
Fotó: Boda L. Gergely
Nem segíti a vidéki települések gyógyszerellátását, ha korlátozzák a patikanyitást városon – áll a Versenytanács véleményezésében. A testület szerint kevésbé kellene szabályozni a gyógyszertárnyitást, kísérleti program keretében mobil egységeket lehetne kialakítani vidéken, vagy éppen az orvos is kiadhatná a szükséges orvosságokat.
2014. október 02., 18:062014. október 02., 18:06
Jelenleg igen szigorú szabályok mentén lehet csak patikát nyitni. A patikák létesítését a törvény a lakosság számarányának függvényében korlátozza: megyeszékhelyeken 3500, városokban pedig minden 4000 lakos után nyílhat egy gyógyszertár.
A 2008-ban elfogadott 266-os gyógyszerészeti törvény ugyan demográfiai kritériumokhoz köti a patikák nyitását, viszont a törvény 42. cikkelyével felülírhatóvá vált a korlátozás, így a plázákban és a tömbházak földszintjén is megjelentek a gyógyszertárak.
A 42. cikkelyt Cseke Attila korábbi egészségügyi miniszter felfüggesztette, a tiltás 2014. december 31-ig van érvényben. Jelenleg viszont a képviselőház előtt van egy jogszabály, amely eltörölné ezt a 42. cikkelyt.
A Versenytanács viszont most annak kapcsán adott ki véleményezést, hogy felmerült az a lehetőség is, hogy meghosszabbítsák a demográfiai korlátozást. A testület szerint viszont nem az a megoldás, hogy városon korlátozást vezessenek be, hanem különféle intézkedésekkel ösztönözni kellene a vidéki nyitást. Szerintük ugyanis egy bizonyos területen a patikák számának növekedése megerősíti a piaci versenyt, ami jobb minőségű szolgáltatásokat eredményez.
Egyébként Románia már most a listavezetők között van európai szinten, ami az ezer főre eső gyógyszertárakat illeti. Amint arról a napokban írtunk, a gyógyszerészszakma nem támogatja a piac liberalizálását, mert abban sok veszély rejlik.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
szóljon hozzá!