A Romániai Magyar Cserkészszövetséget és Bagdy Emőkét díjazták Budapesten

Nemzeti sorskérdés, hogy miként tud mindenki szebb, boldogabb, teljesebb, egészségesebb életet élni. Miként tudja felhasználni tehetségét és előbbre lépni, gyarapodni. Nemzeti ügy, hogy a betegek, köztük, azok is, akik lelki betegségben szenvednek, miként tudnak gyógyulni. Bagdy Emőke ennek a nemzeti ügynek szentelte az életét – közölte. Gulyás Gergely a laudációban azt mondta, olyan kiemelkedő emberi példaadásáért mondanak köszönetet, amely elsősorban szolgálatot jelent. Olyan szolgálatot, amely nagyon sokat tett az emberi életért, az emberek egészségéért és a betegek gyógyulásáért – jelentette ki. Szólt arról, hogy Bagdy Emőke pályafutása rendkívül nehéz körülmények között kezdődött a diktatúrában.

Református lelkész lányaként csak komoly akadályokat leküzdve juthatott be az egyetemre. A magyar pszichológia és pszichiátria egyik úttörőjeként tudott tudományos teljesítményt elérni ellenszélben is – mutatott rá Gulyás Gergely. Közölte: Bagdy Emőke nagyjából 2500 előadást tartott, 17 saját szakkönyve jelent meg, több tucat könyv szerkesztője, valamint több mint 200 tanulmány fűződik a nevéhez.

A politikus szerint a korszellem napjainkban ismét ellenőrzése alá akarja vonni a tudományt, hogy a hatalom erejével mondja meg: mi az igazság és mi nem az, hogyan kell élni és hogyan nem szabad. Ennek egyik különlegesen veszedelmes ága az a genderideológia, amelyet külföldi nagykövetségektől kezdve, a multinacionális vállalatok át, a fősodorhoz tartozó egyetemi világ is minden rendelkezésre álló eszközzel támogat – közölte.

– mondta Gulyás Gergely.

Bagdy Emőke a díjat megköszönve arról beszélt, hogy a polgár kifejezés minőségjelző, az identitás meghatározója, felelősség, egyúttal elköteleződés. „Vállalni mindazt, amihez és akihez tartozom, (.) ehhez a hazához, és ehhez a nemzethez tartozom” – húzta alá. Elmondta: életének lényege a szolgálat, amelyet egyúttal a polgári identitás magvának nevezett. A család, az otthonunk és a tágabb értelemben vett család, a nemzet szolgálata – hangsúlyozta.

A Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjjal kitüntetett Romániai Magyar Cserkészszövetséget méltatva Kövér László, az Országgyűlés elnöke hangoztatta: „a magyar cserkészet sorsának alakulása lakmuszpapírként jelzi az istentelenség és az embertelenség dühöngését 20. századi történelmünkben”.

Példaként említette, hogy a mozgalmat Magyarországon 1919-ben a bolsevikok, 1944-ben a nyilasok, 1948-ban újra a kommunisták tiltották be.

A szervezet „mára a Kárpát-medence egyik legfontosabb, megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen ifjúságnevelő intézményévé vált” – emelte ki. A házelnök ismertetése szerint a szövetség 41 településen 153 bejegyzett cserkészcsapat segítségével, több mint 2300 taggal és mintegy 200 felnőtt vezetővel látja el feladatait.

Kövér László a céljuknak nevezte, hogy „a társadalmat olyan életrevaló, elkötelezett és egészséges polgárok alkossák, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatosa növelése által Isten felé növekedjenek”.

– jegyezte meg. Kövér László kitért arra, hogy a szervezet fogadalma az isten, a haza, a nemzet és az embertársak felé való kötelességek teljesítését rögzíti. „Soha nem volt e fogadalom felelősségteljesebb és időszerűbb, mint most, (.) amikor újabb istentelen és embertelen hatalmak hirdetik, hogy eljött a posztkereszténység és a transzhumanizmus kora” – fogalmazott. A házelnök azt mondta: a Romániai Magyar Cserkészszövetség tagjai mindig teljesítették kötelességüket, „résen voltak és résen vannak”.

Bálint Lajos Lóránt, a cserkészszövetség elnöke, szervezete történetét is felidézve megtiszteltetésként értékelte a díjat.