2013. március 28., 08:062013. március 28., 08:06
A kitermelés Bihar megye fő turisztikai attrakcióit, a püspökfürdői és félixfürdői termálvizes strandokat, illetve a környéken található védett élőhelyeket is veszélybe sodorhatja – vélik a zöldek. Az Ecotop környezetvédelmi egyesület, illetve több, szervezeten kívüli civil nemrég létrehozta a nagyváradi hidraulikusrepesztés-ellenes csoportot, amely tájékoztató kampányt indított, hogy felhívja a figyelmet a palagáz-kitermelés veszélyeire. „Tiszteletet követelünk a kormány részéről. Felbecsülhetetlen értékű termálvízkinccsel rendelkezünk. Mindenkinek joga van a tiszta vízhez és a szennyezetlen talajhoz.
A kormánynak nincs joga feláldozni az emberek egészségét, és helyrehozhatatlanul megkárosítani a környezetet” – áll a civilek közleményében. A csoport az elmúlt héten az érintett településekre is ellátogatott, és ott, illetve Nagyváradon is plakátokat és szórólapokat osztogatott. Mint mondják, Terjén (Tria) és Tulkán – ezeken a településeken már szerződés is érvényben van a felderítés és kitermelés megkezdésére – a lakosság jó része tud a palagázzal kapcsolatos tervekről, és nem ért egyet velük, ugyanakkor legtöbben azt is nehezményezik, hogy a kormány megkérdezésük nélkül adta ki az engedélyeket.
A civilek kampányának záróakkordja a Bihar megyei prefektúra előtt szervezett tüntetés lesz, amellyel az országos tiltakozássorozathoz kapcsolódik. A hidraulikus repesztés fő veszélye, hogy a mélységi kitermelés során használt kémiai anyagok bekerülhetnek a talajba, másfelől a munka rengeteg vizet emészt fel. Egyes szakemberek szerint az eljárás a földrengésveszélyt is fokozza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Látogatottsági adatok