A rendszer ellen lázító rockzene: a Pink Floyd ikonikus albuma, a The Wall
Fotó: Pap Melinda
Nem elegendő a 30 év ahhoz, hogy a történészek értékítéletet mondhassanak az 1989-es forradalomról, hangzott el a témában szervezett kolozsvári beszélgetésen. Azt, hogy a titkosszolgálatoknak mekkora szerepe volt az eseményekben, máig nem tudni, de az utca emberének hangja őszinte és hiteles volt.
2019. december 05., 16:562019. december 05., 16:56
2019. december 05., 17:092019. december 05., 17:09
Legalább 50 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a történészek tiszta képet lássanak bizonyos társadalmi folyamatokról, bár soknak tűnik, az 1989-es romániai forradalom óta eltelt 30 esztendő nem elegendő ehhez – hangzott el mintegy következtetésként a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Sapientia EMTE kolozsvári kara által szervezett Harminc éve szabadon elnevezésű rendezvényen.
Tonk Márton dékán személyes történettel kezdte az emlékezést, felidézve, hogy 1989 decemberében 11. osztályosként legyávázta a szüleit, amiért nem akarták kiengedni az utcára. „Ami a mai fiataloknak evidens, az számunkra hatványozottan értékes” – utalt a kommunizmusbeli tapasztalatokra. Mile Lajos főkonzul az egyik előadás témájához kapcsolódva a magyarországi rockzenekarok tiltott vagy éppen megtűrt státuszára hívta fel a figyelmet.
A rendszerváltó hangulatba a jelenlévők is betekinthettek, az Erdélyi Audiovizuális Archívum jóvoltából Hajdu György videófelvételeit nézhették meg, melyek 1989 karácsonyán készültek Kolozsváron, az első segélyszállítmányok érkezésekor.
A temesvári események is megelevenedtek, a József Attilától kölcsönzött „Dünnyögj egy új mesét, fasiszta kommunizmusét” című kerekasztal-beszélgetésen Gazda Árpád újságíró, az MTI tudósítója mesélt a forradalom első napjairól, a Bakk Miklós politológus által moderált beszélgetésen a szakmai hátteret Ötvös István és Murádin János Kristóf történészek biztosították. Utóbbi felidézte, 9 éves volt, amikor újságíróként dolgozó művészettörténész édesapja pár nappal az események után kivitte az utcára. „Soha nem felejtem el, hogy milyen hangulat volt akkor a városban” – jelentette ki.
„Számomra katartikus élmény volt” – emlékezett a temesvári forradalom napjaira, a jelenlegi román himnuszt éneklő tömegre Gazda Árpád is. Mint fogalmazott,
Felidézte, ahogy a földszinti lelkészlakból a belső udvaron keresztül, létrán menekültek be az emeleti templomba, amikor rájuk törtek. „A Szekuritáté félelmetes is volt, de nevetséges is” – emlékezett Gazda Árpád, felidézve, hogy a Tőkés-család csomagjairól, melyben a sokat keresett kéziratok és hangfelvételek voltak, a titkosszolgálat emberei végig azt hitték, hogy a Kiss Pálé, így a börtönőrök a forradalmi események után szó nélkül visszaszolgáltatták.
A börtönben, ahol 72-en voltak egy cellában, a magyaroknak elő kellett lépni, majd a reformátusoknak ismét, így egyértelmű volt: őket pécézték ki arra, hogy elvigyék a balhét.
„Nem kétlem, hogy a titkosszolgálatok ott voltak, de hogy mi nem voltunk ebbe beavatva, az biztos” – mondta Gazda Árpád, aki szerint a tömeg valóban akarta a változást. „Azok az emberek, akik kimentek tüntetni, őszintén hittek benne” – ismerte el Ötvös István történész, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja is,
Erre utal, hogy 1983-ban Margaret Thatcher brit kormányfő megkérdezte Kádár Jánost, hogy Magyarország mit tenne, ha Kelet- és Nyugat-Németország egyesülne.
Murádin János Kristóf, Bakk Miklós, Gazda Árpád és Ötvös István a kerekasztal-beszélgetésen
Fotó: Pap Melinda
Gazda Árpád rámutatott, 30 év után sem tudni, hogy a nagyhatalmak valóban megegyeztek-e a szocialista blokk felbomlásáról, és tényleg a titkosszolgálatok irányították-e az eseményeket.
„Ez az egyik vitatémája a rendszerváltásnak, hogy kinek volt szerepe benne, és mekkora szerepe volt” – ismerte el a közönség soraiban ülő Benkő Levente történész, újságíró is. Többen Tőkés László szerepét is megkérdőjelezik, Gazda Árpád szerint ezt temesvári román történészek is kétségbe vonják, holott ő a saját szemével látta. „Az egyik koronatanúja vagyok annak, ami december 15-16-án történt” – jelentette ki.
Az eseményen a vegzált rockzenekarokról is szó esett, a témát Fodor János történész, egyetemi tanár fejtette ki bővebben, aki zenei hangfelvételekkel színesítette előadását a közönség felét adó fiatalok örömére. Előbb hobbiként, majd szakmailag is elkezdett foglalkozni ezzel, hiszen a rockzene a rendszerváltásban is szerepet játszott.
így lett Nagy Feróból „a nemzet csótánya”. A zenekarok tudatosan rájátszottak erre, a hatalom kritikája a rajongóknál dicséretnek minősült. A fellépéseket lehetővé tevő szervek három kategóriába sorolták őket: tiltott, megtűrt és támogatott, és ezek között vékony volt a határ.
A cenzúra sokféle módon nyilvánult meg, a lemezborítók betiltásától a szövegek átíratásáig. Szörényi Levente Utazás című lemezének borítóját például azért nem engedélyezték, mert a hatalom a kábítószer népszerűsítését látta bele. És bár a 80-as évek végére lazultak a keretek, az EDDA 1988-as Még kér a nép című lemezének meg kellett változtatni a címét, Szaga van címmel jelent meg.
Az Edda engedélyezett 1988-as lemezborítója
Fotó: Pap Melinda
A cenzúra része volt a nemzeti jelleg tiltása is, a P. Mobil Honfoglalás-szvitje például évekig várt a fiókban, míg kiadhatták.
Többek között arról, hogy Nagy Feró Bikini néven tervez új zenekart alapítani. A kommunista rendszer ihletforrásként is szolgált a zenekarok számára, de korlátozta is létüket, több zenész külföldre disszidált, az állandó akadályoztatás miatt feloszlottak együttesek. De öngyilkosságok is kapcsolatba hozhatók az állandó vegzálással, például Radics Béláé vagy Bencsik Sándoré.
A rendszerváltás hangulata leginkább a Bikini együttes Közeli helyeken és Temesvári vasárnap című lemezein elevenedik meg, vélte Fodor János. Nagy Feróék már két hónappal a forradalom után, 1990 februárjában felléptek a bánsági városban, a két nagy sikerű koncertet azóta is történelmi eseményként emlegetik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!