A rendszer ellen lázító rockzene: a Pink Floyd ikonikus albuma, a The Wall
Fotó: Pap Melinda
Nem elegendő a 30 év ahhoz, hogy a történészek értékítéletet mondhassanak az 1989-es forradalomról, hangzott el a témában szervezett kolozsvári beszélgetésen. Azt, hogy a titkosszolgálatoknak mekkora szerepe volt az eseményekben, máig nem tudni, de az utca emberének hangja őszinte és hiteles volt.
2019. december 05., 16:562019. december 05., 16:56
2019. december 05., 17:092019. december 05., 17:09
Legalább 50 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a történészek tiszta képet lássanak bizonyos társadalmi folyamatokról, bár soknak tűnik, az 1989-es romániai forradalom óta eltelt 30 esztendő nem elegendő ehhez – hangzott el mintegy következtetésként a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Sapientia EMTE kolozsvári kara által szervezett Harminc éve szabadon elnevezésű rendezvényen.
Tonk Márton dékán személyes történettel kezdte az emlékezést, felidézve, hogy 1989 decemberében 11. osztályosként legyávázta a szüleit, amiért nem akarták kiengedni az utcára. „Ami a mai fiataloknak evidens, az számunkra hatványozottan értékes” – utalt a kommunizmusbeli tapasztalatokra. Mile Lajos főkonzul az egyik előadás témájához kapcsolódva a magyarországi rockzenekarok tiltott vagy éppen megtűrt státuszára hívta fel a figyelmet.
A rendszerváltó hangulatba a jelenlévők is betekinthettek, az Erdélyi Audiovizuális Archívum jóvoltából Hajdu György videófelvételeit nézhették meg, melyek 1989 karácsonyán készültek Kolozsváron, az első segélyszállítmányok érkezésekor.
A temesvári események is megelevenedtek, a József Attilától kölcsönzött „Dünnyögj egy új mesét, fasiszta kommunizmusét” című kerekasztal-beszélgetésen Gazda Árpád újságíró, az MTI tudósítója mesélt a forradalom első napjairól, a Bakk Miklós politológus által moderált beszélgetésen a szakmai hátteret Ötvös István és Murádin János Kristóf történészek biztosították. Utóbbi felidézte, 9 éves volt, amikor újságíróként dolgozó művészettörténész édesapja pár nappal az események után kivitte az utcára. „Soha nem felejtem el, hogy milyen hangulat volt akkor a városban” – jelentette ki.
„Számomra katartikus élmény volt” – emlékezett a temesvári forradalom napjaira, a jelenlegi román himnuszt éneklő tömegre Gazda Árpád is. Mint fogalmazott,
Felidézte, ahogy a földszinti lelkészlakból a belső udvaron keresztül, létrán menekültek be az emeleti templomba, amikor rájuk törtek. „A Szekuritáté félelmetes is volt, de nevetséges is” – emlékezett Gazda Árpád, felidézve, hogy a Tőkés-család csomagjairól, melyben a sokat keresett kéziratok és hangfelvételek voltak, a titkosszolgálat emberei végig azt hitték, hogy a Kiss Pálé, így a börtönőrök a forradalmi események után szó nélkül visszaszolgáltatták.
A börtönben, ahol 72-en voltak egy cellában, a magyaroknak elő kellett lépni, majd a reformátusoknak ismét, így egyértelmű volt: őket pécézték ki arra, hogy elvigyék a balhét.
„Nem kétlem, hogy a titkosszolgálatok ott voltak, de hogy mi nem voltunk ebbe beavatva, az biztos” – mondta Gazda Árpád, aki szerint a tömeg valóban akarta a változást. „Azok az emberek, akik kimentek tüntetni, őszintén hittek benne” – ismerte el Ötvös István történész, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja is,
Erre utal, hogy 1983-ban Margaret Thatcher brit kormányfő megkérdezte Kádár Jánost, hogy Magyarország mit tenne, ha Kelet- és Nyugat-Németország egyesülne.
Murádin János Kristóf, Bakk Miklós, Gazda Árpád és Ötvös István a kerekasztal-beszélgetésen
Fotó: Pap Melinda
Gazda Árpád rámutatott, 30 év után sem tudni, hogy a nagyhatalmak valóban megegyeztek-e a szocialista blokk felbomlásáról, és tényleg a titkosszolgálatok irányították-e az eseményeket.
„Ez az egyik vitatémája a rendszerváltásnak, hogy kinek volt szerepe benne, és mekkora szerepe volt” – ismerte el a közönség soraiban ülő Benkő Levente történész, újságíró is. Többen Tőkés László szerepét is megkérdőjelezik, Gazda Árpád szerint ezt temesvári román történészek is kétségbe vonják, holott ő a saját szemével látta. „Az egyik koronatanúja vagyok annak, ami december 15-16-án történt” – jelentette ki.
Az eseményen a vegzált rockzenekarokról is szó esett, a témát Fodor János történész, egyetemi tanár fejtette ki bővebben, aki zenei hangfelvételekkel színesítette előadását a közönség felét adó fiatalok örömére. Előbb hobbiként, majd szakmailag is elkezdett foglalkozni ezzel, hiszen a rockzene a rendszerváltásban is szerepet játszott.
így lett Nagy Feróból „a nemzet csótánya”. A zenekarok tudatosan rájátszottak erre, a hatalom kritikája a rajongóknál dicséretnek minősült. A fellépéseket lehetővé tevő szervek három kategóriába sorolták őket: tiltott, megtűrt és támogatott, és ezek között vékony volt a határ.
A cenzúra sokféle módon nyilvánult meg, a lemezborítók betiltásától a szövegek átíratásáig. Szörényi Levente Utazás című lemezének borítóját például azért nem engedélyezték, mert a hatalom a kábítószer népszerűsítését látta bele. És bár a 80-as évek végére lazultak a keretek, az EDDA 1988-as Még kér a nép című lemezének meg kellett változtatni a címét, Szaga van címmel jelent meg.
Az Edda engedélyezett 1988-as lemezborítója
Fotó: Pap Melinda
A cenzúra része volt a nemzeti jelleg tiltása is, a P. Mobil Honfoglalás-szvitje például évekig várt a fiókban, míg kiadhatták.
Többek között arról, hogy Nagy Feró Bikini néven tervez új zenekart alapítani. A kommunista rendszer ihletforrásként is szolgált a zenekarok számára, de korlátozta is létüket, több zenész külföldre disszidált, az állandó akadályoztatás miatt feloszlottak együttesek. De öngyilkosságok is kapcsolatba hozhatók az állandó vegzálással, például Radics Béláé vagy Bencsik Sándoré.
A rendszerváltás hangulata leginkább a Bikini együttes Közeli helyeken és Temesvári vasárnap című lemezein elevenedik meg, vélte Fodor János. Nagy Feróék már két hónappal a forradalom után, 1990 februárjában felléptek a bánsági városban, a két nagy sikerű koncertet azóta is történelmi eseményként emlegetik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!