Fotó: Haáz Vince
Jelentősen alulreprezentált a romániai középiskolákban magyar nyelven tanulók aránya: miközben az elemi és általános iskolai képzésben 5,5 százalékot tesznek ki, addig a 9–12. osztályban ez az arány már alig 3,8 százalék. A hároméves szakiskolai képzésben eközben kiemelkedőnek tekinthető a magyarul tanulók aránya az Erdélystat friss felmérése szerint.
2021. január 28., 14:302021. január 28., 14:30
2021. január 28., 14:352021. január 28., 14:35
Románia 929 tanintézetében működött magyar tannyelvű osztály a 2019/2020-as tanévben, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult, mintegy kétharmaduk pedig kizárólag magyar nyelvű osztályokkal rendelkező iskolákba járt – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai szolgálat által csütörtökön közzétett, a romániai magyar iskolahálózat szerkezetét és főbb jellemzőit górcső alá vevő elemzéséből.
Mint most nyilvánosságra hozott adatsorokból megtudhatjuk, a romániai iskolák 9,5 százalékában van magyar nyelvű képzés, a magyar nyelven tanulók aránya a közoktatásban 4,9 százalékos. Ez oktatási szintenként eltérő: az elemi és általános iskolai képzésben 5,5 százalékos,
A hároméves szakiskolai képzésben kiemelkedőnek tekinthető a magyarul tanulók aránya (6,2 százalékos), a gimnázium utáni, úgynevezett felsőfokú technikumi szakképzésben viszont csupán 1150-en tanultak magyarul (1,3 százalék).
Magyar nyelvű elemi oktatás 831 iskolában, általános iskolai osztály pedig 507 oktatási helyszínen van. Magyar középiskolai oktatás 126 tanintézetben zajlik: 71 iskolában elméleti, 37 iskolában hivatási, 59 iskolában pedig szakközépiskolai képzés, miközben szakiskolai képzés 61 helyszínen, gimnáziumi utáni oktatás pedig 16 helyszínen van.
A magyar nyelven tanuló diákok mintegy kétharmada (65,7 százaléka) kizárólag magyar nyelvű osztályokkal rendelkező iskolákba jár, a vegyes tannyelvű iskolákba járók aránya Szilágy, Beszterce-Naszód, Maros, Brassó és Szatmár megyékben kiemelkedő. A kizárólag magyar iskolába járó diákok aránya értelemszerűen Székelyföldön a legmagasabb (85 százalék), viszont a szórványrégiókban is jelentősnek tekinthető: Bánságban 77 százalék, Dél-Erdélyben 60 százalék, Észak-Erdélyben 57 százalék.
Mint rámutatnak, a fragmentáltság azt is jelenti, hogy a magyarul tanuló diákok a kisebb méretű iskolákban felülreprezentáltak: 30 százalékuk 200 főnél kisebb létszámú iskolákba jár (szemben a romániai diákpopuláció 21 százalékával), további 29 százalékuk pedig 200–499 fős intézményekbe (ez országosan 22,5 százalék). A nagyobb iskolákban a magyarul tanulók jelentősen alulreprezentáltak, csupán 16 százalékuk látogat 800 főnél nagyobb oktatási helyszíneket, szemben az országos 35 százalékkal.
Szintén ezzel függ össze, hogy a magyar oktatási hálózaton belül jelentős arányú az összevont osztályokban történő oktatás. A több osztálycsoport egyidejű jelenlétével zajló osztott képzés leginkább alapfokon jellemző, a magyar elemisek mintegy egyötöde (21 százaléka, azaz 10 580 tanuló), illetve az általános iskolások 9 százaléka szimultán oktatásban részesül.
Az alacsony létszámú magyar osztályok alapvetően a szórványmegyékben jellemzőek, helyenként az elemi osztályosok akár többsége szimultán oktatásban vesz részt (Fehér megye 61 százalék, Beszterce-Naszód 49 százalék, Hunyad és Arad 36 százalék, Máramaros 35 százalék, Temes 33 százalék, Szeben 31 százalék).
Az Erdélystat elemzése ugyanakkor arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a magyar oktatási kínálatban számos terület hiányos, legalábbis az országos választékhoz képest. A magyarul tanulók alulreprezentáltak a filológia, de részben a matematika–informatika és társadalomtudományi képzésben (gimnáziumok), a testnevelési osztályokban (hivatási képzés), a mechanika, élelmiszeripar, környezetvédelem, közgazdaságtan szakokon (szakközépiskolák), illetve az egészségügyi asszisztensi, ápolói képzésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Országszerte meleg időre számíthatunk a következő két hétben, kevés csapadékkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 9. és 23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Szolgálati jellegű bűncselekmények és hamisítás gyanújával indult eljárás Ramona Lile, az aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem korábbi rektora ellen – közölte a városi ügyészség.
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!