
Bár Szatmár megyében az év végén pontot tettek volna a föld- és erdő-visszaszolgáltatási folyamat végére, a Szatmár megyei prefektúra hiába elégedetlen a restitúció ütemével.
2015. április 22., 19:132015. április 22., 19:13
Eugeniu Avram kormánymegbízott (képünkön) elmondta, a prefektúra hiába sürgeti a községi jegyzőket, a túlzott bürokráciára és a pénzhiányra való tekintettel folyamatosan hárítják a felelősséget a késlekedésért.
Avram szerdán felháborítónak nevezte, hogy hónapok óta egyetlen dosszié sem került a megyei földosztó bizottság elé. Mint ismeretes, tavaly a kormány elrendelte, hogy minden település készítsen egy részletes lajstromot a vissza nem szolgáltatott területekről, ez év végéig pedig azt szabta feladatul, hogy járjanak a végére a visszaszolgáltatásnak.
Amint Altfatter Tamás alprefektustól megtudtuk, a múlt héten újabb változtatást vezetett be a kormány, mely szerint a földkimérésnél figyelembe kell venni az igénylések benyújtásának a sorrendjét, és ennek alapján kell kiszolgálni a kérvényezőket. Az egyik jegyző kifejtette: öt dosszién dolgozik jelenleg, és annyira bonyolult az eljárás, hogy két hét alatt sem sikerült a munkának a végére járnia. Hozzátette: túlzásnak tartja, hogy kérvényenként több mint 60 oldalas iratcsomót kell összeállítaniuk.
Piskolt község jegyzője a pénzhiánnyal indokolta a késlekedést. Mint kifejtette, az idén kísérleti jelleggel bevezetett költségvetés-kiegészítési rendszer oda vezetett, hogy önkormányzatuk a tavalyi összegnél félmillió lejjel kapott kevesebbet, így az utolsó negyedévben valószínűleg fizetésekre sem futja majd, ezért nem hajlandóak a visszaszolgáltatáshoz szükséges topográfiai felmérésekért vagyonokat fizetni a földmérő mérnököknek.
Eugeniu Avram elmondta, indítványozta a pénzügyminisztériumban egyrészt azt, hogy költségvetés-kiegészítéskor próbálják méltányosabban elosztani a helyi büdzsék kiegyensúlyozására fordítható összeget, valamint azt is javasolta, hogy a visszaszolgáltatási procedúra felpörgetése érdekében fizessék meg a munkaidőn kívül ledolgozott órákat a hivatali alkalmazottaknak.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!