Jelentős veszteséget okoztak Sepsiszentgyörgynek a sikertelen privatizációk – nyilatkozta csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád polgármester.
2014. október 17., 13:532014. október 17., 13:53
Mint kifejtette: rengeteg szabadidős, közhasznú és sportlétesítmény került magánkézbe, az új tulajdonosok pedig nem használták az épületeket, így azok rendkívül leromlott állapotba kerültek.
„A kommunizmus alatt a sepsiszentgyörgyiek által befizetett adókból épültek sportpályák, hidak, kezelőközpontok, ezeket a kilencvenes évek elején, a magánosítás alkalmával aprópénzért eladták, az új tulajdonosok pedig csak csúfot űztek az ingatlanokból” – fogalmazott az elöljáró.
Rámutatott: a létesítmények többségét az önkormányzat kénytelen közpénzből visszavásárolni, majd ugyancsak helyi költségvetésből felújítani.
Sepsiszentgyörgy önkormányzata az elmúlt években több magánosított ingatlant vásárolt vissza, például Ion Neculae brassói üzletembertől a sugásfürdői kezelőközpontot és vendéglőt a hozzá tartozó területekkel, valamint a Sepsiszentgyörgy belvárosának utcaképét évek óta rútító, romos Bodok Szállót.
A privatizáció során ugyanakkor az egykori, évekkel ezelőtt csődbe ment kenyérgyárhoz került a kis stadion, ezt és a lakónegyedi sportpályát is visszavásárolták, és már elkezdték a munkálatokat, amelyek nyomán sportiskolává alakítják a multifunkcionális fedett pályát. Számos létesítmény azonban még mindig magántulajdonban van, így a régi hokipálya, az orosz piac, vagy az Olt folyón átívelő gyalogoshíd.
A pallót egy gépkocsialkatrészeket gyártó vállalat vásárolta meg, amely nem foglalkozott a karbantartással. Bár naponta többen az életüket kockáztatva kelnek át a megrongálódott hídon, a tulajdonosok figyelmen kívül hagyták a városvezetés többszöri, javításra, illetve lebontásra való felszólítását. „A vége az lesz, hogy valamilyen módon kénytelen lesz átvenni a város és közpénzből felújítani” – fogalmazott Antal Árpád.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!