tételét célzó kampányok révén. „Mások azonban továbbra is le vannak maradva, és ezzel jelentős mennyiségű erőforrást pazarolnak el” – hangsúlyozta az illetékes. Janez Potocnik, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa rámutatott: az erőforrások bölcs felhasználásának elmulasztása új gazdasági krízishez vezethet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok