
Újabb szatmári termékek eredetlevédésének kezdeményezését sürgeti Eugeniu Avram, Szatmár megye prefektusa. A kormánymegbízott szerint a térségnek számos, az Európai Unió rendszere alapján a speciális minősítésekre alkalmas élelmiszere van, azonban ezek közül mindeddig egy sem került be a javaslatok közé.
2015. április 16., 14:052015. április 16., 14:05
Mint megtudtuk, pálinkából háromfélét is a brüsszeli bírák elé terjesztettek, arról azonban még nem született döntés, hogy használhatják-e a helyi termelők a marketing szempontjából hihetetlenül fontos DOP (védett eredetű), illetve IGP (védett tájegységből származó) minősítéseket.
A prefektusi tanács szerdai soros ülésén kiderült, bár 2012-től elérhető a lehetőség, a mai napig mindössze egy romániai termék kapott EU-s tanúsítványt: egy Argeş megyében készített szilvalekvár. Ioan Cioltean, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint hamarosan egyszerűsödhet a rendszer, és a bürokrácia csökkenése bátorságot adhat a hazai termelőknek.
Kifejtette: folyamatban a jogharmonizáció az EU-val, és a napokban jelent meg a Hivatalos Közlönyben egy módosított verziója a vonatkozó törvénynek, mely pontosan megjelöli a hazai intézmények felelősségét és hatáskörét a tanúsítás folyamatában. Hozzátette: az elkövetkező nyolc hónapban további kiegészítő rendeletek jelennek meg a tervek szerint, így jövő évtől esedékes, hogy gördülékenyebbé válik a hazai ügyintézés.
Lapunk érdeklődésére az igazgató kifejtette: Szatmár megyéből eddig háromféle pálinka esetében kérelmeztek EU-s minősítést – az avasi, a turci, valamint a bükkaljai pálinka számára kérték a „védett tájegységből származó\" besorolást. Cioltean szerint a januárban benyújtott javaslatot illetően hat hónap áll rendelkezésre az esetleges óvások jelzésére, így csak nyártól várható bárminemű visszajelzés az ügyben.
„Folyton azzal dicsekszünk, hogy nálunk terem a romániai földieper több mint fele, még sincs saját eperlekvárunk, sőt az aszalt szilvát is méregdrágán vesszük exportból, holott nálunk rengeteg terem ebből is\" – vázolta a helyzetet a prefektus. Ugyanakkor arra kérte a szakembereket, hogy a következő ülésig dolgozzanak ki javaslatokat eredetvédelemre érdemes szatmári termékekre vonatkozóan.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
szóljon hozzá!