
Bár Szatmár megyében az év végén pontot tettek volna a föld- és erdő-visszaszolgáltatási folyamat végére, a Szatmár megyei prefektúra hiába elégedetlen a restitúció ütemével.
2015. április 22., 19:132015. április 22., 19:13
Eugeniu Avram kormánymegbízott (képünkön) elmondta, a prefektúra hiába sürgeti a községi jegyzőket, a túlzott bürokráciára és a pénzhiányra való tekintettel folyamatosan hárítják a felelősséget a késlekedésért.
Avram szerdán felháborítónak nevezte, hogy hónapok óta egyetlen dosszié sem került a megyei földosztó bizottság elé. Mint ismeretes, tavaly a kormány elrendelte, hogy minden település készítsen egy részletes lajstromot a vissza nem szolgáltatott területekről, ez év végéig pedig azt szabta feladatul, hogy járjanak a végére a visszaszolgáltatásnak.
Amint Altfatter Tamás alprefektustól megtudtuk, a múlt héten újabb változtatást vezetett be a kormány, mely szerint a földkimérésnél figyelembe kell venni az igénylések benyújtásának a sorrendjét, és ennek alapján kell kiszolgálni a kérvényezőket. Az egyik jegyző kifejtette: öt dosszién dolgozik jelenleg, és annyira bonyolult az eljárás, hogy két hét alatt sem sikerült a munkának a végére járnia. Hozzátette: túlzásnak tartja, hogy kérvényenként több mint 60 oldalas iratcsomót kell összeállítaniuk.
Piskolt község jegyzője a pénzhiánnyal indokolta a késlekedést. Mint kifejtette, az idén kísérleti jelleggel bevezetett költségvetés-kiegészítési rendszer oda vezetett, hogy önkormányzatuk a tavalyi összegnél félmillió lejjel kapott kevesebbet, így az utolsó negyedévben valószínűleg fizetésekre sem futja majd, ezért nem hajlandóak a visszaszolgáltatáshoz szükséges topográfiai felmérésekért vagyonokat fizetni a földmérő mérnököknek.
Eugeniu Avram elmondta, indítványozta a pénzügyminisztériumban egyrészt azt, hogy költségvetés-kiegészítéskor próbálják méltányosabban elosztani a helyi büdzsék kiegyensúlyozására fordítható összeget, valamint azt is javasolta, hogy a visszaszolgáltatási procedúra felpörgetése érdekében fizessék meg a munkaidőn kívül ledolgozott órákat a hivatali alkalmazottaknak.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
szóljon hozzá!