A Siculicidium-emlékmű felújítását ünnepelték Madéfalván

Az emlékművet, melynek felújítása három évig húzódott, felszentelésének 110-ik évfordulóján avatták újra. Vasárnap délelőtt dísztanácsülést tartottak, melyen díszpolgári címet adományoztak Potápi Árpád Jánosnak az emlékmű felújításában nyújtott segítségéért. Az esős időjárás miatt az ünnepi szentmisét a Siculicidium-kápolnában tartották, majd az emlékműhöz vonult az ünnepélő tömeg.

Szentes Csaba polgármester beszédében kiemelte, az elmúlt száztíz év alatt kicserélődött egy generáció, de megmaradt az élet és az azzal járó munka vállalása, a meglévő értékek megőrzése, továbbadása. Ehhez pedig józan észre, hitre és alázatosságra volt szükség, mondta, hozzátéve, hogy az összefogás mellett ezen értékekre alapozva valósulhatott meg az emlékmű felújítása is.

Az autonómia ősi jog

„Az, hogy a székelyek 110 évvel korábban emléket állítottak az áldozatoknak, ma pedig megújították azt, világosan mutatja, hogy kezükben akarják tartani a jelenüket, és elődeik példájából erőt merítve akarják jövőjüket formálni” – mutatott rá Potápi Árpád János. Véleménye szerint, ahogy az ősök is a végsőkig kitartottak szabadságjogaik mellett, úgy a székelyek ma sem cselekedhetnek másképp: sorsukat maguknak kell alakítaniuk, nem várhatják és nem is remélhetik, hogy Brüsszel vagy Bukarest megoldást hoz.

„A prefektusi eljárások sokasága, az elkobzott kétnyelvű feliratok, a választott elöljárók meghurcolása nem rettent el minket, mert Isten szolgája, Márton Áronnal valljuk, hogy az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsőség” – fogalmazott az államtitkár. Arra biztatta a jelenlevőket, hogy ne adják fel a küzdelmet, ne mondjanak le arról, ami évszázadokkal korábban az övék volt. Mint mondta, az autonómia, az önrendelkezési jog a székelyek ősi joga, amelyhez ragaszkodtak 1764-ben, és amelyhez ma is ragaszkodni kell.

„A székelyek mai autonómiaigénye megalapozott és jogszerű. És ami számunkra ennél is fontosabb, mélyen a hagyományokban gyökerezik, és a jövőt jelenti. Ezért arra biztatom önöket, hogy álljanak ki a területi autonómiáért, fogjanak össze érte és vegyenek részt minden ehhez kacsolódó eseményen” – mondta az államtitkár.

Jelent, jövőt építeni a múltból

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök arról beszélt, hogy az ember természetéhez tartozik, hogy keresi gyökereit, amely által jelent és jövőt tud építeni. Majd párhuzamot vonva az 1849. október 6-án és az 1764. január 7-én életüket feláldozó hősöknek emléket állító emlékművek között, kifejtette: mindkettő mögött a hazaszeretet áll.

„Hogy mit jelentett őseink számára a szabadság, azt tudjuk. Számunkra, a 21. században a szabadság azt jelenti, hogy őseink földjén, szülőföldünkön magyarok akarunk maradni, kultúránkat, hitünket, nyelvünket megőrizni. Azt, amit magunknak kérünk, nem akarjuk elvenni senkitől, és a szabadság nem olyan, hogy ha osztják, akkor kevesebb lesz” - fogalmazott Kelemen. Rámutatott, a szabadság ma azt is jelenti, hogy nem a honvédelmi miniszter mondja meg, miről lehet beszélni, és miről kell hallgatni.

Ráduly Róber Kálmán, Csíkszereda lemondott polgármestere rámutatott: maga és családja is átélte azt, „amit 1764. január 7-én érezhettek a madéfalviak, amikor a hóhérjaik galád módon, az éj leple alatt támadtak rájuk”. A beszédeket követően a jelenlévők elhelyezték a kegyelet koszorúit, majd megáldották a 110 év után először felújított emlékművet.