A rendszer ellen lázító rockzene: a Pink Floyd ikonikus albuma, a The Wall
Fotó: Pap Melinda
Nem elegendő a 30 év ahhoz, hogy a történészek értékítéletet mondhassanak az 1989-es forradalomról, hangzott el a témában szervezett kolozsvári beszélgetésen. Azt, hogy a titkosszolgálatoknak mekkora szerepe volt az eseményekben, máig nem tudni, de az utca emberének hangja őszinte és hiteles volt.
2019. december 05., 16:562019. december 05., 16:56
2019. december 05., 17:092019. december 05., 17:09
Legalább 50 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a történészek tiszta képet lássanak bizonyos társadalmi folyamatokról, bár soknak tűnik, az 1989-es romániai forradalom óta eltelt 30 esztendő nem elegendő ehhez – hangzott el mintegy következtetésként a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Sapientia EMTE kolozsvári kara által szervezett Harminc éve szabadon elnevezésű rendezvényen.
Tonk Márton dékán személyes történettel kezdte az emlékezést, felidézve, hogy 1989 decemberében 11. osztályosként legyávázta a szüleit, amiért nem akarták kiengedni az utcára. „Ami a mai fiataloknak evidens, az számunkra hatványozottan értékes” – utalt a kommunizmusbeli tapasztalatokra. Mile Lajos főkonzul az egyik előadás témájához kapcsolódva a magyarországi rockzenekarok tiltott vagy éppen megtűrt státuszára hívta fel a figyelmet.
A rendszerváltó hangulatba a jelenlévők is betekinthettek, az Erdélyi Audiovizuális Archívum jóvoltából Hajdu György videófelvételeit nézhették meg, melyek 1989 karácsonyán készültek Kolozsváron, az első segélyszállítmányok érkezésekor.
A temesvári események is megelevenedtek, a József Attilától kölcsönzött „Dünnyögj egy új mesét, fasiszta kommunizmusét” című kerekasztal-beszélgetésen Gazda Árpád újságíró, az MTI tudósítója mesélt a forradalom első napjairól, a Bakk Miklós politológus által moderált beszélgetésen a szakmai hátteret Ötvös István és Murádin János Kristóf történészek biztosították. Utóbbi felidézte, 9 éves volt, amikor újságíróként dolgozó művészettörténész édesapja pár nappal az események után kivitte az utcára. „Soha nem felejtem el, hogy milyen hangulat volt akkor a városban” – jelentette ki.
„Számomra katartikus élmény volt” – emlékezett a temesvári forradalom napjaira, a jelenlegi román himnuszt éneklő tömegre Gazda Árpád is. Mint fogalmazott,
Felidézte, ahogy a földszinti lelkészlakból a belső udvaron keresztül, létrán menekültek be az emeleti templomba, amikor rájuk törtek. „A Szekuritáté félelmetes is volt, de nevetséges is” – emlékezett Gazda Árpád, felidézve, hogy a Tőkés-család csomagjairól, melyben a sokat keresett kéziratok és hangfelvételek voltak, a titkosszolgálat emberei végig azt hitték, hogy a Kiss Pálé, így a börtönőrök a forradalmi események után szó nélkül visszaszolgáltatták.
A börtönben, ahol 72-en voltak egy cellában, a magyaroknak elő kellett lépni, majd a reformátusoknak ismét, így egyértelmű volt: őket pécézték ki arra, hogy elvigyék a balhét.
„Nem kétlem, hogy a titkosszolgálatok ott voltak, de hogy mi nem voltunk ebbe beavatva, az biztos” – mondta Gazda Árpád, aki szerint a tömeg valóban akarta a változást. „Azok az emberek, akik kimentek tüntetni, őszintén hittek benne” – ismerte el Ötvös István történész, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja is,
Erre utal, hogy 1983-ban Margaret Thatcher brit kormányfő megkérdezte Kádár Jánost, hogy Magyarország mit tenne, ha Kelet- és Nyugat-Németország egyesülne.
Murádin János Kristóf, Bakk Miklós, Gazda Árpád és Ötvös István a kerekasztal-beszélgetésen
Fotó: Pap Melinda
Gazda Árpád rámutatott, 30 év után sem tudni, hogy a nagyhatalmak valóban megegyeztek-e a szocialista blokk felbomlásáról, és tényleg a titkosszolgálatok irányították-e az eseményeket.
„Ez az egyik vitatémája a rendszerváltásnak, hogy kinek volt szerepe benne, és mekkora szerepe volt” – ismerte el a közönség soraiban ülő Benkő Levente történész, újságíró is. Többen Tőkés László szerepét is megkérdőjelezik, Gazda Árpád szerint ezt temesvári román történészek is kétségbe vonják, holott ő a saját szemével látta. „Az egyik koronatanúja vagyok annak, ami december 15-16-án történt” – jelentette ki.
Az eseményen a vegzált rockzenekarokról is szó esett, a témát Fodor János történész, egyetemi tanár fejtette ki bővebben, aki zenei hangfelvételekkel színesítette előadását a közönség felét adó fiatalok örömére. Előbb hobbiként, majd szakmailag is elkezdett foglalkozni ezzel, hiszen a rockzene a rendszerváltásban is szerepet játszott.
így lett Nagy Feróból „a nemzet csótánya”. A zenekarok tudatosan rájátszottak erre, a hatalom kritikája a rajongóknál dicséretnek minősült. A fellépéseket lehetővé tevő szervek három kategóriába sorolták őket: tiltott, megtűrt és támogatott, és ezek között vékony volt a határ.
A cenzúra sokféle módon nyilvánult meg, a lemezborítók betiltásától a szövegek átíratásáig. Szörényi Levente Utazás című lemezének borítóját például azért nem engedélyezték, mert a hatalom a kábítószer népszerűsítését látta bele. És bár a 80-as évek végére lazultak a keretek, az EDDA 1988-as Még kér a nép című lemezének meg kellett változtatni a címét, Szaga van címmel jelent meg.
Az Edda engedélyezett 1988-as lemezborítója
Fotó: Pap Melinda
A cenzúra része volt a nemzeti jelleg tiltása is, a P. Mobil Honfoglalás-szvitje például évekig várt a fiókban, míg kiadhatták.
Többek között arról, hogy Nagy Feró Bikini néven tervez új zenekart alapítani. A kommunista rendszer ihletforrásként is szolgált a zenekarok számára, de korlátozta is létüket, több zenész külföldre disszidált, az állandó akadályoztatás miatt feloszlottak együttesek. De öngyilkosságok is kapcsolatba hozhatók az állandó vegzálással, például Radics Béláé vagy Bencsik Sándoré.
A rendszerváltás hangulata leginkább a Bikini együttes Közeli helyeken és Temesvári vasárnap című lemezein elevenedik meg, vélte Fodor János. Nagy Feróék már két hónappal a forradalom után, 1990 februárjában felléptek a bánsági városban, a két nagy sikerű koncertet azóta is történelmi eseményként emlegetik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!