Jelentős veszteséget okoztak Sepsiszentgyörgynek a sikertelen privatizációk – nyilatkozta csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád polgármester.
2014. október 17., 13:532014. október 17., 13:53
Mint kifejtette: rengeteg szabadidős, közhasznú és sportlétesítmény került magánkézbe, az új tulajdonosok pedig nem használták az épületeket, így azok rendkívül leromlott állapotba kerültek.
„A kommunizmus alatt a sepsiszentgyörgyiek által befizetett adókból épültek sportpályák, hidak, kezelőközpontok, ezeket a kilencvenes évek elején, a magánosítás alkalmával aprópénzért eladták, az új tulajdonosok pedig csak csúfot űztek az ingatlanokból” – fogalmazott az elöljáró.
Rámutatott: a létesítmények többségét az önkormányzat kénytelen közpénzből visszavásárolni, majd ugyancsak helyi költségvetésből felújítani.
Sepsiszentgyörgy önkormányzata az elmúlt években több magánosított ingatlant vásárolt vissza, például Ion Neculae brassói üzletembertől a sugásfürdői kezelőközpontot és vendéglőt a hozzá tartozó területekkel, valamint a Sepsiszentgyörgy belvárosának utcaképét évek óta rútító, romos Bodok Szállót.
A privatizáció során ugyanakkor az egykori, évekkel ezelőtt csődbe ment kenyérgyárhoz került a kis stadion, ezt és a lakónegyedi sportpályát is visszavásárolták, és már elkezdték a munkálatokat, amelyek nyomán sportiskolává alakítják a multifunkcionális fedett pályát. Számos létesítmény azonban még mindig magántulajdonban van, így a régi hokipálya, az orosz piac, vagy az Olt folyón átívelő gyalogoshíd.
A pallót egy gépkocsialkatrészeket gyártó vállalat vásárolta meg, amely nem foglalkozott a karbantartással. Bár naponta többen az életüket kockáztatva kelnek át a megrongálódott hídon, a tulajdonosok figyelmen kívül hagyták a városvezetés többszöri, javításra, illetve lebontásra való felszólítását. „A vége az lesz, hogy valamilyen módon kénytelen lesz átvenni a város és közpénzből felújítani” – fogalmazott Antal Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!