A postás későn csenget

Marosvásárhelyi olvasónk panaszolta el, hogy a szatmárnémeti rokonai által küldött üdvözlet – a két postai bélyegzõ alapján bizonyítandó – nyolc napot tett meg a partiumi és a székelyföldi város között. Magunk is tettünk egy kísérletet, célnak azonban nem Szatmár, hanem Bihar megye székhelyét, Nagyváradot választottuk.

Az augusztus 20-án elküldött egyszerű levélre a 21-ei vásárhelyi dátum került, a váradi postás viszont csak szeptember 1-jén kézbesítette. Bihar megyei pecsétnek nyoma sincs a borítékon. Másodjára a helyi küldeménnyel próbálkoztunk: a marosvásárhelyi fõtér felsõ felében ládába dobott levél három nap után érkezett az egy kilométerrel lennebb lévõ alsó részbe – legalábbis errõl tanúskodik a két bélyegzõ dátuma.

Valamennyien, akik idõnként élünk e hagyományos levelezési módszerrel, megtapasztaltuk, hogy az általunk feltett vagy várt küldemény elég gyakran abba az 5 százalékba esik, amely nem teljesíti a követelményeket. Pedig a ’89-es fordulat után a hazai posta is mintha felgyorsult volna. A levelek zöme két-három nap alatt is eljutott az ország egyik felébõl a másikba.

„Nem állítom, hogy nálunk minden tökéletesen mûködik, de egy felmérés alapján a postának csaknem 95 százalékban sikerül betartania a maga által felállított követelményi rendszert. Ez alapján legtöbb három munkanap alatt egy egyszerû levélnek is a címzett postaládájában kell lennie” – szögezte le a Krónikának Erõss Csaba, a Román Posta Maros megyei kirendeltségének igazgatóhelyettese.

Régióközpontokat megjáró levelek

Kérdésünkre, igaz-e, hogy az egyszerű levél úgy jut Marosvásárhelyrõl az alig tíz kilométerre fekvõ Nagyernyébe vagy a várossal összenőtt Marosszentgyörgyre, hogy közben megjárja a 170 kilométerre található Brassót, Erőss Csaba diplomatikus választ adott. „Mindent nem mondhatok el a posta mûködésérõl és belsõ szabályairól, de ön nagyon jól ráérzett a dolgokra” – fejtette ki.

A szakember hozzátette: az úgynevezett tranzit, azaz feldolgozási központok „beékelésének” a levél útjába nem kellene hátráltatniuk a küldemény célba érését. „A postának nincsenek közvetlen vonalai két külön hivatallal rendelkezõ település között. Ez így van máshol is a nagyvilágban. Nálunk ahány gazdasági fejlesztési régió van, annyi központ is, Magyarországon viszont csak két feldolgozóközpont létezik, egy Budapesten és egy a Dunán túli térségben” – magyarázta Erőss Csaba.

Az újságkihordással is vannak gondok

Mivel néha vidéki olvasóink szóvá teszik, hogy idõnként visszamenőleg két vagy akár három újságot kapnak kézhez, arra is kíváncsiak voltunk, hogy falvakon is ötnapos-e a munkahét, mint városon. A posta Maros megyei kirendeltségének vezetője igennel válaszolt, hozzáfűzve, hogy a vezetőségnek nem áll módjában naponta ellenőrizni az adott település postását, hogy valóban kihordta-e a napilapokat és a leveleket.

„Egy postásnak gyakorlatilag hétfőtől péntekig minden nap végig kell járnia az adott települést. Kivételt képeznek a kis, szétszórt tanyák, ahol alig laknak. De oda is hetente legalább egyszer-kétszer ki kell menni” – hangsúlyozta Erõss Csaba.